Az MNB e cél elérése érdekében ajánlásokat fogalmazott meg a héten megjelent fizetési forgalomról szóló jelentésében a pénzügyi infrastruktúrához való hozzáférés javítása, a fizetési módok használatával kapcsolatos költségek transzparenciája, a rendszerek megbízható és hatékony működése valamint az elszámolási és kiegyenlítési kockázatok alacsony szinten tartása, megfelelő kezelése érdekében.

Korlátoznák a kereskedelmi vásárlásoknál a készpénzforgalmat

A jegybanki javaslatok egyebek mellett tartalmazzák, hogy – miként arról korábban már beszámoltunk – kártyaolvasó (POS) telepítési programot indítanak egyelőre kísérleti jelleggel egy megyében. A júliustól-novemberig tartó akció keretében a Fejér megyei kereskedelmi egységekhez kedvezményesen helyezik ki a kártyaleolvasó egységeket és a banki díjakra is engedményeket adnak. A tapasztalatokat a későbbiekben a teljes fizetésikártya-elfogadó hálózat bővítésénél használják fel.

Több európai uniós országhoz hasonlóan Magyarországon is célszerűnek látná továbbá a jegybank a készpénzhasználat korlátozását a kereskedelmi vásárlások során. Itthon jelenleg csak a vállalatokat érintő készpénzes ügyleteknél vezettek be 1,5 milliós határt, ami fölött mindenképpen utalni kell. Európa számos országában azonban a lakossági ügyleteknél is felső korlátot határoztak meg a készpénzfizetésre, amely mértéke 1000-3000 euró között alakul.

Emellett - miként azt az MNB fizetési forgalomról szóló jelentése tartalmazza - kellően modern pénzforgalmi rendszerrel és a hazainál fejlettebb pénzügyi kultúrával rendelkező országokban —mint például Finnország —a szabályozás nem a készpénzkorlátozásra terjed ki, hanem a bérkifizetések elektronikus úton történő lebonyolítását írja elő minél szélesebb körben.

Átlátható árazásra lenne szükség

A közüzemi és egyéb szolgáltatási számlák fizetésének terén a jegybanki jelentés szerint az elmúlt időben komoly előrelépések voltak.Ezen a területen azonban továbbra is a sárga csekk a leggyakrabban alkalmazott fizetési mód, bár az azzal lebonyolított forgalom folyamatosan csökken. Annak érdekében, hogy a fogyasztók valós képet kapjanak a sárga csekk használati költségeiről, ami a hatékonyabb fizetési mód választása felé tereli őket, szükség van az MNB szakemberei szerint a fizetési módok átlátható árazásának megteremtésére .

A tavaly elfogadott jogszabály módosítások a jelentésben foglaltak alapján nem segítik elő azt, hogy a lakosság és a vállalatok által igénybe vett szolgáltatások költségeit a szolgáltató differenciáltan és átlátható módon háríthassa át. Ezáltal a lakosság és a vállalatok nem kapnak árjelzést, amely alapján a jelenleginél hatékonyabb döntést tudnának hozni a fizetési mód megválasztásakor.

A rendszeres tranzakciók készpénzmentesítésére alkalmasak lehetnek az elektronikus számlakibocsátó és –fizetési rendszerek ezen a téren viszont meg kell teremteni a jegybanki vélemény alapján a rendszerek közötti, társadalmilag hatékony verseny feltételeit. Ehhez szükséges az átjárhatóság megteremtése, amivel lehetővé válik a háztartások számára az összes számla egy szolgáltatónál történő kezelése és fizetése, valamint megkönnyíthető a számlakibocsátók nagyarányú csatlakozása.

Mérsékelni kell az interchange-díjat

Az MNB álláspontja az, hogy a kártyás vásárlások után a kibocsátó banknak járó bankközi jutalékot, az úgynevezett interchange-díjat is mérsékelni kell. A csökkentés mellett a nemzetközi, regionális szinthez kell kapcsolni a jutalékokat, ami a mostani mérték felére-harmadára csökkentené a jelenlegi díjakat. A jegybank azt akarja elérni, hogy az új szabályozás már a jövő január elsejétől legyen hatályos.