Jelentősen növelheti a mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások hitelhez jutási lehetőségét az unió gazdaságának föllendítését célzó Európai Beruházási Terv – más néven Juncker-terv – kkv-lába. Az Európai Unió (EU) azért döntött a kisebb méretű vállalkozások kiemelt támogatása mellett, mert Brüsszelben is tisztában vannak vele, hogy mekkora jelentőségük van ezeknek a cégeknek az európai gazdaságban. A terv mögött álló Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) eredetileg 2,5 milliárd eurót szánt kisebb vállalkozások hitelhez jutásának finanszírozására, de miután hatalmas volt az érdeklődés, 2016 őszén félmilliárd euróval megnövelték a keretet. Ezt az összeget további 2,5 milliárd euróval emelte meg az Európai Beruházási Bank (EIB), így összesen öt és félmilliárd euróval tudják támogatni a kisebb vállalkozások versenyképességének fejlesztését, illetve az innovatív kisvállalkozásokat. Az előbbi célt a COSME (Competitiveness of Enterprises and Small and Medium-sized Enterprises) program, az utóbbit pedig az InnovFin program szolgálja.
Hitel kevésbé hitelképeseknek
hitelképes kisebb cégeknek, hogy kockázatosabbnak ítélt projektekbe is bátran belevágjanak. A tervvel kapcsolatos elvárás, hogy az unióban legkevesebb 82 milliárd euró értékű beruházás jöjjön létre a garanciavállalás eredményeként.
A Juncker-terv nyújtotta támogatás tavaly óta hazánkban is elérhető, s már igen sok vállalkozás igénybe is vette ezt a fajta uniós segítséget. A Magyarországon működő bankok közül a K&H tavaly februárban elindította saját COSME programját. Az Európai Beruházási Alappal (EBA) kötött szerződés értelmében a 2016 és 2018 közötti három esztendőben 30 milliárd forint értékben nyújthat a bank támogatást a hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak. Jól mutatja a kisebb hazai cégek hiteléhségét, hogy a 2016 februárja és az idei év első hónapja közötti tizenegy hónapban a teljes keret 58 százaléka elfogyott. Ez alatt a szűk egy év alatt 1737 magyarországi mikro-, kis- és közepes vállalkozás jutott összesen 17,5 milliárd forint értékű COSME-garanciával megerősített vállalkozói hitelhez.
A hatalmas siker több tényezővel magyarázható. Egyrészt köztudott, hogy a kisebb magyar vállalkozások a rendszerváltás óta hatalmas tőkehiánnyal küszködnek. Másrészt a COSME portfólió-garanciája a bankok kedvét is meghozta a hitelnyújtásra, hiszen nem nagyon van kockázatuk a hitelek kihelyezésekor, s azok a vállalkozások is kölcsönhöz juthatnak, amelyek egyébként nem bizonyulnának hitelképesnek különböző okok miatt. Így oly módon tud legfeljebb 45 millió forint értékű hitelt nyújtani a bank, hogy még tárgyi fedezetet sem kér biztosítékként.
Előnyben a legkisebbek
Az elmúlt egy év tapasztalatai azt mutatják, hogy a hitelhez jutó cégek jelentős többsége, mintegy 70 százalékuk százmillió forint alatti árbevétellel rendelkezik, tehát valóban a legkisebbek jutottak támogatáshoz. Az átlagosan 9,3 millió forintos kölcsönök 72 százaléka forgóeszközhitel volt, a maradék 28 százaléknyi hitelből pedig egy éven túli beruházásokat finanszíroztak. A kihelyezett hiteleknek valamivel több mint harmada Közép-Magyarországi régióba került. Ennek magyarázata, hogy ez az a régió, amely alig-alig jut egyéb uniós támogatáshoz. A szolgáltató cégek voltak túlsúlyban a finanszírozott cégek körében: az összes kiosztott forrás csaknem fele, egészen pontosan 47 százaléka landolt náluk. Ezen belül is kiemelten sok forrás jutott az éttermeknek, ami a turizmus élénkülésével magyarázható. A kereskedelmi vállalkozások kapták a források valamivel kevesebb, mint harmadát (32 százalék), az ipari kisvállalkozásoknak 15, a mezőgazdaságnak pedig 6 százalék jutott. Az alacsony részesedés oka, hogy léteznek kifejezetten az agrárium számára kiírt programok is.
Miután a rendelkezésre álló hároméves keret igen gyorsan fogy – konzervatív becslések szerint is 6–10 milliárd forintnyi tőke még idén gazdára talál –, s mert jó esetben akár az egész keret kiürülhet a 2017-es évben, a K&H már megkezdte a tárgyalásokat a program meghosszabbításáról, illetve kibővítéséről. Már csak azért is időszerű ez, mert a pénzintézet várakozásai szerint erőteljesen növekszik a beruházási kedv. A K&H Bank sikereit látva az Európai Bizottság magyarországi képviseleténél azzal számolnak, hogy jó eséllyel több kkv jut majd hitelhez a program segítségével, mint az eredetileg tervezett 4500 cég.
Attól nem kell tartani, hogy időközben kifogy a forrás. Brüsszelben jelenleg is folynak a tárgyalások az ESBA finanszírozásának 2020-ig történő meghosszabbításáról, illetve az eredetileg rendelkezésre álló keret növeléséről. Várhatóan néhány hónapon belül pedig már döntés is lesz az új összegről.
Speciálisan az agráriumnak
Tavaly októberben az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) is szerződést kötött az EBA-val, 50 milliárd forintos keretösszeggel. Az aláírást követően elhangzottak szerint kétezer, a mezőgazdaságban tevékenykedő magyarországi kisvállalkozás számára nyílik majd meg a lehetőség, hogy az AVHGA kezességével beruházási, valamint forgóeszköz-, folyószámlahitelhez és bankgaranciához jussanak. A megállapodás értelmében a program 50 százalékos garanciát biztosít, amelyet azonban az AVHGA kiegészíthet saját forrásaival, s így akár 80 százalékos kezességvállalást is el lehet érni, ami hatalmas segítséget jelenthet a kisebb, tőkeszegény vállalkozások számára a forráshoz jutásban.
Az alapítvány tájékoztatása szerint az általuk nyújtott garancia annyiban különbözik a többi hazai COSME programtól, hogy az EBA nem közvetlen, hanem viszontgaranciaként biztosít támogatást a cégek számára, s ezt egészíti ki az AVHGA a saját kockázatvállalásával. Miután az alapítvány kezessége – mint önálló pénzügyi eszköz – nem létezik, mindig a hitelügylethez kapcsolódva nyújtható a támogatás. Ilyen értelemben az EBA által viszontgarantált alapítványi kezesség sem független eszköz, így specifikusan erre kialakított, a bankokkal megállapodott termékeken keresztül tud az alapítvány élni a COSME-viszontgaranciával. A magyar költségvetési törvényben biztosított viszontgarancia a finanszírozó bankok és a vállalkozások számára több tekintetben kedvezőbb, mint az EBA-viszontgarancia, ezért az utóbbit csak kiegészítő jelleggel akarják alkalmazni. Elsősorban azokban az esetekben juthat szerephez a COSME-garancia, amikor a magyar állami viszontgarancia nyújtására uniós versenyjogi szabályok miatt nincs mód. Az AVHGA számításai szerint idén 8–10 milliárd forintnyi hitelt helyeznek ki a COSME keretében.
A COSME program iránt más bankok is érdeklődnek. A Budapest Bank jelenleg tárgyal az EBA-val a programhoz való csatlakozás feltételeiről. A CIB Bank szintén szeretne beszállni a kkv-k ilyen módon történő finanszírozásába, hogy a kedvező feltételek mellett nyújtandó hitelekkel segítsék az üzletvitel elindításában, a tevékenységük fejlesztésében a tőkeszegény kisvállalkozásokat. A CIB-nél egyelőre bankon belüli egyeztetések folynak, még nem dőlt el, hogy mekkora összegre szeretnének szerződni az EBA-val. Az OTP Bank jelenleg vizsgálja a program kapcsán elérhetővé váló lehetőségeket.
Az innovációra is jut
Az UniCredit Bank a Juncker-program másik lábának számító InnovFin programra kötött szerződést. A megállapodást idén január közepén írta alá a bank az Európai Beruházási Alappal. A szerződésben foglaltak szerint a bank a térség nyolc országában – hazánk mellett az unió öt másik tagállamában, valamint Bosznia-Hercegovinában, illetve Szerbiában – nyújthat kedvező finanszírozást innovatív kkv-knak, továbbá a kisméretű, közepes tőkeerejű, legfeljebb ötszáz fővel tevékenykedő cégeknek.
A COSME programhoz hasonlóan ebben a konstrukcióban is 50 százalékos garanciát vállal az EBA, így nincs szükség a hitel felvételéhez garanciakérelemre, illetve garanciavállalási szerződésre, azaz ebben a programban is a hagyományos hitelekhez képest kevesebb fedezet mellett juthatnak kölcsönhöz a cégek. A bank a programmal az innovatív, a kutatás-fejlesztésben élen járó vállalkozásokat célozza. A maximális hitelösszeg 1,1-1,2 milliárd forint az euró árfolyamának függvényében, az elérhető maximális futamidő pedig legfeljebb tíz év lehet. Bár az eddig kihelyezett hitelekről részleteket nem árult el a bank, annyit közölt, hogy ügyfeleik jellemzően fejlesztésekhez, a saját erő kiegészítésére vagy forgóeszközigény biztosítására kérik a kölcsönt.
Hajdú Péter