A jegybank a lakossági készpénzforgalmat is korlátozná

Magyarországon még ma is igen erőteljes a készpénzhasználat, amelyet a jövőben a jegybank további lépésekkel kíván visszaszorítani.

Az MNB e cél elérése érdekében ajánlásokat fogalmazott meg a héten megjelent fizetési forgalomról szóló jelentésében a pénzügyi infrastruktúrához való hozzáférés javítása, a fizetési módok használatával kapcsolatos költségek transzparenciája, a rendszerek megbízható és hatékony működése valamint az elszámolási és kiegyenlítési kockázatok alacsony szinten tartása, megfelelő kezelése érdekében.

Korlátoznák a kereskedelmi vásárlásoknál a készpénzforgalmat

A jegybanki javaslatok egyebek mellett tartalmazzák, hogy – miként arról korábban már beszámoltunk – kártyaolvasó (POS) telepítési programot indítanak egyelőre kísérleti jelleggel egy megyében. A júliustól-novemberig tartó akció keretében a Fejér megyei kereskedelmi egységekhez kedvezményesen helyezik ki a kártyaleolvasó egységeket és a banki díjakra is engedményeket adnak. A tapasztalatokat a későbbiekben a teljes fizetésikártya-elfogadó hálózat bővítésénél használják fel.

Több európai uniós országhoz hasonlóan Magyarországon is célszerűnek látná továbbá a jegybank a készpénzhasználat korlátozását a kereskedelmi vásárlások során. Itthon jelenleg csak a vállalatokat érintő készpénzes ügyleteknél vezettek be 1,5 milliós határt, ami fölött mindenképpen utalni kell. Európa számos országában azonban a lakossági ügyleteknél is felső korlátot határoztak meg a készpénzfizetésre, amely mértéke 1000-3000 euró között alakul.

Emellett - miként azt az MNB fizetési forgalomról szóló jelentése tartalmazza - kellően modern pénzforgalmi rendszerrel és a hazainál fejlettebb pénzügyi kultúrával rendelkező országokban —mint például Finnország —a szabályozás nem a készpénzkorlátozásra terjed ki, hanem a bérkifizetések elektronikus úton történő lebonyolítását írja elő minél szélesebb körben.

Átlátható árazásra lenne szükség

A közüzemi és egyéb szolgáltatási számlák fizetésének terén a jegybanki jelentés szerint az elmúlt időben komoly előrelépések voltak.Ezen a területen azonban továbbra is a sárga csekk a leggyakrabban alkalmazott fizetési mód, bár az azzal lebonyolított forgalom folyamatosan csökken. Annak érdekében, hogy a fogyasztók valós képet kapjanak a sárga csekk használati költségeiről, ami a hatékonyabb fizetési mód választása felé tereli őket, szükség van az MNB szakemberei szerint a fizetési módok átlátható árazásának megteremtésére .

A tavaly elfogadott jogszabály módosítások a jelentésben foglaltak alapján nem segítik elő azt, hogy a lakosság és a vállalatok által igénybe vett szolgáltatások költségeit a szolgáltató differenciáltan és átlátható módon háríthassa át. Ezáltal a lakosság és a vállalatok nem kapnak árjelzést, amely alapján a jelenleginél hatékonyabb döntést tudnának hozni a fizetési mód megválasztásakor.

A rendszeres tranzakciók készpénzmentesítésére alkalmasak lehetnek az elektronikus számlakibocsátó és –fizetési rendszerek ezen a téren viszont meg kell teremteni a jegybanki vélemény alapján a rendszerek közötti, társadalmilag hatékony verseny feltételeit. Ehhez szükséges az átjárhatóság megteremtése, amivel lehetővé válik a háztartások számára az összes számla egy szolgáltatónál történő kezelése és fizetése, valamint megkönnyíthető a számlakibocsátók nagyarányú csatlakozása.

Mérsékelni kell az interchange-díjat

Az MNB álláspontja az, hogy a kártyás vásárlások után a kibocsátó banknak járó bankközi jutalékot, az úgynevezett interchange-díjat is mérsékelni kell. A csökkentés mellett a nemzetközi, regionális szinthez kell kapcsolni a jutalékokat, ami a mostani mérték felére-harmadára csökkentené a jelenlegi díjakat. A jegybank azt akarja elérni, hogy az új szabályozás már a jövő január elsejétől legyen hatályos.

Véleményvezér

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.
Elszabadultak a Magyar Posta árai

Elszabadultak a Magyar Posta árai 

Ez most nem finom.
Nem sikerült az első versenyképességi vizsgája Magyarországnak

Nem sikerült az első versenyképességi vizsgája Magyarországnak 

Az egykori magyar sikerágazat rosszul teljesít.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo