Erőteljesen fokozódott a verseny a vállalati hitelpiacon, mióta minden bank magához tért a válság után. Most már eljutottunk oda, hogy a hitelezés számos feltételében verseny van – mondta Takács Zoltán az FHB vezérigazgató helyettese a Portfolió Hitelezés konferenciájának kerekasztal beszélgetésén. Szabó Balázs, a CIB Bank kkv üzletágvezetője szerint mindez azt jelenti, hogy az elmúlt évben nem volt változás, bár a hitelezés fejlődésével tényleg kissé változik a bankok hozzáállása az ügyfelekhez. Fontos változás viszont Szabados Richárd, az Erste BankHungary Zrt. vállalati üzletágvezetője szerint, hogy a korábbi évekhez képest jelentősen csökkent a nem teljesítő hitelek aránya a piacon. Ez azt jelenti, hogy kioldódik a fék, amit a válságban behúztak a bankok, ami hitelezési fordulatot jelent. Véleménye szerint 2017 lehet az első év, amikor az összhitelezés mindenestül tudna növekedni. Véleménye szerint hitelfelvételre ideális az állapot, az ügyfelek is sokkal felkészültebbek, sokkal okosabb válaszokat várnak el.
A K&H szakértője szerint pedig lehet jobb a hitel a pályázati forrásnál is.
Verseny a pályázati finanszírozással?
Az újdonságot a támogatások vissza nem térítendő része jelenti, illetve az, hogy az MFB pontok nem minden kereskedelmi bank számára elérhetőek – mondta Szabados Richárd. De a pályázatok nem minden célra alkalmasak, de ha a két legnagyobb pályázatban elérhető gazdaságfejlesztési támogatást összeadjuk, önmagában még az sem rengeti meg a vállalati hitelpiacot. Az MFB pontok által nyújtott támogatásokkal is versenybe lehet szállni számlavezetéssel, kiegészítő finanszírozás nyújtásával. A visszatérítendő támogatások esetében nem vár akkora versenyt, ami komoly változást hozna. Lesz változás, de a vállalati hitelezési piacot önmagában nem fogja befolyásolni. Szabó szerint viszont a pályázatok jelentette „csomag” 70 milliárd forinttal a teljes vállalati hitelezés 1%-a, vagyis a mai piacon sajnos nem „aprópénz”, releváns. De abban bízik, hogy további hitelezési igényt is generál. A megvalósuló beruházások pedig forgóeszköz hitelezést generálnak, így inkább kiegészítő, mint kiszorító támogatásnak látjuk – mondta Kementzey.
A pályázatok révén az a réteg kap finanszírozást, amelyik már nem kicsi, de nem is akkora, hogy versenyeznének értük a kereskedelmi bankok – mondta Takács. Vagyis ezek a források minőségi ugrásban segíthetnek a cégeknek, amivel már a működés, az infrastruktúra területén a későbbiekben már nyugodtan tudnak önállóan, vagy kereskedelmi banki hitelekre támaszkodva tovább fejlődni. Olyan ügyfeleknek nyújt megoldást, akik nem voltak „túlbankoltak” az elmúlt években.
Valamennyi szakember egyetértett abban, hogy a bankok számára a kkv szektor lesz a legfontosabb a következő időszakban, itt jelentős tartalékot látnak a bankok számára a növekedésben. Takács szerint ráadásul az uniós kiírások miatt a kkv szektor felpörög, eddig megszoktunk egy ütemet a kihelyezésre, az most a sok kiírt pályázat miatt sokkal nagyobb lendületet vesz majd, nagyobb fejlesztési igénnyel fognak találkozni a bankok. A cégek egy része várt a beruházásokkal a pályázatokra, ezek most lökésszerűen fognak megérkezni a piacra, így a kkv szektorban lesz a legnagyobb a hitelezés volumene, illetve a szektor felső részében, azon cégeknél, amelyek képesek akár több fejlesztési projektet egyszerre is elindítani.
Az nhp nélkül is kell a fix hitel
Szó esett a március 31-ével kifutott nhp programról is, amelynek keretében csaknem 40 ezer vállalkozás jutott átlagosan70 millió forintnyi olcsó forráshoz. Szabados szerint az nhp egy evolúciós lépés volt bankszektor számára, hiszen emiatt jelenleg a termékek 40%-a egy termékben van nevesítve. Radikális változások történtek, az ügyfelek számára kedvező volt a termék, hogy a bankoknak is az volt-e hosszabb távon, azt még nem látjuk a szakember szerint. Várakozása szerint az nhp kifutásával sem kopik ki az igény, hogy az ügyfelek fix kamatozású hiteleket keressenek, a bankok feltehetően ki fognak jönni valamilyen ilyennel. Persze ennek árazása más lesz, mint az nhp esetében volt, tekintve, hogy a bankok maguk finanszírozzák. Véleménye szerint az nhp túlzó futamidői is csökkennek majd, a fedezetben viszont nem vár változást. Az igény meglesz hasonló termékre, a bankoknak erre választ kell adni. Véleménye szerint ezek után ez lehet hosszabb távon része a vállalati hitelezésnek.
Szabó szerint is megvan az igény a fix kamatozású hitelekre, előbb-utóbb viszont azt is meg kell tanulni, hogy ennek ára és kockázata is van, amit valakinek vállalni kell. Ettől függetlenül egyetért, hogy elő fognak jönni ilyenekkel a bankok. Számít rá, hogy futamidő tekintetében viszont visszatér a piac valamilyen „közgazdaságilag racionálisabb” szintre az nhp-ban lévőből.
Takács szerint az nhp megfelelő eszköz volt, hogy a vállalkozások elkezdtek gondolkodni azon, hogy a fejlesztések hosszú távon biztonságosak legyenek. A magyar kkv szektor alapvetően alultőkésített. Abból tudna felhalmozni, amit sokáig elvitt a magas kamatszint, meg amit felhasznált a fejlesztésekhez. A tőkepótló finanszírozás fontos elem volt, amit érdemes lehet hosszú távon megfontolni (forgóeszköz hitel hosszú lejárattal), ez ugyanis szerinte a cégek működési lehetőségeit tágítja, maguk dönthetnek arról, hogy éppen hol használják fel – mondta.