A minimálbér 16 százalékos emelése 2023-ban egy sor járadék és juttatás összegét is magával húzza.

A kormány nem tartja be a hatéves megállapodásban foglalt határidőt.

Újabb bizonyítékot találtunk a 2022-es költségvetésről szóló törvényjavaslatban arról, hogy összejöhet a minimálbér emelése a nyáron.

Jelenleg is folynak a tárgyalások a jövő évi minimálbér emeléséről, miközben a felek álláspontja közelíteni kezdett, a jegybank egy finom utalást tett arra, hogy nemcsak inflációval megegyező mértékű emelés történhet.

Bár az egyeztetések még zajlanak a jövő évi minimálbérrel kapcsolatban, már most minden jel abba az irányba mutat, hogy nemzetközi viszonylatban a felzárkózás helyett a leszakadás útján halad tovább Magyarország ebből a szempontból.

Szép-szép a magyar minimálbér elmúlt években mutatott emelkedése, de ezzel párhuzamosan a régiós országok érzékelhetően nagyobb fokozatra kapcsoltak. Ennek eredménye pedig az, hogy a hazai bér elkezd leszakadni.

A magasabb fizetés mellett számos egyéb előnnyel is jár a megemelt minimálbér, így például nagyobb értékű céges ajándékot lehet adni az év végi partikon, illetve a korábbinál jobb helyet választhatnak maguknak a sportrajongók a lelátókon. A Deloitte Magyarország összegyűjtötte, hogy milyen pozitív hatásokra számíthatnak a munkavállalók és a munkaadók.

A magyar munkaadók 2018. első negyedévében továbbra is pozitív felvételi szándékot jelentenek. A felmérésben részt vevő 750 munkaadó 15%-a növekedésére számít, csupán 4%-uk tervez elbocsátást, míg 78% semmiféle változtatásra nem készül az első negyedévben. A szezonálisan kiigazított adatok alapján a Munkaerő-piaci mutató értéke +14%-os. Létszámnövekedésre lehet számítani minden iparágban, régióban és szervezeti méret kategóriában. A felvételi szándék így 4 százalékponttal gyengébb az előző negyedévhez képest, de 3 százalékponttal csökkent a 2017-es első negyedéves eredményekhez viszonyítva.

A gazdaság válság óta a legnagyobb béremelési hullám figyelhető meg a magyar gazdaságban. Elemzések szerint a bérek növekedése mögött két tényező áll: a munkaerőhiány és a minimálbér, garantált bérminimum emelése. Ha az adatok mögé nézünk, akkor érdekes fordulat látszik a kis cégek körében. A Policy Agenda ennek okait vizsgálta.

Nem mindenhol és nem mindenki járt jobban a minimálbér kötelező emelésével – derült ki a a GKI „Az elmúlt 8 év és a majdnem elmúlt 8 év” című cikksorozatában megjelent tanulmányból.

A GKI legfrissebb felmérésében megvizsgálta, hogyan változott a kötelező minimálbér-emelés hatására a minimálbérre bejelentett munkavállalók fizetése és nem túl hízelgőek az eredmények: a várt 15-20 százalék helyett jó esetben 9 százalékkal emelkedett a kézhez kapott bér.

A kelet-közép-európai régió országai jelentős munkaerőgondokkal küzdenek: a munkaerőpiacra nemcsak a kivándorlás van negatív hatással, hanem az alacsony születésszám is - derül ki a témában végzett két felmérésből.

Az előző negyedévhez képest kissé emelkedett a Policy Agenda KKV Konjunktúra Index értéke. A trend egy éve egy hullámzást mutat, mintha nem tudnák eldönteni a cégvezetők, hogy merre indul el a gazdaság. Az idei bérekkel kapcsolatban a többségük 10 százalék alatti bérnövekedést vár.

A vendéglátóhelyek forgalma ugyan szépen nő, de a számuk, ha lassan is, de csökken.  A munkaerőhiány, a minimálbér kötelező emelése és a cafetéria átalakítása előreláthatóan megtépázza az éttermeket is.

A magyar gazdaság lényegében az elemzők szerint már korábban is jelzett pályán halad: az EU-támogatások apálya miatt idén az évi GDP-növekedés 2 százalékra, a régióban az egyik legalacsonyabbra lassul, majd 2017-ben, az EU-transzferek kezdődő dagálya és a gyorsuló fogyasztás-bővülés hatására 3% környékére emelkedik.

Fájni fog, de nagyon. Mármint a kötelező béremelés. Legnagyobb bajban az élelmiszerboltok lesznek a blokkk.hu elemzése szerint, mivel ott a legkisebbek a keresetek. Gyorsulni fog a boltbezárás is.

Muszáj átállniuk a cégeknek a pályázati helyett a piaci finanszírozásra, különben nagy gond lesz. A kkv-kat a bankhitelek felé terelheti a kötelező béremelés is.

A kormányzat terveiben szereplő, a munkáltatói járulékok négy százalékos csökkentése mérsékli, míg a minimálbér jelentős, 15 százalékos emelése növeli a munkaerő-piaci problémákat a járműgyártásban – derül ki a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) elemzéséből.

A jelenleg bruttó 98 ezer forintos minimálbér jövő évtől 100 500 forint lesz a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán létrejött megállapodás alapján.

A költségvetés benyújtását követően lassan elkezdődnek a jövő évi minimálbértárgyalások, illetve majd az országos bérajánlásra vonatkozó háromoldalú egyeztetések. A cégvezetők véleménye szerint biztos hogy lesz emelés és így a minimálbér a százezer forintos határt is átlépheti.

Közeleg a minimálbér-emelési támogatásra kiírt pályázatok beadásának határideje. Május 31-ig lehet benyújtani a jelentkezéseket a munkaügyi központoknál.

A minimálbér-emelési támogatásra május 31-ig nyújthatják be kérelmüket az érintett vállalkozások a munkaügyi központnak, az erről szóló kormányrendelet a pénteki Magyar Közlönyben olvasható.