Rekorderedményeket könyvelhetett el a szeptemberben zárult harmadik negyedévben a CIB Bank vállalati üzletága: csak idén eddig 180 milliárd forint hitelt folyósított a pénzintézet a magyar vállalkozásoknak, ez több mint 30 százalékos növekedés 2018 első három negyedévéhez képest.

Bár az elmúlt időszakban kiemelkedően nőtt a vállalati hitelállomány Magyarországon, az OTP Business legutóbbi kutatása szerint a legtöbb vállalkozás csak akkor keres fejlesztéseihez financiális megoldásokat, ha már megtervezte a beruházást. Sok társaság az egyszerű, ám praktikus, igényeihez illeszkedő megoldást keresi.

Sokszor el sem tudjuk képzelni, min múlhat az, hogy cégünk kaphat-e hitelt, vagy sem. Bosszantó szembesülni azzal, hogy a megcélzott hitel – és ezzel akár egy jól jövedelmező beruházás megvalósulása – egy banális hibán csúszhat el. Ráadásul olyanon, amit egy kis odafigyeléssel megelőzhettünk volna…

Tovább nőtt a globális lízingpiac. Továbbra is Észak-Amerika a legerősebb piac, bár a részesedése a globális piacon 3,1 %-kal csökkent, miközben Európáé 2 %-kal nőtt 2018-ban. No, de mi történik Magyarországon? Itthon az új autók finanszírozása járult hozzá leginkább a piaci növekedéshez, az előző évhez képest 40%-os emelkedés történt.

Az Európai Beruházási Bank a (EIB) magyar versenyképesség és munkahelyteremtés előmozdítása érdekében 400 milló euró hitelt nyújt a Magyar Export-Import Bank (Eximbank) részére. Az Eximbank és partner kereskedelmi bankjai kedvező feltételekkel folyósítják az EIB hitelkeretéből származó pénzeszközöket a magyar kis- és középvállalkozások, valamint közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára.

Kitörési pont lehet a hazai kisvállalkozások számára a Junkcer-terv részeként meghirdetett COSME, illetve InnovFin program, amelyek kedvezményes feltételekkel juttatják hitelhez a cégeket. Eddig több mint 1700 vállalkozás kapott ily módon összesen 17,5 milliárd forintot. A program népszerű, így valószínű, hogy kiterjesztik a jövőben, és bővülnek a rendelkezésre álló források is.

Erőteljes változás van a hazai hitelezési piacon, minden bank a kkv-kra koncentrál a közeljövőben – hangzott el a Portfolió Hitelezés konferenciájának kerekasztal beszélgetésén. Lesz piaci termék az nhp helyett, de kissé racionálisabban.

Bár kétségtelenül vannak előnyei a támogatott uniós hiteleknek, annyi bizonyos, hogy nem ingyen pénzről van szó. Fel kell készülni az utófinanszírozásra.

Minden tekintetben eredményesen zárult március végén a rendszerváltás utáni legnagyobb vállalkozói finanszírozási kezdeményezés. A Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében csaknem 40 ezer vállalkozás jutott átlagosan70 millió forintnyi olcsó forráshoz. Az NHP kivezetésével sokat veszít a magyar vállalkozói réteg, de ezt kompenzálhatja a szintén a jegybank által bevezetett Piaci Hitelprogram.

Március 31-én véget ért a Növekedési Hitelprogram (NHP) harmadik, kivezető szakaszának szerződéskötési időszaka: 2016 eleje óta 685 milliárd forint összegben nyújtottak a bankok finanszírozást a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, ezzel a 700 milliárd forint keretösszeg 98 százaléka felhasználásra került - közölte az MNB.

Kelendő az uniós hitelgarancia, egyszerűbb a bankoknak, olcsóbb a vállalkozásoknak. A népszerűség miatt a keret gyorsan fogy, de uniós szinten is tervben van az emelés, és a magyar finanszírozók is még többet akarnak belőle - derült ki a K&H bank sajtóbeszélgetésén. Ráadásul egy ilyen, kedvező hitel sok esetben egyszerűbb, gyorsabb és biztosabb forrást jelent a kisebb vállalkozásoknak, így más uniós forrásoknál vonzóbb is lehet.

A kis cégek kezdték első sorban igényelni a kereskedelmi bankok elvárásainál enyhébb feltételekkel megszerezhető uniós hitelprogram iránt a Budapest Bank ügyfelei körében végzett felmérés szerint. A kérelmezők között felülreprezentáltak voltak azok a cégek, amelyek kereskedelmi banki szempontból kevésbé hitelképesek.

Tulajdonképpen csak az nem kap 0%-os, uniós hitelt, aki jobb is, hogy így jár - hangzott el a Portfolió Uniós források konferenciáján. Az adatok azt mutatják, a konstrukció tényleg azoknak a cégeknek segít, amelyek piaci alapon nem jutottak finanszírozáshoz.

Az alacsony kamatkörnyezet ellenére is a visszafogott hitelkereslet és a növekvő vállalati betétállomány a meghatározó a bankszektorban. Ezt a tendenciát a beruházási volumenek lassú emelkedése sem tudja megtörni, hiszen az egyre inkább a beruházási döntések szempontjává váló, vissza nem térítendő támogatások kiszorítják a hagyományos banki hitelfinanszírozást. Jelentős hitelkeresleti élénkülés elsősorban (a válság előtti évekhez hasonlóan ismét) az ingatlanfinanszírozás területén jelentkezik, valamint a 2017-ben megnyíló uniós források az önkormányzati beruházások esetében támaszthatnak új hiteligényt az év második felétől - olvasható a K&H közleményében.

A bankok növekvő hitelezési éhségének kézzelfogható jele a kihelyezett vállalati beruházási hitelek átlagos futamidejének megnövekedése. A hosszabb futamidő a vállalkozások számára akár 20%-kal nagyobb felvehető hitelösszeget is jelenthet a Bankmonitor.hu szerint.

A válság óta nem tapasztalt mértékben, 4 százalékkal bővült 2016-ban a vállalati hitelezés. A kkv-k hitelállománya 8 százalékkal, az önálló vállalkozókkal bővítve pedig 12 százalékkal nőtt. Az új háztartási hitelszerződések volumene éves átlagban 51 százalékkal emelkedett, de az állomány nem változott 2015 végéhez képest – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Hitelezési folyamatok című negyedéves kiadványából.

A magyar gazdasági kilátások kedvezőek, a hazai bankpiac pedig erős hitelezési képességével és hajlandóságával aktív részese lehet a bővülésnek – állítja a K&H. Mivel régiós viszonylatban sem a lakosság, sem pedig a vállalatok nincsenek nagymértékben eladósodva, így a hitelezésen keresztüli gazdasági élénkülés lehetősége adott.

Február végén ellenőrzi a Magyar Nemzeti Bank (MNB), teljesítették-e a bankok tavaly a korábban a hitelezési feltételhez kötött kamatcsere (HIRS)-tendereken vállalt hitelezési aktivitás növelését – közölte a jegybank. A 17 kereskedelmi bank mintegy 200 milliárd forint értékben vállalta, hogy növeli a kis- és középvállalati szektornak (kkv) nyújtott hiteleket.

Február 28-tól lehet beadni a pályázatokat a kkv energia hitel programra. A hitelprogram Mikro-, Kis- és Középvállalkozások olyan, pénzügyi szempontból életképes és jövedelemtermelő beruházásait támogatja, amelyek megújuló energiaforrás (a szélenergia kivételével) felhasználásával hálózatra termelés céljából villamos energiát állítanak elő.

Alig több mint 1 hónapjuk van a cégeknek, hogy még igénybe vegyék a Növekedési Hitelprogram kínálta kedvező forrást beruházásaik finanszírozására, van még a keretből - hívja fel a figyelmet a K&H.

Bár a teljes körű online ügyintézést egyelőre nem lehet bevezetni, előnyére változott a hiteligénylés az utóbbi egy évben. Kevesebb dokumentumot kell bemutatni és a bankok is enyhítettek a feltételeken – írja a Vállalkozók Fóruma.

Fokozódik a verseny a magyar kereskedelemben, az érdekelt vállalkozások pedig a fejlesztések felé nyitnak: a többségi állami tulajdonban lévő Garantiqa Hitelgarancia Zrt. ugyanis tavaly 121 milliárd forint értékben vállalt kezességet a kis- és nagykereskedelmi cégek által felvett hitelekhez, ami 26 százalékos növekedést jelent éves szinten. A Garantiqánál arra számítanak, hogy a következő időszakban még nagyobb lesz a kereslet a garanciakonstrukciók iránt, nem csak a kereskedelemben, hanem a többi ágazatban, például a mezőgazdaságban vagy éppen az építőiparban.

A növekedési hitelprogram három szakaszában, 2013 júniusa óta, 38 086 vállalkozás jutott kedvező finanszírozáshoz 2652 milliárd forint összegben az MNB közleménye szerint. A forinthitelek nagy része elsősorban mikrovállalkozásokhoz, a deviza alapú kölcsönök többsége középvállalkozásokhoz került.

Jó döntés 2017 közepéig kipörgetni az uniós pályázatokat Krisán László, a Kavosz Zrt. vezérigazgatója szerint, mert a Brexittel átalakul az uniós költségvetés is.

A kis- és középvállalatoknak (kkv-k) adott hitelek - az önálló vállalkozókat is figyelembe véve - 7,3 százalékkal nőttek éves összevetésben a harmadik negyedévben, és a teljes vállalati hitelezés bővülése is folytatódott - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Hitelezési folyamatok című negyedéves kiadványából.

Muszáj átállniuk a cégeknek a pályázati helyett a piaci finanszírozásra, különben nagy gond lesz. A kkv-kat a bankhitelek felé terelheti a kötelező béremelés is.

A kormány 70 milliárd forintra emelte a Mikro, Kis- és Középvállalkozások Versenyképességének Növelése Hitelprogramban elérhető forrás összegét. A nulla százalékos kamatozású hitelt országszerte 428 MFB Ponton igényelhetik a vállalkozások.

Az első, uniós forrásokból érkező, nulla százalékos kamatra adható hitelprogramot májusban hirdették meg, szeptember végéig a 44 milliárd forintos keret közel felére érkezett be igény.

Sok cég számítana banki hitelre a fejlődéshez, de jóval kevesebben bizonyulnak hitelképesnek a banki vizsgálatkor. A Bankmonitor szakértőinek segítségével lássuk, mi az a 3 fontos feltétel, aminek meg kell felelni a vállalkozásának ahhoz, hogy 20 millió forint hitelt fel tudjon venni.

Kis- és középvállalati hitelinformációs szolgáltatását indít az MNB és a BISZ Zrt. A várakozások szerint az új szolgáltatással a bankok könnyebben és gyorsabban dönthetnek a vállalkozások nemteljesítési valószínűségéről, így több kérelmet bírálhatnak el.

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Takarékbank és a Nemzeti Kisvállalkozás-fejlesztő Konzorcium (NKFK). Az együttműködésnek köszönhetően a Takarékokban hitelt vagy uniós támogatást igénylő ügyfelek a jövőben jelentős szakértői segítséget kaphatnak pályázataik és hitelkérelmeik elkészítése és benyújtása során. A tapasztalatok szerint a mikrovállalkozások támogatási- és hitelkérelmeinek 50 százaléka formai és egyéb hiányosságok miatt hiúsul meg, ezért azok megfelelő minőségű és szabályszerű előkészítése érdemben javíthatja a vállalkozók forráshoz jutási esélyeit.

100 milliárd forinttal megemeli az MNB az elmúlt évek legnépszerűbb kedvezményes vállalati hitelkonstrukciójára, a maximum 2,5%-kal kihelyezhető növekedési hitelre rendelkezésre álló keretösszeget. A közép-magyarországi beruházások számára a 0%-os új EU-s hitel nem elérhető, így érdemi és nagyarányú kereslet várható a konstrukcióra. Mi áll a háttérben? Ki és hogyan kaphatja meg a növekedési hitelt? Meddig lesz elérhető? A Bankmonitor.hu írása.

Alapvetően optimisták a magyar kisvállalkozások, bár, hogy minek alapján látják szépnek a cég jövőjét, az kérdés - a többség ugyanis egyáltalán nem tervez előre. Pedig ez lenne az alapja annak, hogy a jellemzően tőkehiányos kkv-k a fejlődésüket segítő hitelhez jussanak.

A mikrovállalkozások 65 százaléka, a kivállalkozásoknak pedig a 77 százaléka hajtott végre beruházást az utóbbi öt évben, és ezeket a fejlesztéseket több mint 90 százalékuk a saját profitjából finanszírozta - derül ki az MFB csoportba tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. friss kutatásából. A vállalkozások számára készfizetőkezességet biztosító társaság arra számít, hogy a következő időszakban többen intézményi garanciával kombinált bankhitelek segítségével valósítja majd meg a tervezett beruházásait.

A hazai kis és középvállalkozások legnagyobb gondja mindenképpen az akkut tőkehiány - ebben tulajdonképpen egyetértés van, ahogy abban is, tőkeprogram lehetne a megoldás. Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint viszont nem olyan, mint a Jeremie.

A magyar vállalkozók döntő része kevésbé látja azokat a – sok esetben - nagyon egyszerűen alakítható tényezőket, melyek érdemben befolyásolják cégük hitelképességét. Néhány, forintra - pontosabban fogalmazva - hitelre váltható tanács következik a Bankmonitor szakértőitől.

A hét közepén jelentette meg az MNB egy elsőre technikainak tűnő, azonban a magyar vállalkozások hitelezését igen jelentős mértékben befolyásoló új közleményét: az idei évben 500 milliárd forintnyi plusz keret áll rendelkezésre a bankoknak növekedési hitel kihelyezésre és jövő évben is elérhető lesz egy vélhetően csökkentett összegű keret. Segítünk az értelmezésben és adunk néhány gyakorlati tanácsot a hitelfelvételt fontolgatók számára. A jó hír, hogy ma könnyebb hitelhez jutni, mint egy éve.

A bankadó csökkentésével már a bankokon a sor, hogy növeljék a hitelezésüket, támogassák a vállalati beruházásokat – mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója az M1 aktuális csatorna műsorában, ahol a további monetáris lazításról is szót ejtett.

Az év első negyedévében gyakorlatilag stagnált a vállalkozások bizalma. Egyedül a vállalati hitelkamatok változásával kapcsolatos álláspont javult nagymértékben, miközben nagyobb pesszimizmus csak az uniós forrásokat illetően tapasztalható.

A hitelezési folyamatokat jellemző szezonalitás miatt az NHP igénybevétele is visszafogottabb az év első hónapjaiban, a program felfutása a tavaszi hónapokban várható az MNB szerint.

Március 16-án indul az NHP+, a jegybank kiterjesztett Növekedési Hitelprogramja. Az NHP+ az eredeti programból eddig kiszorult, magasabb kockázatú kkv-k számára kínál lehetőséget hitelfelvételre a piacinál kedvezőbb feltételekkel.

Most aztán tényleg hal helyett hálót kell adni a kkv-knak, hangsúlyozza Krisán László a Kavosz Zrt. vezérigazgatója. Már csak pár évünk van, hogy a kohéziós forrásokból megteremtsük a növekvő gazdaság alapját és nincs B terv. Sokat vár a reformoktól az új ciklusban, de mint mondta, meg kell várni, amíg bizonyítanak. Hangsúlyozta, a kombinált megoldások hatékonyak, a finanszírozásban, az első támogatási szerződéseket pedig szeptemberre várja.

A Budapest Bank vállalati szakértői szerint az uniós források tömeges megnyílása jelentős növekedést hozhat az új beruházások terén, amely lehetőséget és veszélyt is jelenthet egyben a cégek jövőjére nézve.

A Növekedési Hitelprogram és az Exportélénkítési Hitelprogram is egy a korábbi kereskedelmi banki gyakorlattól eltérő, állami szabályozókkal alacsony kamatokra beállított hiteltermék. Próbálkozás arra nézve, hogy hogyan érvényesülhet együtt a bankok és az ügyfelek érdeke, kikényszeríthető-e a pénzintézetek felelősségvállalása állami eszközökkel.

A fokozódó állami szerepvállalásnak is köszönhetően a cégek jelenleg számos forráslehetőség közül választhatnak, azonban a vállalkozásoknak érdemes megfontolni, hogy a felvett hitel alacsony költségekkel, de bonyolult garanciával és adminisztrációval, vagy inkább magasabb kockázati felárral, de jóval egyszerűbb és olcsóbb járulékos költségekkel és adminisztrációval járjon.

A vállalkozni szándékozók előtt álló egyik legfőbb akadály a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés nehézsége. Ezen a problémán segít az Európai Unió Progress mikrofinanszírozási eszköze, amely 2016-ig áll rendelkezésre – de nem Magyarországon.

Minden hatodik kis- és középvállalkozás fontolgatja még, hogy hitelt igényel a jegybank Növekedési Hitelprogramjában (NHP) az utolsó negyedévben – derül ki a Budapest Bank kutatásából

Kétszáz millió euró összegű hitelkeret szerződést kötött az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Eximbank. A forrásnak jelen keret esetében is legalább hetven százalékos mértékben kell kkv-kat finanszíroznia.