Az uniós támogatásoktól a hagyományos finanszírozás felé kell terelni a kkv-kat, amiben a mostani alacsony kamatkörnyezet is segít – értettek egyet a kerekasztal-beszélgetés résztvevői a Miniszterelnökség által az uniós források felhasználásáról szervezett konferencián.
Erre amellett, hogy 2020 után nagy valószínűséggel nem építhetnek majd erre a cégek, a változtatásra versenyképességi okokból is szükség van. A tapasztalatok szerint ugyanis az uniós támogatások elkényelmesítik a cégeket, a versenyképesség pedig sok esetben még romlik is a nyertes vállalkozások esetében – mondta Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) üzletág-igazgatója. Hozzátette, jól látható, hogy finanszírozási rés van a magyar piacon, az MNB számításai szerint mintegy 570 millió forintnyi, ami a vállalati hitelállomány 10 százalékának felel meg. Ekkora az az összeg, amit cégek kértek, de nem kaptak meg a bankoktól hitelként, vagy megkaptak volna, de a feltételek miatt úgy döntöttek, mégsem veszik fel a hitelt – mondta az MNB képviselője.
Amíg van uniós forrás, költsük el minél jobban, de már fel kell készíteni a vállalkozásokat arra, hogy át kell állniuk a piaci finanszírozási forrásokra – mondta korábban a konferencián Nagy Márton, az MNB alelnöke is, hozzátéve a „normális” finanszírozás a piaci, nem a pályázati. Mint mondta, olyan súlyosan függenek a magyar cégek az uniós pénzektől, hogy ha nem lesz változás, komoly gond lesz a támogatások ciklikusságából.
Baksay Gergely szerint a nagyon népszerű NHP kifutása (azaz 2017. március 31.) után is megmarad majd a kkv-hitelállomány 5–10 százalékos bővülése, elsősorban az elvárt béremelésnek köszönhetően. Ha a cégek béremelésre vannak kényszerítve, akkor növelniük kell a hatékonyságukat ennek a pénznek a kitermeléséhez, amihez beruházásra lesz szükség, ehhez pedig hitelre – mondja a logika.
A béremelés ugyanakkor súlyos gondokat okozhat, legalább átmenetileg, a kisebb cégeknek szakértők szerint.
