Piactisztító vagy piacpusztító a minimálbér-emelés?

Nem mindenhol és nem mindenki járt jobban a minimálbér kötelező emelésével – derült ki a a GKI „Az elmúlt 8 év és a majdnem elmúlt 8 év” című cikksorozatában megjelent tanulmányból.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

2004 és 2016 között a versenyszférában a nettó reálkeresetek összesen 36 százalékkal nőttek, míg a közszférában mindössze 5,2 százalékkal. A vállalkozások gyorsabb béremelkedésének oka az utóbbi években kialakult munkaerőhiány, a minimálbér erőltetett emelése, valamint a fejlesztések révén létrejött magasabb hozzáadott értékű, s ezzel magasabb jövedelmet biztosító munkahelyek voltak. A közszférában a 13. havi illetmény eltörlése, a keresetek befagyasztása, majd az utóbbi néhány évben néhány ágazatban (oktatás, egészségügy, honvédelem) bekövetkezett ugrásszerű béremelés következménye az összességében szerény emelkedés. (A GKI márciusi vállalati felméréséből már akkor kirajzolódott, hogy a vállalatok számos megoldást találtak a költségnövekedés mérséklésére. Csaknem minden harmadik cég emelte a normát. A vállalatok 14-19 százaléka csökkentette a hivatalos munkaidőt, vagy más munkakörbe sorolta alkalmazottait. A GKI már tavaly év végén jelezte, a kis cégeket kiütheti a béremelés, így leépítés vagy fekete foglalkoztatás is lehet a válasz a munkáltatók részéről.)

Az elmúlt évtizedben a magyar foglalkoztatás jelentős javulására a válság utáni „helyreállítási periódus”, a gyors kivándorlás, a közmunka kiterjesztése, a nyugdíjkorhatár emelése, illetve a női 40+ program volt jelentős hatással. Ez napjainkra egyes ágazatokban és szakmunkában jelentős munkaerőhiányt okozott, miközben a foglalkoztatás is csúcsokat döntött. Mindez a bérek gyors emelkedésével járt együtt.

A továbbiakban a GKI tanulmányának segítségével megvizsgáljuk, hogy a munkaerőhiány milyen hatással volt a keresetek alakulására. A munkaerő hiánya illetve többlete jól közelíthető a betöltetlen álláshelyek illetve a munkanélküliek számával. 2004 és 2016 között havi, megyei bontásban vizsgáltuk a munkanélküliek, a betöltetlen álláshelyek és az egy betöltetlen álláshelyre jutó munkanélküliek számát, illetve ezeknek a hatását a keresetekre. (A megyei bontást az indokolja, hogy a mutatók együttesen ilyen területi egységre érhetők el.)

Az elmúlt nyolc év: versenyben a növekedés
Hogyan alakult és várhatóan hogyan alakul Magyarország és a környező néhány EU tagország növekedése, GDP-je az elmúlt nyolc években, 2002-2018 között – ezt a kérdést boncolgatja a GKI Zrt. elemzése.
A betöltetlen álláshelyek száma a bejelentett álláshely kínálatot mutatja, amelynél a tényleges munkanélküliség jóval nagyobb is lehet. A munkanélküliek számát pedig erősen torzítja a közmunka. De a keresetek sem a tényleges munkajövedelmet mutatják, például a cafeteria és főleg a szürke foglalkoztatás következtében. Mindezen korlátok figyelembe vétele mellett az adatok azt mutatják, hogy megyénként, ha van kapcsolat, akkor a keresetek 5-6 hónap késéssel reagálnak a vizsgált 3 változó mozgására.

Az ábrán jól látható, hogy 4 megyében semmilyen kapcsolat nincs a munkanélküliek és a betöltetlen álláshelyek száma valamint a keresetek alakulása között. 5 megyénél gyenge, míg másik 5-nél közepes kapcsolat látható. A maradék 5 megye (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Veszprém, Hajdú-Bihar) és Budapest esetében viszont erős a kapcsolat. Azoknál a megyéknél, ahol nincs vagy kicsi a magyarázó ereje a kiválasztott mutatóknak, jellemzően kiterjedt a közmunka, továbbá az alacsony bérszint miatt a minimálbéremelés kedvezőtlen hatásai is erősebben jelentkeznek. Vagyis hiába lenne indokolt a keresetek kisebb emelkedése a munkanélküliek illetve a betöltetlen álláshelyek száma alapján, a kötelező minimálbéremelést végre kellett hajtani, ami jelentősen emelte a keresetek szintjét.

Ugyanakkor minél kisebb a közmunka súlya, illetve minél nagyobbak a keresetek, annál inkább a valós piaci folyamatok (pl. munkaerőhiány) hatnak elsősorban a keresetek alakulására. Vagyis a minimálbér erőteljes emelése torzító, piactaszító hatással van a hazai megyék többsége esetében. Ezeknek az emeléseknek nincs valós, piaci alapja. Ugyanakkor Budapesten és az észak-nyugati megyékben a minimálbéremelésnek nincs érdemi hatása a versenyszférára, mivel ott a valós munkaerőhiány önmagában magasabb bérszintet eredményez. Ebből a szempontból a minimálbéremelés fékezi a belső migrációt, mivel mérsékli a máshol elérhető és a helyben elért keresetek közötti különbséget, így fékezi a valós munkaerőhiány oldását a fejlettebb területeken.

Fizetések terén Magyarország az utolsó
A vállalati versenyképesség szempontjából az egyik legfontosabb tényező a megfelelő képzettségű és mennyiségű munkavállaló elérése, megtartása és a foglalkoztatás összköltségének alakulása. Már az előbbi feladat is kihívás elé állítja a társaságokat szinte szektorra, végzettségre, képzettségre való tekintet nélkül. A munkaerőpiaci versenyképesség költségoldalát jól jellemzi a minimálbér és az átlagbér összegének alakulása, és a bérekre rakódó közterhek mértéke. A visegrádi országokkal összevetve a hazai vállalatok a foglalkoztatásra rakodó adó- és járulékterhek terén még mindig hátrányos helyzetben vannak, további csökkentésre lenne szükség.

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo