A bulinegyedet is megtépázhatja a minimálbér emelése

A vendéglátóhelyek forgalma ugyan szépen nő, de a számuk, ha lassan is, de csökken.  A munkaerőhiány, a minimálbér kötelező emelése és a cafetéria átalakítása előreláthatóan megtépázza az éttermeket is.

A Központi Statisztikai Hivatal friss adata szerint a vendéglátóhelyek bevétele (amiben a szállodák éttermei is benne vannak) 2016. első tíz hónapjában megközelítette a 840 milliárd forintot, ami 7% feletti növekedést takar (mennyiségben, az árváltozások hatását kiszűrve). Ez a 2015. év közel 14%-os növekedésénél lanyhább mértéket jelent, hiszen az ütemet nézve annak a fele körül tanyázik. Úgy tűnik, az online pénztárgép is benne lehetett ebben, pontosabban a 2015. évi megugrásban. A 2017. évi összes árbevétel egyébként 917 milliárd forint volt.

A vendéglátás az elmúlt éveket nézve csak 2014-ben és 2015-ben tudott növekedést elkönyvelni, az ezt megelőző esztendőkben csak bukdácsolni tudtak az éttermek, mivel évről-évre esett vissza a forgalmuk (2006-tól egészen 2013. végéig). 2010-től nézve a vendéglátóhelyek számát azt lehet kiolvasni a KSH adataiból, hogy a vizsgált időszak első három esztendejében 55-56 ezer között mozgott, ezután viszont fokozatosan zsugorodott a hálózat, aminek mértéke 2010-2016. között együtt közel 5% volt – írta a blokkk.com.

Kép: Pixabay

Szilveszter? A bulinegyed kilőtt

Az éttermek száma 2016. első felének végén 25 ezer felett volt, ami lényeges változást nem jelent sem 2015-höz, sem 2010-hez képest. Ezen belül persze vannak különbségek, nem mindegy ugyanis, hogy az étterem hol található. Budapest VII. kerületében, a bulinegyed magvában 306-ról 565-re ugrott a vendéglátóhelyek száma, de megszaporodtak az italboltok, cukrászdák és a diszkók is ezen a területen (2010-2016. között). Italboltból például 353 van, míg korábban csak 178 ilyen vendéglátóhely volt itt. Érthető, hogy Budapest egésze is több vendéglátóhelyet lajstromozhat, jelenleg 11 ezer felett van a számuk, ami közel 10%-kal több a réginél. Az ország keleti felében azonban csökkent a vendéglátóhelyek száma.

A béremelés pörgetheti a hitelezést is
Muszáj átállniuk a cégeknek a pályázati helyett a piaci finanszírozásra, különben nagy gond lesz. A kkv-kat a bankhitelek felé terelheti a kötelező béremelés is.
A vendéglátás legnagyobb vérveszteségét az elmúlt években az italboltok számából lehet kiolvasni, ahol a jelenlegi 17 ezres szám háromezer-hétszázzal kevesebb, mint amennyi 2010-ben volt. Ebben nyilván szerepet játszott a szabályozás (az otthoni pálinkafőzés és a jövedéki adózás) több változása is. És az italféleségek adás-vételének szigorúbb hatósági ellenőrzése is.

Felívelő pályát mutat a cukrászdák hálózata, ahol a 3.840-es szám 16%-os hálózatbővülést takar. Diszkózni ugyanúgy szeretnek, vagy éppen nem szeretnek a szórakozni vágyók, hiszen a számuk (671) összességében alig változott az elmúlt években. Budapesten azonban több diszkó közül lehet válogatni (2016-ban 135, 2010-ben 86 helyet tartott nyilván a KSH). A bulinegyedben 33 diszkó közül lehet mazsolázni, ami számuk megkétszereződését jelenti az elmúlt években. Eközben több megyében csökkent a számuk, a legrosszabbul a Somogy megyei diszkórajongók jártak, ahol 54-ről 34-re esett a diszkóhálózat nagysága, rajtuk a Balaton sem segített.

Munkaerőt, vagy bedőlést hoz a béremelés?
Ha szükség is van a béremelésre, azt a mostani módon a kisebb cégek nem fogják tudni kigazdálkodni, teljes ágazatok foghatnak padlót szakemberek szerint. A miniszterelnök viszont meglepetésre számít, szerinte sok cég csak nem akart fizetni eddig.
A Balaton közeli térségekben úgy látszik, veszített a diszkó a népszerűségéből (vagy a jövedelmezőségéből), mivel Veszprém megyében is hasonló kép rajzolódik ki, 27 helyett már csak 19 diszkó van. Mondani sem kell, hogy Zala megyében sem jobb a diszkóhelyzet (a korábbi 28 helyett csak 16 található a megyében). A Balaton-parttal szemben Bács-Kiskun megye jelent még üde kivételt, ahol nőtt a diszkók száma (36-ról 46-ra).

2017: izzadhatnak majd a vendéglátósok is

A vendéglátás is az átlag alatti bért kínáló szakterületek közé tartozik, ahol a 140 ezer forintot közelíti a havi bruttó átlagkereset a KSH legutóbbi adatai alapján. Ebből következik, hogy a minimálbér emelések igen csak megtornáztatják majd a vendéglősök pénztárcáját, hiszen sokat kell majd tolni felfelé a fizetéseken. (A kisboltoknak is fájni fog a minimálbér-emelés!) A cafeteria átalakítása is megtépázza majd a vendéglátást, hiszen az Erzsébet utalványok egy részét itt váltották be korábban. Némi bevétel persze marad ebből a forrásból is, hiszen a 2016-ban kibocsájtott utalványok a következő év végéig felhasználhatók, de újabb utalványjuttatások jövő évben nem nagyon várhatók. A Szép-kártya marad ugyan, de hát a cégek jelentős részének bérgazdálkodását alaposan megterheli a minimálbér emelés, így lehet, hogy ebből a juttatásból kevesebb cseppen-csurran 2017-ben az alkalmazottaknak, így kevesebben fognak Szép-kártyázni az éttermekben.

Véleményvezér

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo