Nem várnak nagy hatást a hitelprogramtól az elemzők
A piaci elemzők fellélegeztek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Hitel Programjának (NHP) múlt heti bejelentését követően, a pénzügyi stabilitást illetően ugyanis lényegesen mérsékeltebb negatív hatásai lehetnek, mint azt korábban várták. A programhoz csatlakozó vállalatok számára ugyanakkor hatalmas mértékű monetáris lazításnak felelhet meg, elvileg. Egyelőre azonban nehéz megítélni, hogy milyen mértékben élnek majd a bankok s rajtuk keresztül a kis- és középvállalatok ezzel a lehetőséggel.
A vártnál kevésbé radikális MNB-program kedvező piaci fogadtatását jelzi, hogy jelentősen (350 bázispont alá) csökkent a londoni piacon a magyar szuverén törlesztéskockázat fedezetére szolgáló származékos befektetési konstrukciók árazása, amely a múlt hét elején még idei eddigi csúcspontján (épphogy 400 bázispont alatt) járt.
A vártnál kevésbé radikális Kép:PP archív
Olcsó hitellehetőség kisvállalkozásoknak!
Célzottan mikro-, kis- és középvállalkozásoknak kíván segíteni az MNB Növekedési Hitel Programja. A jegybank által a kereskedelmi bankok számára nulla százalék kamattal átadott 500 milliárd forintos forrást maximum 2 százalékos kamattal adhatják tovább a bankok a kkv-knak, 250 milliárdot új hitelként, 250 milliárdot pedig vállalati devizahitelek forintra váltására. Azért van némi bökkenő: a program mindössze 3 hónapig, június elejétől augusztus végéig tart,és az is kérdéses, mennyire lesz elfogadható a bankok számára a 2 százalékos marzs.
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének közgazdászai az MTI által közreadott elemzésükben kiemelték, hogy a magyar kis- és középvállalatoknak a hitelezésösztönző programban kijelölt 2 százalékos felső kamatküszöb „rendkívül kedvező” kamatkondíciót jelent. A magyar vállalkozások jelenleg 8 százalék körüli – a kis- és középvállalatok ennél is magasabb – piaci kamattal jutnak új bankhitelhez, vagyis az MNB hitelezésélénkítő programja által megcélzott kis- és közepes méretű vállalkozások szempontjából a 2 százalékos felső kamathatár „masszív”, 6 százalékpontot meghaladó kamatcsökkentésnek felel meg.
Rendszeresen lesznek üzleti reggelik a jegybankban
A Magyar Nemzeti Bank épületében hétfőn lezajlott az első egyeztetés a jegybank vezetése és az első körben meghívott magyarországi nagybankok vezetői között az MNB növekedési hitelprogramjáról. A résztvevők megállapodtak abban, hogy a jövőben rendszeresek lesznek az üzleti reggelik az MNB és a nagybankok vezetői részvételével.
A jegybank honlapján közzétett tájékoztatás szerint az ülésen a pénzintézetek üdvözölték az együttműködést és a program meghirdetését. A tárgyaló felek megállapodtak abban, hogy a program még kidolgozásra váró részleteit együtt alakítják ki rendszeres egyeztetés keretein belül.
A jegybanki egyeztetés első fordulójára meghívott pénzintézeti vezetők a magyarországi bankrendszer vezető szereplői: Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Gyuris Dániel, az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója, Patai Mihály, az UniCredit Bank Hungary elnök-vezérigazgatója, Rik Scheerlinck, a K&H vezérigazgatója, Spéder Zoltán, az FHB Jelzálogbank igazgatóságának elnöke, Surányi György, a CIB Bank igazgatóságának elnöke, Wiedner Heinz, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója, Zolnai György, a Budapest Bank elnök-vezérigazgatója és Urbán Zoltán, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese.
A közlemény szerint a Magyar Nemzeti Bank folytatni kívánja az egyeztetést a hitelprogramról, a továbbiakban konzultálni fog a szakosított pénzintézetekkel és a takarékszövetkezetekkel is.
A programban rejlő nyilvánvaló kihívás az a ház szakértői szerint, hogy a kedvezményes hiteleket a megfelelő vállalatok kapják, és így a bankok eszközállománya a kezdeményezés révén ne romoljon.
A bejelentett MNB-program ugyanakkor meglehetősen korlátozottnak tűnik; a csomagban szereplő 250 milliárd forintos kedvezményes hitelkeret a magyar kkv-szektor teljes adósságállományának mindössze 7 százaléka. Összességében így a kereskedelmi bankoknak nulla százalékos kamattal felajánlandó 250 milliárd forintos jegybanki likviditás – amelyet a bankok legfeljebb 2 százalékos kamattal folyósíthatnak tovább a vállalatoknak – nagymértékű kamatcsökkentést jelent csekély mennyiségű hitelre – fogalmaztak a Morgan Stanley elemzői.
Legjobb esetben 0,1 százalékos növekedést hozhat a program
A BNP Paribas bankcsoport szakelemzői értékelésükben úgy fogalmaztak, hogy akik Matolcsy György MNB-elnöktől „az unortodox monetáris politikai eszköztár nagy páncélöklének bevetésé” várták, azok most nyilvánvalóan csalatkoztak. A ház szerint az MNB által bejelentett hitelezésösztönzési csomag összetétele nem volt sem meglepő, sem sokkoló, mivel az elhangzott tervek mindegyike már korábban is felmerült. Mindemellett a program mérete sem jelent komolyabb hitelkockázatot a jegybankra – és így Magyarországra mint szuverén adósra sem –, és a fornitárfolyamra sem gyakorol jelentős fenyegetést.
IPOSZ: a kis cégeket támogató kormányprogramra is szükség lenne
Jó elképzelésnek tartja a jegybankelnök által csütörtökön bejelentett növekedési hitelprogramot Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke, de fontosnak tartja, hogy az eljusson a mikrovállalkozásokhoz is. Különösen kedvezőnek tartja a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak biztosítandó 250 milliárd forintos refinanszírozási hitelkeretet, illetve azt, hogy a kereskedelmi bankok a forrásra maximum 2 százalékos kamatot számíthatnak fel, amit esetleg egy 0,5 százalékos garanciadíj növelhet. Szintén fontos lépésnek ítéli azt a további 250 milliárdos keretet, amelyből a kkv-knak devizahitel-kiváltó lehetőséget biztosítanak. Várják a Magyar Nemzeti Bank és a kereskedelmi bankok közötti egyeztetés kimenetelét, és bíznak abban, hogy a jegybank végigviszi elképzeléseit.
Az új forrás a gazdaságot akkor élénkítené igazán – hangsúlyozta az IPOSZ elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában –, ha a hazai tulajdonú cégek, főként a kisebbek, valóban hozzájuthatnak. A növekedési hitelprogram akkor éri el a célját, ha ehhez olyan kormányprogram is társul, ami megmozgatja a kis- és mikrovállalkozásokat, mert akkor az ott termelődő pénz visszakerül a hazai gazdaság vérkeringésébe, illetve a belső fogyasztói piacra. Németh László példaként kiemelte az építőipart, amely az élénküléssel jelentős számú mikro- és kisvállalkozásnak tudna munkát adni.
A BNP Paribas elemzői szerint ennek alapján valószínűtlen, hogy a tervezett intézkedések összességükben szignifikáns hatásokkal járnának, és ez valószínűleg igaz a gazdasági növekedésre is. A cég becslései alapján a 250 milliárd forintos olcsó hitelforrás – ha teljes mértékben lehívják – „a legjobb esetben” 0,1 százalékpontot adhat hozzá a magyar hazai össztermék (GDP) növekedési üteméhez.
A program sikere – a kereskedelmi bankok részvételi hajlandóságának mértékén túl – attól is függ majd, hogy élénkül-e a vállalati szektor hitelkereslete – vélik a BNP Paribas elemzői. S jóllehet a bizonytalan globális növekedési kilátások is hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar vállalatok vonakodnak a beruházásoktól, a magyar gazdaságpolitika „gyakori és váratlan” irányváltásai sem javítottak a helyzeten. A középtávú bizalom erősítéséhez és a magánszektorbeli beruházási kiadások ösztönzéséhez „égetően szükséges” lenne az is, hogy a politikai döntéshozók „meghonosítsák a stabilitás érzetét” a gazdaságpolitikában – fogalmaztak az elemzők.
Bod Péter Ákos: a tartalékok további felhasználása jelenthet csak kockázatot
A devizatartalékok szintje jelenleg biztonságosnak tekinthető – nyilatkozta Bod Péter Ákos a Gazdaság TV-nek. A Corvinus Egyetem egyetemi tanára ezen a területen csak abban az esetben lát kockázatokat, ha az elemzők úgy ítélik meg, hogy a tartalékok felhasználása további lépésekkel folytatódhat.
A program várható hatásait illetően ugyanakkor a professzor szerint sok még a kérdőjel. A 2008 óta folyamatosan zsugorodó vállalati hitelezés mind keresleti, mind kínálati oldalról erősen korlátozott volt. Azt, hogy az olcsó forrást igénybe veszik-e majd a cégek, illetve a bankok motiváltak lesznek-e a folyósításban a 2 százalékos marzs mellett, azt a bankok hitelkihelyezési dinamikájának alakulásában lehet majd látni.
