hirdetés

Felpörgette gazdaságot, de most itt a vége

Minden tekintetben eredményesen zárult március végén a rendszerváltás utáni legnagyobb vállalkozói finanszírozási kezdeményezés. A Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében csaknem 40 ezer vállalkozás jutott átlagosan70 millió forintnyi olcsó forráshoz. Az NHP kivezetésével sokat veszít a magyar vállalkozói réteg, de ezt kompenzálhatja a szintén a jegybank által bevezetett Piaci Hitelprogram.
hirdetés

Közel négy éve, 2013 júniusában indította el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kereskedelmi pénzintézetekkel közösen a Növekedési Hitelprogramot, amely kedvező feltételű – 2,5 százalékos fix kamatú, akár tízéves – kölcsönökhöz juttatta a forrásszűkében lévő mikro-, kis- és középvállalati (kkv) szektort. Többszörös hosszabbítás után március végéig lehetett még szerződéseket kötni, de a folyósítások elhúzódhatnak akár 2018 közepéig is. Végleges adatok még nincsenek, de az látszik, hogy a program átlagosan évi fél százalékponttal járult hozzá a gazdasági növekedéshez, és tavaly már 12 százalékos bővülést hozott a kkv-hitelezésben. Különösen nagy fegyverténynek számít, hogy a program legutolsó, harmadik szakaszában a „kicsik” közül a legtöbben már új beruházási hitelt igényeltek cégük gazdasági, pénzügyi fellendítéséhez. Az NHP tehát megadta a kezdő lökést a vállalati hitelezés felfutásához, és a bankok között is megindult a verseny a kkv-k kegyeikért (lásd előző cikünket), ami gördülékenyebbé teszi az átmenetet a piaci hitelezés irányába.

Az MNB hitelösztönző programjai számokban

Az NHP és a PHP 2013 és 2016 között évente átlagosan 0,6%-kal járult hozzá a GDP növekedéséhez.

Tavaly több mint 4%-kal, összesen 240 Mrd forinttal bővült a vállalati hitelezés a folyósítások és törlesztések egyenlegeként.

17 ezer fővel növelte a foglalkoztatást.

1 egységnyi hitel az első és második szakaszban is 0,5 egység addicionális fejlesztést eredményezett.

Egy „hiteltelen” korszak vége

Érdemes felidézni a program előzményeit: az állam több csatornán (Magyar Fejlesztési Bank, Eximbank, Széchenyi Kártya vagy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.) keresztül kínált kedvező vállalkozásfinanszírozási lehetőségeket a 2008-as globális pénzügyi válság után, de ezek nem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy megállítsák a vállalati hitelállomány évi 4-5 százalékos leépülését a 2009–2013-as időszakban. Ráadásul a kereskedelmi pénzintézetek is túlságosan kockázatkerülővé váltak. Ezt a banki magatartást elsősorban a kkv-k sínylették meg, amelyek a foglalkoztatottak csaknem 75 százalékának (mintegy kétmillió munkavállalónak) nyújtottak megélhetést, mégis sokkal nehezebben jutottak forráshoz, mint a nagyvállalatok, mert mutatóik rosszabbak (kevésbé jövedelmezőek és kockázatosabbak) voltak. A magyar kkv-k hátrányos helyzetéhez az is hozzájárult, hogy zömük csak a hazai piacra termelt, illetve termel, és nem volt rájuk jellemző a több lábon állás. További terhet jelentettek számukra a korábban felvett kölcsönök (köztük a devizahitelek) is.

Minden ok megvolt tehát a nemkonvencionális jegybanki eszköz, az NHP bevetésére 2013 tájékán. A konstrukció lényege, hogy az MNB forrást nyújt a programban részt vevő hitelintézeteknek fix, 0 százalékos kamaton, amit ők legfeljebb 2,5 százalékon helyezhetnek ki beruházási, forgóeszköz-finanszírozási vagy uniós támogatást előfinanszírozó hitel formájában. Az eredetileg ilyen célra forintban vagy devizában folyósított kölcsön, illetve pénzügyi lízing kiváltását is engedte az NHP. A maximális futamidő a beruházási hitelek esetében tíz év lehetett (miközben 2013-ban a vállalati kölcsönök több mint fele egy éven belüli lejáratú volt), a szerződési korlát (legalábbis a forintpillér esetében) minimum hárommillió, maximum hárommilliárd, később egymilliárd forint volt.

Minden ok megvolt tehát a nemkonvencionális jegybanki eszköz, az NHP bevetésére 2013 tájékán
Már az induláskor látszott, hogy a program konstrukcióját és méretét tekintve is egyedülálló vállalkozásnak számít. Miután a kockázatok jó részét az MNB vállalta magára, a pénzintézetek kötetlenebbül hitelezhettek. A 2013 szeptember végéig tartó első szakaszban a bankok a keretösszeg 93,5 százalékára, 701 milliárd forintra kötöttek mintegy 10 ezer szerződést, vagyis az éves bruttó hazai termék több mint két százalékának megfelelő hitelt vettek fel kis- és középvállalatok. Ugyanakkor az első szakaszban még magas volt a hitelkiváltó kölcsönök (a korábbi drága adósság olcsóbbra cserélése) aránya, így egy, a Hitelintézeti Szemlében megjelent tanulmány szerint „csak” 210 milliárd értékű új forráshoz jutottak a vállalkozások. Ez azonban még így is jelentős számnak tekinthető, ráadásul a 210 milliárd 61 százaléka, 128 milliárd forint új beruházást finanszírozott

Előnyben a mikrocégek

Az első szakasz eredményei között kell megemlíteni, hogy az nemcsak a kkv-k forrásellátottságát növelte, hanem a kamatterheket is nagymértékben csökkentette. A beruházási és a forgóeszközhitelek kamata az átlagos 5,8–5,9 százalékról 2,5 százalékra mérséklődött. Külön kiemelendő, hogy a legkockázatosabbnak számító mikrovállalkozások 66 milliárd forinthoz jutottak.

Kép:Fotolia

A nagy sikerre való tekintettel 2013 októberében indult a második szakasz, ahol a hitelkonstrukciók, illetve -típusok lényegében megegyeztek az elsőével. Több mint két év alatt – 2015 végéig – közel 27 ezer darab, 1402 milliárd forint összértékű hitelszerződést nyújtottak be, ennek 95 százaléka volt új hitel, és ezt 61 százalékban beruházásokra költötték el. Szakértők a második szakasz érdemének tartják, hogy a mikrovállalkozások 501 milliárd forint értékű NHP-szerződést kötöttek, és ezek 76 százaléka új beruházási hitel volt.

A forintban nyújtott hitelek több mint kétharmada köthető a mikrovállalkozásokhoz
A most zárult harmadik szakaszban összesen 700 milliárd forintos keret felett rendelkeztek a bankok, a március elejéig megkötött szerződések pedig 19 456 ügylethez, valamint 12 676 vállalkozáshoz kapcsolódtak. A hitelkiváltásra és forgóeszköz-finanszírozásra már nem volt lehetőség, így a megkötött szerződések 76-77 százaléka beruházást finanszírozott, és 23-24 százaléka lízingügylet. A legnagyobb pénzintézetekhez intézett körkérdésünkből az is kitűnik, hogy az ágazati eloszlást tekintve a mezőgazdaság, a kereskedelem, a javítás és a feldolgozóipar részesedése volt kimagasló, a devizában nyújtott kölcsönöknél pedig az ingatlanügyletek mellett a feldolgozóipar, a szállítás és a raktározás dominált. S ami különösen fontos: a forintban nyújtott hitelek több mint kétharmada köthető a mikrovállalkozásokhoz.
Ellenvélemény
Az olcsó források, úgy tűnik, nem növelték a cégek bizalmát: egy friss elemzés szerint csupán 42 százalékuk tervez valamilyen fejlesztést a következő egy év során. Ez a K&H kkv-bizalmiindex-kutatásának 12 éves történetében a második legalacsonyabb arány! Ezek szerint a kkv-k nem bíznak a piacokban, a jogszabályok kiszámíthatóságában és a hosszú távú stabilitásban sem, ezért az alacsony kamatkörnyezet ellenére visszafogott maradt a vállalati hitelkereslet, a beruházási döntéseket egyértelműen a vissza nem térítendő támogatások irányítják. A céges beruházások 2016-ban sem vettek lendületet: maradt a 14 százalékos beruházási ráta, ami jócskán elmarad a vágyott és az amortizációt pótló 21 százaléktól. Vannak, akik szerint a kiváló statisztikák ellenére sem sikertörténet az NHP, mert valójában csak az amúgy is tervezett és halaszthatatlan beruházások megvalósulásához járult hozzá, újaknak nem adott lökést. A K&H – az NHP egyik legaktívabb, 13,6 százalékos piaci részesedéssel rendelkező banki szereplője – vállalati ügyfélkapcsolatok igazgatóságának vezetője, Hodina Péter szerint a magyar vállalati hitelpiacon 2008 óta csökkenő tendencia figyelhető meg, ami jól látszik a vállalkozások megváltozott forrásszerkezetében is: a saját tőke általi finanszírozás aránya a korábbi 47 százalékról 56 százalékra nőtt, kiszorítva a rövid és hosszú lejáratú (főleg) banki forrású finanszírozást.
Az NHP három szakaszának március eleji összesítéséből kiderül: 2013 júniusa óta közel 38,5 ezer vállalkozás jutott finanszírozáshoz 2691 milliárd forint összegben. A jegybank közelmúltban megjelent, Hitelezési folyamatok kiadványa szerint tavaly a vállalati hitelezés négy százalékot meghaladó mértékben bővült, a kis- és középvállalkozói hitelállomány pedig nyolc százalékkal – az önálló vállalkozókat is figyelembe véve 12 százalékkal – nőtt. (A bővülés hátterében nemcsak az NHP áll, a piaci alapú forinthitelezés is számottevően növekedett.)

Jelentős részben tehát az NHP-nak köszönhető, hogy megállt a vállalati hitelállomány több évig tartó visszaesése, sőt, az elmúlt esztendők gazdasági növekedésének egyik legfontosabb hajtóerejévé vált. Ezt támasztják alá azok a számítások, miszerint a 2013–2015-ös időszakban 1,7 százalékos volt az NHP GDP-növelő hatása, ami nagyjából 550 milliárd forintot jelent. Ugyanebben az időszakban összesen 17 ezer fővel növelte a foglalkoztatást is. Egy jegybanki elemzés szerint az első szakaszban felvett hitelek 137, a második szakaszbeliek 210 milliárd forintnyi új beruházást generáltak. Egy egységnyi hitel mindkét szakaszban 0,5 egység addicionális fejlesztést eredményezett.

Nemcsak a makrogazdasági hatások jelentősek: az NHP a bankok számára is egyértelmű trendfordulót hozott – tudtuk meg az OTP Banktól, amely a program mindhárom szakaszából kivette a részét. Hozzá hasonlóan a többi nagybank is a program mindegyik szakaszát sikeresként értékelte, és a keretösszegeket általában szinte teljes egészében le tudták kötni. Az egyes pénzintézetek ügyfélköre viszont nem sokat nőtt, vagyis a nagy verseny ellenére nem egymástól szipkázták el a kuncsaftokat, hanem inkább a meglévő ügyfelek váltak újra hitelfelvevővé, vagy vettek fel nagyobb kölcsönöket.

A piacé lesz a főszerep

Maguk a vállalkozók is általában arról számoltak be, hogy számukra az NHP lett a legfontosabb hitelforrás. Egy kérdőíves felmérésből az is kiderült, hogy ez mennyire beépült a vállalkozások finanszírozási megoldásaiba: a megkérdezett mikrocégek 70, a kisvállalkozások 65 százaléka nem jutott volna hitelhez, ha nincs a jegybanki program. A Budapest Bank értékelése szerint (amely a program indulása óta 237 milliárd forintot helyezett ki, ez kilenc százalékos piaci részesedést jelent) ezek a cégek korábban, a válság hatására jelentős mértékben visszafogták a fejlesztéseiket, lényegében az amortizációs szint alatt hajtottak végre beruházásokat, ami már a hosszú távú versenyképességüket veszélyeztette.

A megkérdezett mikrocégek 70, a kisvállalkozások 65 százaléka nem jutott volna hitelhez, ha nincs a jegybanki program
Ehhez képest ma odáig jutottunk, hogy az NHP fokozatos kivezetése mellett is arra számít a jegybank, hogy a jövőben is fenn lehet tartani a gazdaság stabil növekedéséhez szükséges 5–10 százalék közötti kkv-hitelbővülést. Ebben nagy szerepet szánnak az ugyancsak a kkv-kat támogató Piaci hitelprogramnak (PHP), amely 2016-ban indult a piaci hitelezés helyreállítása és a tartós hitelezési fordulat elérése érdekében. A jegybank ez esetben is átvállalja részlegesen a kamatkockázatot, cserébe a PHP-ben részt vevő bankok számszerű hitelezési vállalást tettek, illetve tesznek a 2016 és 2018 közötti időszakra, amelyet az MNB évente, február végén ellenőriz. Ezúttal komolyabb tétje van annak, hogy a résztvevők valóban aktívak legyenek a vállalati hitelezésben. Amennyiben az adott bank hitelkihelyezése elérte a vállalt szint 50 százalékát, de nem 100 százalékát, akkor vissza kell adnia az ilyen típusú ügyleteken realizált jövedelemtartalom egy részét a jegybanknak. Ha pedig a felét sem tudja teljesíteni annak, amit vállalt, akkor a teljes jövedelemtartalmat, valamint többletkamatot kell fizetnie az MNB-nek, és a program is lezárul számára.
Lehet jobb a hitel, mint a pályázati pénz?
Kelendő az uniós hitelgarancia, egyszerűbb a bankoknak, olcsóbb a vállalkozásoknak. A népszerűség miatt a keret gyorsan fogy, de uniós szinten is tervben van az emelés, és a magyar finanszírozók is még többet akarnak belőle - derült ki a K&H bank sajtóbeszélgetésén. Ráadásul egy ilyen, kedvező hitel sok esetben egyszerűbb, gyorsabb és biztosabb forrást jelent a kisebb vállalkozásoknak, így más uniós forrásoknál vonzóbb is lehet.
A lapunk által megkérdezett nagy pénzintézetek nem számoltak be ilyen problémákról, sőt az Erste, az UniCredit vagy az MKB Bank túlteljesítette a tavalyi vállalását. Az MNB tájékoztatása szerint 17 szereplőből csak kettőnek nem sikerült megugrania a szintet – neveket és pontos számokat nem közölt az MNB –; összességében a bankok 150 százalékra teljesítették a vállalásaikat. Az általunk megkeresett pénzintézetek 2017-re is szinten tartották a korábbi volument. A bankok hitelezési hajlandóságával tehát mostanában nem lesz gond – vélik szakértők –, és számítani lehet az MFB-pontokon elérhető, nulla százalékos kamatú uniós támogatások tömeges megjelenésére is az idei évtől, ami továbbpörgeti a vállalati kölcsönök iránti keresletet is.

Olyan álomkondíciókra azonban már nem számíthatnak a kkv-k, mint az NHP esetében volt. A bankok saját forrású konstrukcióinak kamata magasabb lesz, még akkor is, ha az emelkedést fékezi a piacon folyó komoly árverseny, különösen a jó minőségű ügyfelekért. Mindent összevetve az elkövetkező időszak egyik legfontosabb kihívása a piaci alapú vállalati hitelezés teljes helyreállítása, ami nem merül ki az elvárt 5–10 százalékos éves növekedési ütemben. Fontos, hogy továbbra is széles körben legyenek hozzáférhetőek a beruházási hitelek, mivel ezek adják a fenntartható növekedés gerincét, és továbbdinamizálják a kkv-kat.

Facsinay Kinga

hirdetés

Véleményvezér

Hogyan soroznak az ukránok?

Hogyan soroznak az ukránok?

A rém és álhírek minden háborúnak természetes velejárói. Ezek között kiigazodni viszont fontos egy végzetes konfliktus idején.
Korrupció elleni front indult Ukrajnában

Korrupció elleni front indult Ukrajnában

Szomorú, de a nagy számok azt mutaják, hogy a korrupció nyugatról keletre tartva csak egyre nő. Hogyan lehetne megállítani?
Mi történne ha holnap megszűnnének az ársapkák itthon? Pontos számítás

Mi történne ha holnap megszűnnének az ársapkák itthon? Pontos számítás

Nagy vitatéma, hogy hasznosak-e az ársapkák, vagy nem. A benzin esetében nagy volt a bukta, de kérdés, mi lenne az élelmiszerek esetében.
Imádja a közpénzből vett luxust a fideszes polgármester

Imádja a közpénzből vett luxust a fideszes polgármester

Pétervására város fideszes polgármestere nemcsak kastélyt épített uniós pénz felhasználásával magának.
Újabb EU pénzből épített fideszes kastélyt talált Hadházy Ákos

Újabb EU pénzből épített fideszes kastélyt talált Hadházy Ákos

A független képviselő töretlen szorgalommal igyekszik utánajárni, hogy hová kerülnek az uniós pénzek.
Az összeszerelő-üzemként működő magyar gazdaság nagyon kitett a globális láncokban mutatkozó zavaroknak

Az összeszerelő-üzemként működő magyar gazdaság nagyon kitett a globális láncokban mutatkozó zavaroknak

A rendkívül magas magyar infláció mögött rossz, vagy tudatos kormányzati intézkedések állnak.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo