Az alacsony bérek súlyosbítják a munkaerőhiányt

A kormányzat terveiben szereplő, a munkáltatói járulékok négy százalékos csökkentése mérsékli, míg a minimálbér jelentős, 15 százalékos emelése növeli a munkaerő-piaci problémákat a járműgyártásban – derül ki a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) elemzéséből.

Kép: Fotolia

A járműgyártás a hazai gazdaság húzóágazata: termelési volumene immár 70 százalékkal haladja meg a 2008-as válság előtti szintet, megközelítve a 7 100 milliárd forintot. A GDP-hez való hozzájárulása eléri a 4,3 százalékot, téves ugyanakkor az az állítás, hogy a magyar gazdaság a régiós társainál jobban ki lenne szolgáltatva a járműgyártásnak – derül ki a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) elemzéséből.

A régióhoz képest jelentősen elmaradtak a munkabérek

A járműgyártó cégek közül a hozzáadott érték szempontjából a kisebbek kevesebbet fizetnek a munkavállalóiknak. Ebben a körben a külföldi tulajdonban lévők átlagos bruttó bére 221 ezer, míg a hazai tulajdonúaké 195 ezer forint (előbbi 11, az utóbbi 21 százalékkal marad el a 248 ezer forintos átlagbérszinttől). Ezzel azonban nem mutatnak lényeges lemaradást a környező országokban működő, hasonló termelékenységű külföldi versenytársaiktól. A hozzáadott érték szerint legnagyobb 50 cég átlagosan bruttó 354 ezer forintot ad havonta dolgozóinak, ami a magyar viszonyok között kedvezőbb adat, de az ő termelékenységüket figyelembe véve legalább 30 százalékkal marad el a környező országokban mért szintektől. Ha a nettó béreket vizsgáljuk, a munkabért terhelő hazai közterhek kiemelkedő mértéke miatt ez a lemaradás már a 40 százalékot is meghaladja.

„A legszembetűnőbb és egyben a legérzékenyebb eltérés a szlovákiai bérszintekhez viszonyítva jelentkezik, hiszen az északi szomszédban található járműipari társaságok egyre nagyobb mértékben szívják el a hazai, főként az észak-nyugati országrészben élő munkavállalókat, tovább súlyosbítva a szektort amúgy is terhelő munkaerő-hiányt”- mutatott rá Romhányi Balázs, a KFIB ügyvezetője.

Termelékenység szerint igen jelentős az eltérés a legnagyobb 50 cég és a kisebb társaságok között. Míg előbbiek egy főre vetítve 18,8 millió forint, a kisebbek mindössze 5,2 millió forint hozzáadott értéket állítanak elő egy évben. A kisebbek tehát lehetőségeikhez képest már most is relatíve bőkezűen fizetik alkalmazottaikat. Ebből következően egy, a szektort érintő jelentősebb béremelés főleg a kisebb cégek körében okozna komoly nyereségességi problémákat.

Mindenki csökkentené a járulékokat, csak nem ugyanúgy
Sokáig halogatta a kormány a döntést az egyre égetőbb járulékcsökkentés ügyében, pedig a munkaerőhiány miatt emelkedő béreket egyre nehezebben tudják kigazdálkodni a vállalatok. A szakértők között sincs egyetértés azonban abban, hogyan is kellene kivitelezni ezt a lépést. A vállalkozók a munkáltatói terheket csökkentenék, annak ellenére is, hogy az elmúlt évtizedekben inkább a munkavállalókat sújtó adóterhek nőttek.
A bérezési szokások foglalkozásonként, ágazatonként, cégméretenként és régiónként is jelentősen eltérnek. Éppen ezért általános jellegű állami, ún. bérpolitikai beavatkozással a helyi problémák nem oldhatók meg. Akár a minimálbér, akár az állami alkalmazottak bérének emelése, akár a magánszektorban más adminisztratív eszközökkel kikényszerített béremelés nagy károkat okozna. Márpedig éppen ezt a javaslatot tette a kormány pénteken.

Nem mindegy, milyen járulékokat csökkentünk

A munkavállalói járulék csökkentése ugyan általánosan megemelné a nettó béreket, ami csökkentheti a munkavállalók késztetését az elvándorlásra, (és középtávon a cégek is jobban járnának ezzel), viszont van két fontos hátránya. Egyrészt költségvetési szempontból pazarló, hiszen olyan munkaerő-piaci szegmensekben (elsősorban az alacsonyan képzettek körében) is a nettó bért növeli a teljes bérköltség csökkentése helyett, ahol jelentős túlkínálat van, másrészt a szerződéses bruttó bérek csökkentésének jogi nehézségei miatt nem teszi lehetővé a különféle foglalkozások közti relatív bérviszonyok alkalmazkodását.

A munkáltatói járulékkulcs csökkentése ezzel szemben lehetőséget adna arra, hogy azokban az állásokban, ahol ezt a munkaerő-piaci kereslet és kínálat viszonyai szükségessé teszik, emelkedni tudjon a szerződés szerinti bruttó bér anélkül, hogy ez veszélyeztetné az adott cég versenyképességét. Ahol pedig nyílt vagy közmunkában elrejtett túlkínálat van munkaerőből, ott a munkaerő költségének csökkentésével élénkíthetné a keresletet. Hosszabb távon elsősorban az oktatási rendszerben kezelhetőek a munkaerőpiac strukturális problémái.

Extrém mértékű kitettség?

A járműgyártás közvetlen hozzájárulása a magyar GDP-hez immár elérte a 4,3 százalékot. A 3,8 milliárd euró közvetlen hatáson felül a közvetett és indukált hatásokat is figyelembe véve a teljes súlya eléri a 6,2 milliárd eurót. Jogosan vetődhet fel a kérdés, hogy nincs-e túlzottan kiszolgáltatva a magyar gazdaság ennek az egy ágazatnak, különösen tekintettel arra, hogy a járműgyártás az átlagosnál érzékenyebben reagál a gazdasági környezet változásaira.

„A kibocsátás járműgyártással összefüggő hányadát tekintve Csehország és Szlovákia igen magas szintjéhez állunk közelebb – jelentette ki Romhányi Balázs. – Ha azonban a GDP (hozzáadott érték) és a foglalkoztatottság arányait vizsgáljuk, sokkal inkább a lengyel, román vagy szlovén szinteket jelentő középmezőnybe tartozunk. Vagyis egyelőre nem beszélhetünk arról, hogy a magyar gazdaság extrém módon függene a járműipari szektortól.”

Véleményvezér

Mészáros Lőrinc és neje hatalmas luxusba fojtotta a magyar fanyalgók miatt érzett bánatát

Mészáros Lőrinc és neje hatalmas luxusba fojtotta a magyar fanyalgók miatt érzett bánatát 

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő ismét utolérte a Mészáros házaspárt.
Újabb eseményt szervez Karácsony Gergely

Újabb eseményt szervez Karácsony Gergely 

Nem nyugszik a főpolgármester.
Nincs neurológiai betegsége Orbán Viktornak

Nincs neurológiai betegsége Orbán Viktornak 

Nyelvi botlás lehetett csak.
Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek 

A betiltás a digitális világban immár mulatság tárgya.
Semmi nem fog Magyar Péteren

Semmi nem fog Magyar Péteren 

Ezúttal komoly kihívóra lelt Orbán Viktor.
Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania

Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania 

Hol van már Magyarország egykori olcsósága.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo