A lakosság és a vállalatok egyaránt több betétet vontak ki júniusban a belföldi bankokból, mint amennyivel hiteleiket törlesztették - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa újabb 25 bázisponttal az alapkamatot. A testület ezzel zsinórban tizenkettedszer vágta a rátát, amely eredményeként az elmúlt egy évben 7 százalékról 4 százalékra süllyedt a mutató. A piacok hetek óta találgatták meddig tarthat az enyhítés, Matolcsy György jegybankelnök a kamatdöntő ülést követő tájékoztatón adott erről iránymutatást.

Várhatóan augusztus elején indul és az év végéig tart a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által koordinált kísérleti POS-terminál telepítési program. A projektirányító bizottság felállt, a feltételrendszert elfogadták, néhány technikai részletet kell még tisztázni – tudta meg a Piac&Profit.

A mérlegzárást követően a mai magyar vállalkozókat egy dolog foglalkoztatja leginkább. Mit kell tudni a 2,5 százalékos hitelről? Hogy lehet megkapni? Hol lehet igényelni? A kérdésekre a válaszokat Szopper Zsófia, a Piac&Profit szakértője gyűjtötte össze.

Magyarországon még ma is igen erőteljes a készpénzhasználat, amelyet a jövőben a jegybank további lépésekkel kíván visszaszorítani.

POS-terminál telepítési program indul egyelőre kísérleti jelleggel egy megyében. A júliustól-novemberig tartó akció keretében a Fejér megyei kereskedelmi egységekhez kedvezményesen helyezik ki a kártyaleolvasó egységeket és a banki díjakra is engedményeket adnak. A tapasztalatokat a későbbiekben a teljes fizetésikártya-elfogadó hálózat bővítésénél használják fel – jelentette be Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi infrastruktúrák igazgatója, a jegybank fizetési rendszerről szóló tanulmányának bemutatása alkalmából tartott tájékoztatón.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 25 bázisponttal 4,50 százalékra csökkentette a kéthetes jegybanki kötvényre érvényes jegybanki alapkamatot keddi kamatdöntő ülésén. A grémium zsinórban tizedszer vágta negyed százalékkal az irányadó rátát: tavaly augusztusban 7 százalékról indult a lazítás.

„Itt most verseny lesz”, mondta Matolcsy György jegybankelnök a június 1-jén induló Növekedési Hitel Program végleges feltételeinek bejelentésekor. A jegybank várakozásai szerint a pénzintézetek legalább kétharmada részt fog venni a hitelezésben.

A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az alapráta ezzel újabb történelmi csúcsot ütve 4,75 százalékra süllyed április 25-étől.

Jól teljesített tegnap a tőzsde és stabil maradt a forint is, azonban ha a sajtóértesülések igazak, a kormány újabb ötlete megingathatja a piacokat. Lehetséges ugyanis, hogy a kormány összevonná az MNB-t és a PSZÁF-ot, így egy újabb szuperhivatal jönne létre, Matolcsy György vezetése alatt.

A piaci elemzők fellélegeztek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Hitel Programjának (NHP) múlt heti bejelentését követően, a pénzügyi stabilitást illetően ugyanis lényegesen mérsékeltebb negatív hatásai lehetnek, mint azt korábban várták. A programhoz csatlakozó vállalatok számára ugyanakkor hatalmas mértékű monetáris lazításnak felelhet meg, elvileg. Egyelőre azonban nehéz megítélni, hogy milyen mértékben élnek majd a bankok s rajtuk keresztül a kis- és középvállalatok ezzel a lehetőséggel.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris manácsa 25 bázisponttal 5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. A döntés megfelel a piaci várakozásoknak, mindazonáltal nagy érdeklődéssel várják a befektetők a délután nyilvánosságra kerülő indoklást.

A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal vágta a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az irányadó ráta ezzel 5,25 százalékra süllyedt. A forint a döntést követően gyengült majd korrigált.

Jelentős kilengést produkált tegnap este a forint árfolyama az euróval szemben, miután egy hazai gazdasági lap olyan, - később hamisnak bizonyult – értesülést tett közzé, miszerint a jelenlegi gazdasági miniszter lehet a jegybank új elnöke.

Újabb 25 bázisponttal 5,5 százalékra csökken a jegybanki alapkamat a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának mai döntése nyomán. A piaci szereplők többsége az elmúlt napok forintgyengülése ellenére erre számított. A hazai fizetőeszköz a bejelentés után kicsit megrezdült ugyan, de elmaradt a sokak által beharangozott zuhanás.

Novemberben a nem pénzügyi vállalatok forintban nettó hitelfelvevők, devizában nettó hiteltörlesztők voltak, hitelállományuk összességében csökkent, a forintkölcsönök kamatain pedig tetten érhető volt a jegybanki kamatcsökkentések hatása – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.

A várakozásoknak megfelelően nem hátrált meg a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a másfél napja tartó forintgyengülés láttán, s tovább vágta az alapkamatot. A ráta a 25 bázispontos csökkenés után holnaptól 5,75 százalék.

Ismét csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa (MT): a ráta a 25 bázispontos vágást követően november 28-ától 6 százalék, annyi mint egy éve a forint év eleji meredek gyengülése előtt.

A hazai bankrendszer a hitelezéssel nem tudja támogatni a gazdasági növekedést. Az új hitelezésben a következő két évben nem várható fordulat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) „Jelentés a pénzügyi stabilitásról” című kiadványa szerint.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris tanácsa újabb 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. A ráta október 31-től 6,25 százalék. Az ülést követő sajtótájékoztatón elhangzottak szerint szűk többséggel meghozott döntés megfelel az előzetes piaci várakozásoknak. A testület az ülést követően kiadott közleményében óvatosságra intett a jövő évi béremelésekkel összefüggésben.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke egyelőre nem tudott becslést adni arra vonatkozóan, hogy a vállalati hitelezés élénkítésére tegnap bejelentett jegybanki lépés milyen konkrét eredményeket hozhat. A K&H szerint a bankrendszer valószínűleg az új feltételeknek sem tud eleget tenni.

Ismét az alapkamat 25 bázispontos csökkentése mellett döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa (MT): az irányadó ráta szeptember 26-ától 6,5 százalék. A jövőbeni kamatpálya egyelőre kérdéses. Az MT kamatdöntés után kiadott állásfoglalása szerint a jelenleginél lazább monetáris kondíciók indokoltak, ám további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha a kedvező pénzügyi piaci folyamatok tartósak és a középtávú inflációs kockázatok mérsékeltek maradnak.

A jövő hét legfontosabb hazai vonatkozású eseménye az MNB kamatmeghatározó ülése lesz. Az augusztusi „meglepő” 25 bázispontos kamatvágást követően a piaci elemzők többsége (köztük a CIB Bank is) arra számít, hogy szeptemberben nem módosítja a 6,75 százalékon álló irányadó kamatát az MNB. A megkérdezett 21 elemző közül 16 változatlan kamatszint mellett tette le voksát, míg öten 25 bázispontos lazításra számítanak. A határidős jegyzések mindeközben valamivel több, mint 50%-os eséllyel áraznak egy kamatvágást szeptemberre – áll a CiB Bank összeállításában.

Júliusban a nem pénzügyi vállalatok forintban nettó hitelfelvevők, devizában nettó hiteltörlesztők voltak: hitelállományuk összességében csökkent. A hitelek átlagos kamatlábai az 1 millió euro érték feletti forint-folyósításoknál nőtt, az euróhiteleknél csökkent. A kör betétállománya az előző hónaphoz képest emelkedett a Magyar Nemzeti Bank friss adatsorai szerint.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal, 6,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Az elemzők többsége tartást várt, ám - figyelembe véve a testület megosztottságát - benne volt a levegőben egy kisebb vágás lehetősége is. Arról, hogy a mostani lépés után megkezdődhet-e a vállalkozói hitelek kamatának mérséklődése is, egyelőre korai lenne bármit mondani, ahhoz ugyanis a trend folytatására lenne szükség.

Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 77,6 százalékára csökkent 2012 második negyedévének végére, a megelőző negyedév végi 78,9 százalékról.

Közel öt éves mélypontra esett a vállalati hitelállomány a Magyar Nemzeti Bank friss adatai szerint. Érdekes fejlemény, hogy már nem csak a bankok, hanem a szövetkezeti hitelintézetek aktivitása is erejét vesztette. A korábbi hitelezési felmérések alapján érdemi változás a közeljövőben nem várható.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa júliusi ülésén is változatlanul hagyta a 7 százalékos jegybanki alapkamatot. A döntés megfelel a várakozásoknak, bár a tanácstagok korábbi nyilatkozatai alapján felmerült a lehetősége annak, hogy a 3 belső és 4 külső tagból álló testület már ezen az ülésen kamatvágásról határoz. A jegybanki alapkamat tavaly december 21. óta nem változott.

Tegnap nagyot estek az indexek világszerte. Ugyanakkor fontos támaszokhoz érkezett a számunkra izgalmas DAX és a BUX index is, a Moody's odacsapott egyet a német államkötvénypiacnak, ma kezdődnek a Brüsszel és Athén közti tárgyalások és kamatdöntő ülést tart a Magyar Nemzeti Bank is.

A készpénznek még mindig jelentős szerepe van a hazai fizetési forgalomban, pedig, ha az észak-európai országokhoz hasonlóan az elektronikus tranzakciók váltanák fel a készpénzes és papír alapú fizetéseket évente 106 milliárd forintot lehetne megtakarítani - áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most először publikált „Jelentés a fizetési rendszerről" című tanulmányában.

A Magyar Közgazdasági Társaság hétfői budapesti konferenciáján Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke és Balatoni András, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója ellentétesen ítélte meg mind a jövő évi költségvetést, mind a magyar makrogazdaság helyzetét. Simor András jegybankelnök szerint romlik a költségvetés pozíciója a Munkahelyvédelmi Akcióterv elfogadásával, míg Domokos László, az ÁSZ elnöke szerint a közpénzek elköltésének jobb átláthatóságára, eredményességének növelésére lenne szükség.

Az Európai Központi Bank (EKB) megkapta azt a levelet, amelyben a magyar kormány felkérte annak törvénymódosító javaslatnak a vizsgálatára, amely a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) is kiterjesztené a tranzakciós illetéket - erősítette meg a hírt az MTI-nek Miltényi Eszter. Az EKB sajtóosztályának Ciprusért, Máltáért, Magyarországért, Szlovéniáért és Portugáliáért felelős munkatársa ugyanakkor a vizsgálat várható időpontjáról nem nyilatkozott.

Július 2-ától a terveknek megfelelően elindult a napközbeni átutalás rendszere: hétfőtől az elektronikusan benyújtott megbízások 4 órán belül a címzetthez érnek a korábbi másnapi teljesülés helyett. A jegybank kezdeményezésére 2010-ben elindult projekt az elmúlt 15 év legnagyobb fejlesztése a magyar pénzpiacon, a bankok 15-20 milliárd forintot fordítottak a megvalósításra.  

Az Országgyűlés elhalasztotta a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítását, de még a nyári szünet kezdete, azaz körülbelül július közepe előtt elfogadja. A Ház törölte továbbá a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összevonásának lehetőségét engedélyező szabályt az alaptörvény átmeneti rendelkezései közül, eleget téve az Európai Bizottság elvárásának.

Áprilisban a korábbiaknál is kevesebb hitelt vettek fel a háztartások, a személyi kölcsönök kivételével növekvő kamat mellett. A vállalkozásoknál a forint-hitelfelvétel érdemben nem változott, az euróban kötött új szerződések állománya mérséklődött. Mindezzel párhuzamosan kevesebb új betétet helyeztek el a cégek az esztendő negyedik hónapjában a Magyar Nemzeti Bank friss statisztikája szerint.

A várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa nem változtatott a 7 százalékos alapkamaton a május 29-i ülésen. Ez volt sorrendben az ötödik ülés, amelyen a testület a tartás mellett döntött.

A Magyar Nemzeti Bank várakozásai szerint 2014-ig további jelentős, mintegy 5-10 milliárd eurót kitevő külföldi forráskivonás várható a hazai pénzpiacról, ami elsősorban annak lesz a következménye, hogy nagymértékben megnőttek a magyarországi hitelintézetek anyabankjainak tőkekövetelményei.

Elindult az MNB tudatos bankjegy-ellenőrzési programjának második üteme, amelynek keretében a jegybank vissza nem térítendő állami támogatást ad UV-AC lámpák megvásárlásához. A pályázatra elsősorban olyan vállalkozások jelentkezését várják, ahol számottevő a készpénzes fizetés, ám önerőből kevéssé lenne mód a szükséges eszközök megvásárlására.

A pénzügyi tranzakciós adó bevezetését a jól nyomon követhető, elektronikus ügyletek arányának növelése kíséri, ami jelentős fehéredéssel járhat együtt más adónemeknél is. A telekom adó viszont több mint 2 forintos teher is lehet. A Széll Kálmán Terv 2.0 programban fellelhető gazdasági és pénzügyi célkitűzéseket az RSM DTM Hungary Zrt. elemezte.

Az elemzői várakozásoknak megfelelően 7 százalékon tartotta a jegybanki alapkamat szintjét a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden. Tavaly december 21-e óta nem változott az alapkamat.

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a márciusi inflációs adat megegyezett a jegybanki szakértők várakozásával, hozzátette, hogy az inflációs cél várhatóan 2013 elején érhető el, ha újabb adóemelések nem lépnek életbe. Kiemelte, hogy az ország magas devizaadóssága miatt jelenleg monetáris lazításra nincs lehetőség.

A vállalati hitelezés támogatása érdekében 2012. április 3-tól vezeti be a már korábban meghirdetett kétéves hiteleszközt az MNB, ezzel párhuzamosan bővíti az általa fedezetként elfogadott értékpapírok körét, és átalakította a fedezetek befogadási mértékeit.

A jegybank fedezett forrásnyújtási és jelzálogkötvény-vásárlási programja erősítheti a hitelezést, de az aktivitás élénküléséhez a keresleti oldal bővülése is szükséges. A jelzálogpiac intézményi szerkezeti liberalizálásának nem láthatók az előnyei, a társadalmi költség viszont a piac prudenciális biztonságának lazulása volna a PSZÁF értékelése szerint.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2012. január 24-i ülésén változatlanul hagyta a jegybanki kamatkondíciókat. Minden elemzőt meglepetésként ért a döntés.

Az MNB jelentése szerint tavaly az utolsó negyedévben 14 százalékkal nőtt a forgalomban levő bankjegyek értéke, ami a GDP-hez viszonyítva történelmi csúcs. A jegybank ezt a nyugdíjpénztári reálhozam el nem költött részével és lakossági euró-eladásokkal magyarázza, mások a lakossági bizalom megingásának jelét látják benne.

Ötven bázisponttal -  a várakozásoknak megfelelő mértékben - emelte a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács. Amennyiben az inflációs kilátások és a kockázati megítélés tartósan kedvezőtlen maradnak, a következő hónapokban további kamatemelésekre kerülhet sor, közölte a kamatdöntő ülés után kiadott közleményében az Magyar Nemzeti Bank. A monetáris tanács megítélése szerint a következő két évben csak visszafogott ütemben folytatódhat a gazdaság növekedése

A kockázatvállalási hajlandóság csökkenése hosszabb ideje, újabban pedig a hitelezési képesség - a tőke- és likviditási helyzet - romlása is okozza, hogy a vállalati szegmensben a bankok által hitelezni kívánt ügyfélkör egyre szűkül. A Magyar Nemzeti Bank csütörtökön közzétett legújabb, 2011 októberében lefolytatott hitelezési felmérése azt is megállapítja, hogy a kereskedelmi ingatlan-, valamint a kis- és mikrovállalati hitelezés nem árjellegű feltételei tovább szigorodtak. A vállalati hitelezésben a bankok 16-20 százaléka szigorított a harmadik negyedévben, és az év végéig további szigorítást tervez a hitelezési feltételekben. A bankok azt is jelezték, hogy 2011 utolsó és 2012 első negyedévét lefedő időszakban a lakossági jelzáloghitelek kamatai emelkednek.

A vállalati hitelezés területén meghatározó kereskedelmi bankok, a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Nemzeti Bank is úgy látja, kiszáradhat a vállalati hitelezés, bár az okokról megoszlanak a vélemények. A hitelkínálat szűkülése elsősorban a kkv-knak fáj.