Nehogy lemaradjon a minimálbér-támogatásról!

A minimálbér-emelési támogatásra vonatkozó szabályokat a 103/2013. (IV. 5.) kormányrendelet tartalmazza, amely az 58. számú Magyar Közlönyben olvasható. A rendelet szerint május 31-ig nyújthatják be kérelmüket az érintett vállalkozások a munkaügyi központnak.

A vállalkozások 11 ágazatban a minimálbér-emelés végrehajtása miatt megnövekedett terheik csökkentését szolgáló támogatást igényelhetnek. A TEÁOR-szám szerint kedvezményezett ágazatok a következők: élelmiszergyártás; textilgyártás; ruházatitermék-gyártás; bőr-, bőrtermék-, lábbeli-gyártás; fafeldolgozás; bútorgyártás; épületek építése; speciális szaképítés; kiskereskedelem; szálláshely-szolgáltatás; vendéglátás.

Csak nevében pályázat?

Bár a kérelmet hivatalosan írásos formában is be lehet nyújtani, annak mellékleteit mindenképpen elektronikusan kötelesek benyújtani az igénylők. Vagyis alapvetően elektronikus formában, május 31-ig nyújthatják be a cégek támogatási kérelmüket. A támogatásról a főváros/megyei kormányhivatal munkaügyi központja 21 napon belül dönt, és a támogatást a január 1-jétől június 30-ig terjedő időszakra egy összegben folyósítják. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a Kossuth Rádió egy műsorában hangsúlyozta, bár a lehetőség hivatalosan pályázat, aki megfelel a feltételeknek, automatikusan megkapja majd a támogatást.

Jogosultsági kérdés

A támogatás kizárólag a minimálbér- és a garantált bérminimum-emelés bér- és járulékköltségeinek fedezetére használható fel. A munkaügyi központ hatósági szerződést köt a támogatott cégekkel, amelyeknek augusztus 31-ig elszámolást kell benyújtaniuk a támogatás felhasználásáról.

Bértörténet

A minimálbér a tavalyi 93 ezer forintról 98 ezer forintra, a szakmunkás-minimálbér 108 ezerről 114 ezer forintra emelkedett 2013-ban. A minimálbér-emelés végrehajtása egyes ágazatokban komoly nehézségeket jelent a vállalkozásoknak, a mostani mintegy 10 milliárd forintösszegű segítség mintegy 260 ezer embert érint, csak a kiskereskedelemben körülbelül 100 ezret. Czomba Sándor szerint az erre elkülönített összeg akkor is elegendő lesz, ha minden jogosult él a támogatás lehetőségével.

A munkáltatók sokat vártak a kompenzációra, a büdzsémódosító javaslat, amely lehetővé teszi, hogy az idei 5,4 és 5,6 százalékkal megemelt minimálbérre, illetve garantált bérminimumra való áttérésben a legnehezebb helyzetben levő ágazatok munkáltatóit átmeneti segítséget kaphassanak, március elejéig kellett várni. Emellett probléma, hogy bár büszkén hirdeti a kormány, hogy a minimálbér folyamatosan nő, és sok dolgozó milyen jól jár, a túlélésért küzdő vállalkozásokat egyre nehezebb helyzetbe hozza az évről évre növekvő bérteher: a tavalyi drasztikus kötelező és elvárt béremeléshez kapott támogatás ez évre jelentősen csökkent – nyilatkozta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.

Nem igényelhető támogatás az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló után, valamint olyan munkavállaló után sem, akinek foglalkoztatásához a munkáltató foglalkoztatás-bővítő bértámogatásban, munkahelymegőrző támogatásban, munkatapasztalatszerzés-támogatásban, részmunkaidős foglalkoztatás támogatásában, valamint megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható támogatásban részesül.

Nem kaphat támogatást költségvetési szerv és olyan munkáltató sem, amelynek lejárt, meg nem fizetett adótartozása, valamint járulék-, illeték- vagy vámtartozása van, kivéve, ha a megfizetésére 2013. március 31. napjáig fizetési halasztást kapott.

Óvatosan a leépítésekkel

A támogatás csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, azaz egy vállalkozásnak bármilyen forrásból, ilyen támogatási jogcímen odaítélt támogatás támogatástartalma – három pénzügyi év vonatkozásában – nem haladhatja meg a 200 ezer eurónak megfelelő forintösszeget. Az összeggel 2013. augusztus 31-ig kell elszámolniuk a vállalkozásoknak.

Amennyiben a vállalkozás az első félévben csökkenti a foglalkoztatottak számát, előfordulhat visszafizetési kötelezettség is. A támogatás fő célja ugyanis, hogy azokban az ágazatokban, ahol a béremelés gondot okoz, a vállalkozások ne döntsenek a leépítés, vagy a részmunkaidőben történő foglalkoztatás mellett.