A nyári egyeztetések után a jegybank a devizahitelezés kockázatait csökkentő szabályozás mielőbbi megalkotását kezdeményezte a minisztériumnál. A javaslat egyes részei meglepték a bankokat, szerintük nem mindenben egyeztettek velük, a szabályok pedig nem kedveznek a hitelfelvételnek. Az ÁSZ-elnöknek sem tetszik a javaslat.

A monetáris tanács 50 bázisponttal, 7,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot hétfőn. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak. Legutóbb augusztus 24-én csökkentette ötven bázisponttal, 8 százalékra a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács.

Elemzők többsége 50 bázispontos jegybanki alapkamat csökkentést vár hétfőn, de többen azt sem tartják kizártnak, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa erőteljesebben vágja vissza az alapkamatot. Az AXA nem számít ilyen radikális monetáris lazításra, amivel csalódást okozhatunk a külföldi befektetőknek.

A 2009. júliusi árfolyam és alapkamatszint mellett a jövő év második felében már a 3 százalékos célnál alacsonyabb infláció várható - derül ki a Magyar Nemzeti Bank negyedéves inflációs előrejelzéséből. Az alacsony inflációs környezet kialakulása lehetővé, az elhúzódó recesszió pedig szükségessé teszi, hogy a visszafogott mértékű béremelésben egyezzenek meg az érdekelt felek.

Ötven bázisponttal (fél százalékponttal) 8 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hétfőn. Az elmúlt három hónapban, több mint 20 nemzeti bank is lazított a monetáris politikáján, ami alapján látható, hogy a világban még nem ért a végére a kamatvágási hullám. 

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal 8,5 százalékra mérsékelte a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén, a piac 50 bázispontos kamatvágásra számított. Az elemzők többsége úgy vélte, hogy az alapkamat év végére csökkenhet 8,5 százalékra, jövő év végére pedig 7 százalékra.

A költségvetési fegyelem "markánsan" javította a Magyarországgal kapcsolatos piaci hangulatot, megteremtve a lehetőséget a jegybanki kamatcsökkentési ciklus újrakezdésére, mondták az MNB hétfői kamatdöntő ülése előtt londoni felzárkózó piaci elemzők.

Hétfőn a közép-kelet-európai valuták viszonylag jól tartották magukat, hála a nagyrészt jó nemzetközi befektetői hangulatnak. A forintot továbbra is támogatja az állampapírok óriási kereslete.

A magyar befektetési termékek általánosan javuló kockázati megítélése valószínűleg már ebben a hónapban a pénzügypolitikai enyhítés újrakezdésére ösztönözheti a Magyar Nemzeti Bankot (MNB), jósolták pénteken londoni feltörekvő piaci elemzők.

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a mai napon a legnagyobb magyar kereskedelmi bankok vezetőivel találkozott. A megbeszélések középpontjában a felelős hitelezés erősítése, a devizahitelezéssel kapcsolatos kockázatok mérséklése állt.

Június 15-től, azaz hétfőtől kerül forgalomba az új, kétszázforintos érme, amely - a lakossági szavazás eredményeként - a Lánchidat ábrázolja - olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján.

A Magyar Nemzeti Bank ma közleményt adott ki, amely szerint a "sajtóban megjelent találgatások tisztázása érdekében közöljük, hogy a Simor András által 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben benyújtott vagyonbevallások közötti számszaki különbözet túlnyomó része abból adódik, hogy Simor András korábbi,  külföldi vagyonkezelő által kezelt megtakarításait a 100%-os tulajdonában lévő Trevisol Management Services Ltd.  társaságba helyezte át."

A monetáris tanács változatlanul hagyta az alapkamatot, a másik javaslat 50 bázispontos kamatcsökkentés volt, a tagok túlnyomó többsége a kamat tartásáról döntött. A jegybank szerint az alapkamat csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a kockázati megítélés javulása tartósnak bizonyul és a lazítás nem veszélyezteti a bankrendszer stabilitását. Az MNB az idén 6,7 százalékos GDP-visszaeséssel és 4,5 százalékos éves átlagos inflációval és 295 forintos euróárfolyammal számol.

Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) örömmel venné, ha a jövőben, amikor már önállóan határozza meg az inflációs célt, a kormány valamilyen formában megerősítené, hogy az újonnan kitűzött inflációs célszámmal egyetért - válaszolta az MTI kérdéseire az MNB pénteken. A kormánytámogatás ilyen eseti kinyilvánítására elvben nincs szükség.

A Monetáris Tanács 6:3 arányban a 9,5 százalékos alapkamat tartásáról döntött legutóbbi ülésén, noha a Magyar Nemzeti Bank elnöke és két alelnöke 100 bázispontos emelést javasolt - áll az ülés pénteken közzétett jegyzőkönyvében.

Nem változtat a jelenlegi 9,5 százalékos alapkamaton hétfőn a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az elemzők döntő többségének véleménye szerint.

Több eszközzel egyszerre próbálja a forint stabilitását megteremteni a Magyar Nemzeti Bank: rövidlejáratú eurót bocsát a pénzintézetek rendelkezésére, megpróbálja ezek használatára ösztönözni a bankokat, valamint eurót ad el és forintot vásárol a piacon - mondta Simor hétfőn rádióinterjújában.

A kelet-európai pénzügyi válság hétfőn már összehangolt intézkedéseket igényelt, a jegybankok a szóbeli intervenciót vetették be valutájuk árfolyamának erősítésére, Magyarországon eközben a parlamenten belül és kívül is folyik a szópárbaj a válságkezelés lehetőségeiről, amelyben egyre többször szerepel az államcsőd veszélye.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) új, hosszabb lejáratú eszközt vezet be, amelynek segítségével a magyar bankok tervezhetően és tartósan, 6 hónapos futamidőre, összességében maximum 5 milliárd euró forráshoz juthatnak - közölte az MNB az MTI-vel, csütörtökön.

Londoni feltörekvő piaci elemzők nem zárják ki, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn ismét végrehajt egy soron kívüli kamatcsökkentést.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal, 10 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot hétfőn. A döntés megfelel a piaci várakozásoknak

Ezer milliárd forinttal több likviditás áramlott a magyar bankrendszerbe az utolsó negyedévben a megelőző negyedévihez képest, a bankok azonban a vállalatok helyett inkább a lakosságot hitelezik, mivel ott több profit érhető el - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottságának ülésén.

A monetáris tanács hétfői - eredetileg nem kamatdöntő - ülésén 50 bázisponttal, 10,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot - jelentette be a Magyar Nemzeti Bank hétfőn.

A 11,5 %-os alapkamat 6 %-osra való mérséklése meglephette a lakosságot, a befektetőket, a kormányt, de talán még magát a politikai erőt is, amelyiknek sikerült előállnia a rekord méretű, egylépéses vágás követelésével.

Orbán Viktor szerint 6 százalékos jegybanki alapkamatra lenne szükség, mire Gyurcsány Ferenc blogjában azt kérdezte: miért pont hat százalék?

A JP Morgan londoni elemzőcég nem zárja ki a 2-4 százalékos GDP visszaesést jövőre, pedig a Pénzügyminisztérium és az MNB 1-2 százalékot várt.

Magyarország gyorsított euróövezeti felvétele ugyan továbbra sem valószínű, de a jelenlegi kormányzati makro-előrejelzések megvalósulása elvileg akár a 2012-es magyar eurócsatlakozást is lehetővé tenné, áll az egyik vezető londoni befektetési csoport csütörtökön kiadott elemzésében.

Átmeneti részesedést szerezne az állam a magyarországi bankokban a pénzintézeteknek szóló tőkenövelési alap keretében nyújtott összeg igénybevétele esetén - mondta Veres János pénzügyminiszter Simor András jegybankelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján.

A Magyar Nemzeti Bank honlapján október 26-ig lehet szavazni arra, hogy milyen legyen az új kétszázas. Szóljon bele Ön is!

A magyar bankrendszer stabil, tőkeerős, betartja a prudenciális szabályokat, de nem tudja függetleníteni magát a pénzpiaci folyamatoktól, ezért a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a pénzpiac stabilitása fennmaradjon - mondta Veres János pénzügyminiszter a jegybankelnökkel és az OTP elnök-vezérigazgatójával tartott közös sajtótájékoztatón.

A Magyar Nemzeti Bank továbbra is stabilnak ítéli a magyar pénzintézeti rendszert, a bankpiacot, ezzel együtt a jegybank a társintézményekkel, így a Pénzügyi Szervezetek állami felügyeletével együtt kész minden lépést megtenni, ha arra szükség lesz - mondta Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

A magyar pénzügyi rendszer stabil, mert tőkeerős, jól működő bankok alkotják, de a fogyasztók pénzügyi tudatossága fejlesztésre szorul - mondta Simor András, az MNB elnöke a Tudatos Pénzügyekért elnevezett konferencián Budapesten csütörtökön.