Béremelés: a kisboltoknak fog fájni, de nagyon

Fájni fog, de nagyon. Mármint a kötelező béremelés. Legnagyobb bajban az élelmiszerboltok lesznek a blokkk.hu elemzése szerint, mivel ott a legkisebbek a keresetek. Gyorsulni fog a boltbezárás is.

A Magyar Közlöny 2016. december 15-i, 204. számában megjelent az a kormányrendelet, mely kihirdeti az új minimálbéreket. Ennek alapján 2017-ben és 2018-ban a legkisebb bérek a következők lehetnek az emelések nyomán, ami alapos dobást jelent:

2016. 2017. 2018.
minimálbér 111.000 127.500 138.000
szakmai bérminimum 129.000 161.000 180.500
bolti fizikai dolgozók átlagkeresete 163.555
Magyar Közlöny, NAV, KSH bolti dolgozók átlagkeresete: 2016. szeptember, bruttó

A garantált bérminimum azoknak kötelező, akik  legalább középfokú iskolai végzettséget, valamint középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgoznak, tehát jogszabály elő is írja ezt a követelményt. A bolti kereskedelemben vegyes a kép, mert vannak olyan termékek, melyek árusításakor kötelező a szakképesítés és így a garantált bérminimum, ugyanakkor vannak olyanok is, ahol nem. Például az élelmiszer eladónak, vagy a műszaki cikk eladónak kötelező a szakképesítés, de a ruházatisnak, könyvesnek, vagy a zöldség-gyümölcs árusnak már nem.  De pénztáros, árufeltöltő számára sincs kötelező szakmai előírás.

Egyértelmű, hogy a bolti fizikai dolgozók átlagkeresete ma ugyan magasabb, mint a következő két esztendőben kötelező minimálbér, de a 2018. évi szakmai bérminimumtól már elmarad. Ez a szakképzettséget igénylő munkakörökben nagy nyomást jelent majd, hiszen nagy a szóródás az átlag körül, tehát sokakat érintenek az új minimumok. A minimálbérek is. (Miközben a teher óriási, a bér valójában nem nő annyira.)

A kereskedelem átlagbérhelyzete a következő:

2016. szeptember
kiskereskedelem 163.555
nemzetgazdaság 181.250
KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztatók

Ráadás: ezrével is becsukhatnak a kisboltok

A béremelés pörgetheti a hitelezést is
Muszáj átállniuk a cégeknek a pályázati helyett a piaci finanszírozásra, különben nagy gond lesz. A kkv-kat a bankhitelek felé terelheti a kötelező béremelés is.
A bolti, áruházi kiskereskedelemben 138 ezer a fizikai dolgozók száma, a járműkereskedelemben 26 ezer fő. Az egyes szakmacsoportokat nézve sokkal nagyobb a veszély, mint a puszta ágazati átlag alapján. A vizsgált 18 szakmacsoport közül a szakmai bérminimumot nézve mindössze négy áruterület van, ahol a 2017-18. évi minimumszinteket hozza az átlag.

További négy szakmacsoport a 2017. évi garantált szintet ma még megugorja (a 161 ezer forintot), de a 2018. évit már nem. A szakmacsoportok felénél viszont a szakmai bérminimum 2017. évi összege alatt vannak a havi bruttó átlagkeresetek, tehát januártól mindenképpen emelni kell majd, nem is keveseknek. Hangsúlyozni szükséges, hogy egyrészt az átlag mögött nagy a szóródás, de az elmaradó átlag alatti boltosok reszkethetnek, másrészt egy-egy boltban vegyesen dolgozhatnak olyanok, akiknek a minimálbér, vagy a szakmai bérminimum kötelező. A bérek pedig nem egyformák, még egy bolton belül sem.

A bolti kiskereskedelem bértérképe a következő:

bolttípus 2016. szeptember
1 sportszer 208.405
2 illatszer 192.456
3 italbolt 188.726
4 autószalon 181.388
5 bútor 176.453
6 élelmiszer-vegyes 172.696
7 ruházat 158.508
8 benzinkút 157.880
9 híradástechnika 149.167
10 könyv 148.665
11 játék 145.690
12 használt cikk 145.362
13 dohányáru 141.640
14 zöldséges 139.924
15 hal 139.222
16 pékárus 138.969
     17 élelmiszerpiac 138.529
18 húsáru 137.288
KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztatók

Az élelmiszer-vegyes boltokba beletartoznak nagyobb alapterületű értékesítőhelyek is, így a hipermarketek, ezért magasabb a többi élelmiszerbolténál a bérátlag.

Szükséges megjegyezni, hogy a vállalkozások terheinek mérlegelésekor nem csak azt kell nézni, hogy a járulékok szintjén hogyan változnak a közterhek, nyilván a járulékcsökkentés segítség. Figyelembe kell venni ugyanakkor a béremelés puszta terhét, összegét is, ami nem kevés.

Boltbezárás eddig is volt: a kisboltok ezrével dőltek ki

Egy évtizede csökken a boltok száma Magyarországon. A boltcsúcs a 2006-os esztendő volt, amikor megközelítette a 167 ezret a boltok száma. Így egy évtized alatt közel 28 ezerrel kevesebb lett a bevásárlóhelyek száma. Sok magyarázatot nem igényel, hogy a gazdasági válság időszakában nagyot zuhant a boltszám, ami 2010-ben már csak 152 ezer volt. Ez 15 ezer üzlet elsöprését jelentette.

Némi nekirugaszkodás következett ezután, két esztendő üzletszám emelkedés 2011-ben és 2012-ben, de így is csak 153 ezer fölé kúszott a boltszám. Ez viszont azóta - 2013-tól 2016. első félévének végéig - ismét csökkent, nagyjából annyival, mint a válság időszakában:

2005. 2010. 2012. 2016. 2005-2016. 2005-2010. 2012-2016.
boltszám 166.738 151.911 153.735 138.794 - 27.944 - 14.827 - 14.941
KSH, kiskereskedelem járműboltokkal együtt, 2016: első félév vége

Időközben nem csak a boltok, hanem az üzleteket működtető kiskereskedelmi vállalkozások száma is alaposan megcsappant, hiszen a csúcsot jelentő 2005. évi 112 ezer helyett 2016-ban már csak   94 ezer boltos cég ügyködött. 2015-höz mérve a kiskereskedelmi vállalkozások számának csökkenése 1.877. Tehát van veszély.

Forrás:Blokkk.hu

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo