Ismét csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa (MT): a ráta a 25 bázispontos vágást követően november 28-ától 6 százalék, annyi mint egy éve a forint év eleji meredek gyengülése előtt.

A hazai bankrendszer a hitelezéssel nem tudja támogatni a gazdasági növekedést. Az új hitelezésben a következő két évben nem várható fordulat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) „Jelentés a pénzügyi stabilitásról” című kiadványa szerint.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris tanácsa újabb 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. A ráta október 31-től 6,25 százalék. Az ülést követő sajtótájékoztatón elhangzottak szerint szűk többséggel meghozott döntés megfelel az előzetes piaci várakozásoknak. A testület az ülést követően kiadott közleményében óvatosságra intett a jövő évi béremelésekkel összefüggésben.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke egyelőre nem tudott becslést adni arra vonatkozóan, hogy a vállalati hitelezés élénkítésére tegnap bejelentett jegybanki lépés milyen konkrét eredményeket hozhat. A K&H szerint a bankrendszer valószínűleg az új feltételeknek sem tud eleget tenni.

Ismét az alapkamat 25 bázispontos csökkentése mellett döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa (MT): az irányadó ráta szeptember 26-ától 6,5 százalék. A jövőbeni kamatpálya egyelőre kérdéses. Az MT kamatdöntés után kiadott állásfoglalása szerint a jelenleginél lazább monetáris kondíciók indokoltak, ám további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha a kedvező pénzügyi piaci folyamatok tartósak és a középtávú inflációs kockázatok mérsékeltek maradnak.

A jövő hét legfontosabb hazai vonatkozású eseménye az MNB kamatmeghatározó ülése lesz. Az augusztusi „meglepő” 25 bázispontos kamatvágást követően a piaci elemzők többsége (köztük a CIB Bank is) arra számít, hogy szeptemberben nem módosítja a 6,75 százalékon álló irányadó kamatát az MNB. A megkérdezett 21 elemző közül 16 változatlan kamatszint mellett tette le voksát, míg öten 25 bázispontos lazításra számítanak. A határidős jegyzések mindeközben valamivel több, mint 50%-os eséllyel áraznak egy kamatvágást szeptemberre – áll a CiB Bank összeállításában.

Júliusban a nem pénzügyi vállalatok forintban nettó hitelfelvevők, devizában nettó hiteltörlesztők voltak: hitelállományuk összességében csökkent. A hitelek átlagos kamatlábai az 1 millió euro érték feletti forint-folyósításoknál nőtt, az euróhiteleknél csökkent. A kör betétállománya az előző hónaphoz képest emelkedett a Magyar Nemzeti Bank friss adatsorai szerint.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal, 6,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Az elemzők többsége tartást várt, ám - figyelembe véve a testület megosztottságát - benne volt a levegőben egy kisebb vágás lehetősége is. Arról, hogy a mostani lépés után megkezdődhet-e a vállalkozói hitelek kamatának mérséklődése is, egyelőre korai lenne bármit mondani, ahhoz ugyanis a trend folytatására lenne szükség.

Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 77,6 százalékára csökkent 2012 második negyedévének végére, a megelőző negyedév végi 78,9 százalékról.

Közel öt éves mélypontra esett a vállalati hitelállomány a Magyar Nemzeti Bank friss adatai szerint. Érdekes fejlemény, hogy már nem csak a bankok, hanem a szövetkezeti hitelintézetek aktivitása is erejét vesztette. A korábbi hitelezési felmérések alapján érdemi változás a közeljövőben nem várható.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa júliusi ülésén is változatlanul hagyta a 7 százalékos jegybanki alapkamatot. A döntés megfelel a várakozásoknak, bár a tanácstagok korábbi nyilatkozatai alapján felmerült a lehetősége annak, hogy a 3 belső és 4 külső tagból álló testület már ezen az ülésen kamatvágásról határoz. A jegybanki alapkamat tavaly december 21. óta nem változott.

Tegnap nagyot estek az indexek világszerte. Ugyanakkor fontos támaszokhoz érkezett a számunkra izgalmas DAX és a BUX index is, a Moody's odacsapott egyet a német államkötvénypiacnak, ma kezdődnek a Brüsszel és Athén közti tárgyalások és kamatdöntő ülést tart a Magyar Nemzeti Bank is.

A készpénznek még mindig jelentős szerepe van a hazai fizetési forgalomban, pedig, ha az észak-európai országokhoz hasonlóan az elektronikus tranzakciók váltanák fel a készpénzes és papír alapú fizetéseket évente 106 milliárd forintot lehetne megtakarítani - áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most először publikált „Jelentés a fizetési rendszerről" című tanulmányában.

A Magyar Közgazdasági Társaság hétfői budapesti konferenciáján Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke és Balatoni András, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója ellentétesen ítélte meg mind a jövő évi költségvetést, mind a magyar makrogazdaság helyzetét. Simor András jegybankelnök szerint romlik a költségvetés pozíciója a Munkahelyvédelmi Akcióterv elfogadásával, míg Domokos László, az ÁSZ elnöke szerint a közpénzek elköltésének jobb átláthatóságára, eredményességének növelésére lenne szükség.

Az Európai Központi Bank (EKB) megkapta azt a levelet, amelyben a magyar kormány felkérte annak törvénymódosító javaslatnak a vizsgálatára, amely a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) is kiterjesztené a tranzakciós illetéket - erősítette meg a hírt az MTI-nek Miltényi Eszter. Az EKB sajtóosztályának Ciprusért, Máltáért, Magyarországért, Szlovéniáért és Portugáliáért felelős munkatársa ugyanakkor a vizsgálat várható időpontjáról nem nyilatkozott.

Július 2-ától a terveknek megfelelően elindult a napközbeni átutalás rendszere: hétfőtől az elektronikusan benyújtott megbízások 4 órán belül a címzetthez érnek a korábbi másnapi teljesülés helyett. A jegybank kezdeményezésére 2010-ben elindult projekt az elmúlt 15 év legnagyobb fejlesztése a magyar pénzpiacon, a bankok 15-20 milliárd forintot fordítottak a megvalósításra.  

Az Országgyűlés elhalasztotta a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítását, de még a nyári szünet kezdete, azaz körülbelül július közepe előtt elfogadja. A Ház törölte továbbá a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összevonásának lehetőségét engedélyező szabályt az alaptörvény átmeneti rendelkezései közül, eleget téve az Európai Bizottság elvárásának.

Áprilisban a korábbiaknál is kevesebb hitelt vettek fel a háztartások, a személyi kölcsönök kivételével növekvő kamat mellett. A vállalkozásoknál a forint-hitelfelvétel érdemben nem változott, az euróban kötött új szerződések állománya mérséklődött. Mindezzel párhuzamosan kevesebb új betétet helyeztek el a cégek az esztendő negyedik hónapjában a Magyar Nemzeti Bank friss statisztikája szerint.

A várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa nem változtatott a 7 százalékos alapkamaton a május 29-i ülésen. Ez volt sorrendben az ötödik ülés, amelyen a testület a tartás mellett döntött.

A Magyar Nemzeti Bank várakozásai szerint 2014-ig további jelentős, mintegy 5-10 milliárd eurót kitevő külföldi forráskivonás várható a hazai pénzpiacról, ami elsősorban annak lesz a következménye, hogy nagymértékben megnőttek a magyarországi hitelintézetek anyabankjainak tőkekövetelményei.

Elindult az MNB tudatos bankjegy-ellenőrzési programjának második üteme, amelynek keretében a jegybank vissza nem térítendő állami támogatást ad UV-AC lámpák megvásárlásához. A pályázatra elsősorban olyan vállalkozások jelentkezését várják, ahol számottevő a készpénzes fizetés, ám önerőből kevéssé lenne mód a szükséges eszközök megvásárlására.

A pénzügyi tranzakciós adó bevezetését a jól nyomon követhető, elektronikus ügyletek arányának növelése kíséri, ami jelentős fehéredéssel járhat együtt más adónemeknél is. A telekom adó viszont több mint 2 forintos teher is lehet. A Széll Kálmán Terv 2.0 programban fellelhető gazdasági és pénzügyi célkitűzéseket az RSM DTM Hungary Zrt. elemezte.

Az elemzői várakozásoknak megfelelően 7 százalékon tartotta a jegybanki alapkamat szintjét a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden. Tavaly december 21-e óta nem változott az alapkamat.

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a márciusi inflációs adat megegyezett a jegybanki szakértők várakozásával, hozzátette, hogy az inflációs cél várhatóan 2013 elején érhető el, ha újabb adóemelések nem lépnek életbe. Kiemelte, hogy az ország magas devizaadóssága miatt jelenleg monetáris lazításra nincs lehetőség.

A vállalati hitelezés támogatása érdekében 2012. április 3-tól vezeti be a már korábban meghirdetett kétéves hiteleszközt az MNB, ezzel párhuzamosan bővíti az általa fedezetként elfogadott értékpapírok körét, és átalakította a fedezetek befogadási mértékeit.

A jegybank fedezett forrásnyújtási és jelzálogkötvény-vásárlási programja erősítheti a hitelezést, de az aktivitás élénküléséhez a keresleti oldal bővülése is szükséges. A jelzálogpiac intézményi szerkezeti liberalizálásának nem láthatók az előnyei, a társadalmi költség viszont a piac prudenciális biztonságának lazulása volna a PSZÁF értékelése szerint.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2012. január 24-i ülésén változatlanul hagyta a jegybanki kamatkondíciókat. Minden elemzőt meglepetésként ért a döntés.

Az MNB jelentése szerint tavaly az utolsó negyedévben 14 százalékkal nőtt a forgalomban levő bankjegyek értéke, ami a GDP-hez viszonyítva történelmi csúcs. A jegybank ezt a nyugdíjpénztári reálhozam el nem költött részével és lakossági euró-eladásokkal magyarázza, mások a lakossági bizalom megingásának jelét látják benne.

Ötven bázisponttal -  a várakozásoknak megfelelő mértékben - emelte a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács. Amennyiben az inflációs kilátások és a kockázati megítélés tartósan kedvezőtlen maradnak, a következő hónapokban további kamatemelésekre kerülhet sor, közölte a kamatdöntő ülés után kiadott közleményében az Magyar Nemzeti Bank. A monetáris tanács megítélése szerint a következő két évben csak visszafogott ütemben folytatódhat a gazdaság növekedése

A kockázatvállalási hajlandóság csökkenése hosszabb ideje, újabban pedig a hitelezési képesség - a tőke- és likviditási helyzet - romlása is okozza, hogy a vállalati szegmensben a bankok által hitelezni kívánt ügyfélkör egyre szűkül. A Magyar Nemzeti Bank csütörtökön közzétett legújabb, 2011 októberében lefolytatott hitelezési felmérése azt is megállapítja, hogy a kereskedelmi ingatlan-, valamint a kis- és mikrovállalati hitelezés nem árjellegű feltételei tovább szigorodtak. A vállalati hitelezésben a bankok 16-20 százaléka szigorított a harmadik negyedévben, és az év végéig további szigorítást tervez a hitelezési feltételekben. A bankok azt is jelezték, hogy 2011 utolsó és 2012 első negyedévét lefedő időszakban a lakossági jelzáloghitelek kamatai emelkednek.

A vállalati hitelezés területén meghatározó kereskedelmi bankok, a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Nemzeti Bank is úgy látja, kiszáradhat a vállalati hitelezés, bár az okokról megoszlanak a vélemények. A hitelkínálat szűkülése elsősorban a kkv-knak fáj. 

A devizahitelesek hosszútávú megsegítésének érdekében 10 pontból álló jegybanki javaslatcsomagot kapott Simor Andrástól Matolcsy György. A javalatok részleteit sem az MNB, sem a szaktárca nem közölte.

A devizahitelesek érdekében személyes tanácskozást kért Simor András jegybankelnök Orbán Viktortól, aki azonban inkább Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert küldené.

A lakosság nem rendelkezik megfelelő pénzügyi jártassággal, és ez jelentős kockázatokat jelent.  A magyarok pénzügyi műveltségének, tájékozottságának javítását szolgálja a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére 2008-ban létrejött Pénziránytű Alapítvány. A hazai pénzügyi kultúra állapotáról, az alapítvány jelenleg futó programjairól és a közeljövő kihívásairól kérdezte az MTI munkatársa Szalay Györgyöt, az MNB Pénzügyi Kultúra Központjának vezetőjét.

Olyan válságokat, mint a jelenlegi euroövezeti krízis - s azt nem lehet kizárni, hogy egyszer ismét bekövetkezik még egy ilyen válság - csak egy erős, döntéshozatali hatáskörrel és pénzeszközökkel rendelkező központi intézmény tud kezelni - számolt be az MTI tudósítója Simor Andrásnak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének az alpbachi Európa Fórumon szeptember 1-jén elhangzott előadásának egyik megállapításáról. A beszámoló szerint a magyar jegybankelnök úgy vélekedett: az euroövezet számára „nincs visszaút, csak előre lehet haladni".

Az elemzői várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa nem változtatott a jegybanki alapkamat 6 százalékos szintjén hétfői ülésén. Az elemzői konszenzus szerint 2011 végén is 6,00 százalék lehet az alapkamat, a jövő év végére 5,5 százalékos jegybanki alapkamatot várnak az elemzők.

A jelenlegi magyarországi inflációs folyamatok mellett nagyobb a valószínűsége az MNB-kamatemelésnek, mint a kamatcsökkentésnek - jósolták londoni felzárkózó piaci elemzők az áprilisi inflációs adatok szerdai ismertetése után.

A szezonálisan nem igazított adatok szerint a háztartások februárban az előző hónaphoz hasonlóan forintban több hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek, azaz nettó hitelfelvevők voltak, míg devizában többet törlesztettek, mint amennyit felvettek, nettó törlesztők voltak; a hónap végére a háztartások hitelállománya a tranzakcióból eredően 29,7 milliárddal csökkent - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön.

"A mai MNB kamatdöntés elsősorban nem az alapkamat változtatása szempontjából volt figyelemre méltó, hiszen már a döntés előtt elég egyértelmű volt a szakemberek számára, hogy maradhat a január óta érvényben lévő 6%-os szint. Sokkal inkább érdekes az a pozitív nemzetközi befektetői hangulat, amely az elmúlt hetekben az országgal szemben érzékelhető volt, és amely a jegybank mai döntésében is szerepet játszhatott" - nyilatkozta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

A hat százalékos alapkamat változatlanul hagyását várják az MNB monetáris tanácsának hétfői ülésétől az MTI által kérdezett londoni felzárkózó piaci elemzők. Legtöbbjük az év végéig sem valószínűsít kamatmódosítást, bár vannak, akik a kedvező kockázati árazások fennmaradása esetén nem zárják ki teljesen az idei pénzügypolitikai enyhítés lehetőségét.

Jelenleg a hamis bankjegyek elleni védekezés egyik leghatékonyabb eszköze az UV-A és UV-C fénycsővel egyaránt rendelkező bankjegyvizsgáló segédeszközök használata, ezért az MNB 2011-ben programot indít a kiskereskedelmi szektorban UV-A/C-készülékek beszerzésének támogatására.

Nagyon magas a magyar gazdaság készpénzigénye, a forgalomban lévő készpénz állománya meghaladja a GDP 8 százalékát, ez jelentős társadalmi költséget okoz, a lakosság a GDP mintegy 1,5 százalékát fordítja az egymás közötti fizetési műveletekre - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke egy csütörtöki szakmai konferencián.

Rogán Antal szerint Simor András kitöltheti 2013-ig szóló jegybankelnöki mandátumát, és az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke egy szerda reggeli televíziós műsorban arra szólította fel a jegybankelnököt, hogy nevezze meg "fenyegetőjét". A Magyar Nemzeti Bank szerdai rövid reagálása szerint Simor András számára nem a konkrét személy, hanem a jelenség volt a fontos.

Lefele vették az irányt az amerikai részvénypiacok pénteken, az újabb olajár csúcs nyomán - Új csúcsra emelkedett az olaj árfolyama, az arany is drágult - Mínuszok Ázsiában a magas olajár és a japán politikai változások nyomán - A forint és a dollár is oldalazott pénteken - OTP: A gyorsjelentés utáni konferenciahívás összefoglalója - Az Állami Nyomda cégelemzésünk összefoglalója - Ma árfolyamesésre számítunk.

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága Gerhardt Ferencet és Bártfai-Mager Andreát jelölte tagnak a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsába. Négy tagnak járt le márciusban a mandátuma, a módosított jegybanktörvény szerint a parlament jelöli a külső tagokat.

Van esélye az MNB-kamatcsökkentésnek a parlament által kinevezendő új monetáris tanácsi tagok belépésével, bár a magyar jegybank álláspontja szerint az MNB mandátuma mindenkire kötelező erejű - írták budapesti látogatásukat összegző szerdai helyzetértékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők.

Ugyan a januári adatok az infláció rövid távú emelkedő trendjének megtörését vetítenék előre, egyetlen hónap adataiból még talán korai lenne messzemenő következtetéseket levonni. Az élelmiszer- és üzemanyagárak további inflációgerjesztő hatása a kedvezőbb januári adatok ellenére továbbra sem zárható ki.

A magyar gazdaság megítélése és a pénzügyi folyamatok alakulása szempontjából döntő jelentősége lesz annak, hogy mennyire lesz hiteles a 3 százalék alatti államháztartási hiány középtávú fenntarthatósága, amely nagymértékben függ a kormány februárban meghirdetendő 600-800 milliárd forintos intézkedési csomagjától - áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzésében.