Február végén ellenőrzik, eleget hiteleztek-e a bankok

Február végén ellenőrzi a Magyar Nemzeti Bank (MNB), teljesítették-e a bankok tavaly a korábban a hitelezési feltételhez kötött kamatcsere (HIRS)-tendereken vállalt hitelezési aktivitás növelését – közölte a jegybank. A 17 kereskedelmi bank mintegy 200 milliárd forint értékben vállalta, hogy növeli a kis- és középvállalati szektornak (kkv) nyújtott hiteleket.

A HIRS eredménye már 2016-ban tapasztalható volt a jegybank szerint. Az MNB előzetes adatai alapján tavaly mintegy 8 százalékkal bővült a hitelezés a kkv-szektorban, az önálló vállalkozókkal együtt pedig csaknem 12 százalékkal. A növekedési hitelprogram (nhp) kivezetési szakaszával párhuzamosan a piaci alapú hitelezés összességében is fellendült tavaly, és így több mint 4 százalékkal, 240 milliárd forinttal bővült a vállalati hitelállomány a folyósítások és törlesztések egyenlegeként.

A piaci finanszírozás a normális, nem az uniós pénz

Amíg van uniós forrás, költsük el minél jobban, de már fel kell készíteni a vállalkozásokat arra, hogy át kell állniuk a piaci finanszírozási forrásokra! Lehet, hogy ott kell kezdeni, hogy megismertetjük velük, hogy mi az, hogy bankhitel vagy tőzsde. Már most arra kell ösztönözni őket, hogy nyissanak a piaci finanszírozás felé, hiszen a piaci finanszírozás a „normális finanszírozás”, nem az uniós forrás – mondta korábban Nagy Márton, az MNB alelnöke.

A vállalás

A bankok a tavalyi HIRS-tendereken csaknem 780 milliárd forint értékben megkötött ügyletekkel azt vállalták az MNB felé, hogy a kkv-k számára a hitelfolyósítások összértéke évről évre 195 milliárd forinttal fogja meghaladni az ugyanilyen típusú hitelek törlesztéseinek összértékét. A vállalások előretekintő csökkentésére a HIRS-ügyletek 3 éves futamideje alatt két időpontban (2017. és 2018. február 28-án) van lehetőségük a bankoknak, az ügyletek 2019. február 28-án járnak le, a hitelezési vállalások a 2016-os, 2017-es és 2018-as évekre vonatkoznak.

Az MNB minden év februárjában visszaméri a bankok előző évi hitelezési aktivitását, és amely bank a hitelezési vállalásának nem felel meg, az általa realizált jövedelmet részben vagy egészben köteles az MNB számára visszafizetni.

Miért csinálják a bankok?

A HIRS-ügylet olyan, piacon is létező kamatcsere-ügylet (IRS), amelyet hitelezési feltételhez kötött az MNB. A HIRS-ek egyrészt a hitelezési feltételben különböznek a piaci kamatcsere-ügyletektől, másrészt pedig a HIRS-tendereken alkalmazott árazásban. Az MNB által tendereken felajánlott kamatcsere-ügyleteknek két lába van: egy fix és egy változó kamatot fizető lába. A kereskedelmi bankok fix kamatot fizetnek az MNB-nek, és változó kamatot (6 havi Bubort, budapesti bankközi forint hitelkamatlábat) kapnak az MNB-től.

A jegybank a HIRS-t igénybe vevő bankoknak preferenciális betétszámlát is biztosít, amely támogatja a bankok likviditáskezelését úgy, hogy a jegybanki alapkamatot fizeti a bankok számára a likviden tartott jegybanki betétek után is. Összehasonlításképpen a korlátlanul a bankok rendelkezésére álló egynapos jegybanki betételhelyezési lehetőség mínusz 0,05 százalékos kamatlábbal "kamatozik", tehát az MNB az ebben az eszközében elhelyezett összegek után kamatot fizettet a bankokkal. A bankok legfeljebb a fennálló HIRS-állományuk 50 százalékát – a naptári hónap napjainak átlagában – közel 390 milliárd forintot helyezhetnek el preferenciális betétszámláikon.

Felértékelte a preferenciális betételhelyezési lehetőséget a jegybank szerint, hogy szűkültek az MNB által a bankrendszer számára biztosított, irányadó kamaton történő betételhelyezési lehetőségek mind az alapkamaton kamatozó három hónapos betéti eszköz mennyiségének korlátozása, mind pedig a kötelező tartalékráta 2 százalékról 1 százalékra csökkentése miatt – írta az MNB.