Bár előnyeik mellett kétségtelenül hátrányaik is vannak, a támogatott források között a hitelprogramok a jövő termékei, mert a vissza nem térítendő támogatásokhoz képest sokkal felelősebb forrásbevonást igényelnek – mondta Dr. Dányi Roland, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. képviselője a Portfolió Hitelezés konferenciáján. Már látszik, hogy a forrást kereső cégek gondolkodásmódja is átalakulóban van. Amíg jelentős volt a vissza nem térítendő támogatások aránya, addig a „gombhoz keresték a kabátot”. A visszatérítendő támogatásokkal viszont sokkal felelősségteljesebb gondolkodásmód jelent meg.
Az önálló hitelprogramok közül a Mikro- kis- és középvállalatok versenyképességének növelését célzó GINOP-8.3.1 program tulajdonképpen afféle „lakmuszpapír” volt akkor, amikor a cégek nagy része még a vissza nem térítendő forrásokra koncentrált – mondta Dányi. Az indulás utáni első hónapokban, de még tavaly ősszel is inkább csak lanyha érdeklődés mutatkozott iránta emiatt. (Március végén ki is fogyott a keret, főleg a kicsik csaptak rá a lehetőség.) A felfutás akkor indult meg, amikor a teljes „étlap” láthatóvá vált és testközelbe került az nhp kivezetése. Ekkor már látszott, hogy a programnak van létjogosultsága. Népszerű lett, olyannyira, hogy a keret ki is merült, most mindenki várja az emelést.
Verseny a források között
A kombinált termékek persze versenyeznek más forráslehetőségekkel. Természetesen elsőként a vissza nem térítendő támogatásokkal – ezért volt kezdetben alacsony irántuk az érdeklődés, sokan vártak a még jobb lehetőségekre. A vissza nem térítendő forrásokhoz képest hátrányuk az alacsonyabb támogatási intenzitás, illetve a forrásszerkezeti kötöttség, amelynek következtében annak is szükséges kölcsönt felvennie, akinek erre nem lenne szüksége. Sok esetben 1-2%-os kölcsönökről van szó, de bizonyos, prosperáló cégek ennél piaci alapon is kaphatnának alacsonyabbat – hívta fel a figyelmet a szakember. De előnyeik is vannak: ezek egyike a nagyobb mértékű idegen forrás igénybevételének lehetősége (akár 80-90%), vagy a rövidebb bírálati folyamat. A visszatérítendő támogatások esetében mentesség van a közbeszerzési eljárás alól is, ami szintén vonzó dolog nagyobb beszerzések esetén, hiszen mondjuk egy gépbeszerzésnél az elhúzódó folyamat aláássa a versenyképességet.
A visszatérítendő uniós források versenyeznek a piaci alapú hiteltermékekkel is. Ezekkel szemben hátrányuk, hogy ezek „dobozos” termékek, rugalmatlanabb feltételekkel. (Például előírás, hogy fedezetként be kell vonni azt az ingatlan, amin a fejlesztés megvalósul, sok esetben azonban ez már annyira terhelt, hogy nem alkalmas. Így viszont hiába lenne egyébként más megfelelő fedezete a vállalkozásnak, nem jogosult a hitelprogramban finanszírozásra.) Hátrány a kevésbé átlátható feltételrendszer is, ami miatt kevésbé lehet kalkulálni, valójában milyen eredményre számíthat a vállalkozás. Előnye viszont a 0%-os, vagy nagyon alacsony kamat, ami a kkv-k többségének máshol nem áll rendelkezésre, a jellemzően nagyobb mértékű idegen forrás igénybevételének lehetősége, az alacsonyabb fedezeti elvárás, hitelfelvevő barát fedezetértékelés (elfogadják a költségvetés szerinti értéket, szemben a bankokkal).
Ezek sem csodatevők
Fontos viszont, hogy ezek a termékek sem csodatevők, már az elmúlt egy év alatt is van negatív tapasztalat is – tette hozzá a szakember. A legfontosabb hátrány – amivel az igénylők jelentős része nincs is tisztában –. hogy kombinált termékek esetén csak utófinanszírozás lehetséges a visszatérítendő láb estében is. Vagyis a teljes igényelt forrásmennyiséggel rendelkeznie kell a vállalkozásnak a beruházás megvalósításához. Miközben elvileg pénzpiacról nem, vagy kevésbé finanszírozható vállalatok támogatására jött létre a program.
A kötelező utófinanszírozás jó lehetőség lehetne egy kereskedelmi banki láb beemelésére, de mivel a szabályozás nem egyértelmű, ezért a támogatás fedezeti értékként nem fogadható el jelen állás szerint – tette hozzá Dányi Roland.
