2022 januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 467 300 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 322 100 forint volt.

Júniusban kiugró mértékben nőtt Magyarországon az átlagos bruttó bér előző év azonos időszakához képest. 

Januárban a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset 375 ezer 200 forint volt, 9,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 385 ezer 300 forint volt, 8,8 százalékkal nőtt - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal. A keresetek emelkedésének üteme tavaly április óta először volt egyszámjegyű.

A Központi Statisztikai Hivatal bejelentése alapján 2019-től kezdve új adatbázisra épülő havi keresetstatisztikát közölnek. Már nemcsak az 5 fő és afeletti létszámú vállalkozások kerülnek be az adatközlésbe, hanem minden, így a mikrofoglalkoztatónál dolgozó jövedelme is szerepelni fog az átlagkeresetben. Ennek következményeit vizsgálta a Policy Agenda.

A Tesco-Global Áruházak Zrt. a szakszervezetekkel kötött megállapodás értelmében további 2,8 milliárd forintot fordít a kiskereskedelemi dolgozók béremelésére. Az áruházláncnál 2018 januárjától 197 ezer forintra emelkednek a legalacsonyabb bérek. A béremelés összesen 14 100 dolgozót érint, a bérek pedig átlagosan 10 százalékkal emelkednek a vállalatnál.

Nem mindenhol és nem mindenki járt jobban a minimálbér kötelező emelésével – derült ki a a GKI „Az elmúlt 8 év és a majdnem elmúlt 8 év” című cikksorozatában megjelent tanulmányból.

2016. január–novemberben a bruttó átlagkereset 260 800 forint volt, 6,2%-kal több az előző év azonos időszakához viszonyítva - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum emelése mellett a családi adókedvezmény volt jelentős hatással.

A munkaadók számára ugyan többletkiadást jelent a keddi bérmegállapodás végrehajtása, de hosszú távon az intézkedés eredményt hozhat a munkaadói szervezetek vezetői szerint, néhányan azonban attól tartottak, hogy a kis cégek képtelenek kigazdálkodni a magasabb minimálbért, ami a feketegazdaságot erősítheti.

Idén mindössze 0,3 százalékkal nőtt az Európában egy főre jutó vásárlóerő értéke a 2015-ben mérthez képest. A vizsgált 42 országban jelentős különbségek láthatók az elkölthető jövedelem mértékét illetően: Magyarország egy helyet javított pozícióján az európai rangsorban.

Ma a pályakezdő fiatalok a reálistól távol eső fizetési igénnyel lépnek be a munkaerőpiacra, ami miatt rögtön csalódottsággal, és akár az elhelyezkedés nehézségeivel találják szembe magukat. Emellett nemzetközi szinten jellemző erre a generációra az erőn felüli költekezés is.

A kivándorlás már nyolc éve folyamatosan növekedést mutat, különösképp a fiatal korcsoportokban. Elsősorban a magasan képzett munkavállalók hagyják el az országot. A béreket emelni kellene, mert így is 30%-kal el vagyunk maradva a régiós vetélytársaktól.

Akár tízszeres különbség is lehet az óránként számított munkaerő-költségek között, amelyek tavaly 3,8 és 40,3 euró között mozogtak az Európai Unióban (EU) – derült ki az Eurostat, az EU statisztikai hivatalának adataiból.

Magyarországon az európai átlagnál nagyobb reálbér-növekedés várható idén. Átlagosan 2,6 százalékos fizetésemelés várható Magyarországon 2015-ben, ami a rendkívül alacsony, 0,3 százalékosnak ígérkező infláció mellett 2,3 százalékos reálbér növekedés lehet.

A várakozásoknak megfelelően, pozitívan alakulnak a kereseti tendenciák elemzők szerint. A közmunkások húzzák lefelé a statisztikát, a versenyszférában egyre gyorsabban nőnek a keresetek.

A cégek többsége évente emeli a fizetéseket, de mi a teendő, ha mégsem jön több pénz hónap elején a számlára? Csak a teljesítményünkkel érveljünk, ne szociális alapon kérjünk.

A magyar kkv vezetők többsége számít a minimálbér emelkedésére, de többségük szerint több évre előre rögzíteni kellene a béremelkedéseket, hogy kiszámíthatóbbá váljon az üzleti környezet. A cégek egyharmada viszont nem biztos, hogy ki tud gazdálkodni egy ilyen mértékű béremelkedést.

A legtöbbet a pénzügyi szektorban keresnek a munkavállalót, a legkevesebbet a szociális ellátásban és az egészségügyben. Az alacsony inflációnak köszönhetően folytatódhat a reálbér-növekedés Magyarországon, ami támogatja a fogyasztás bővülését az idei évben.

Ha a tervezett alacsony infláció megmarad, 2013 után az idén is bruttó reálbér-növekedés várható, de a bérek reálértéke ezzel együtt sem éri el a 2008-as szintet. Az átlagos béremelés 2,6 százalékos lesz.