Az MNB jelentése szerint tavaly az utolsó negyedévben 14 százalékkal nőtt a forgalomban levő bankjegyek értéke, ami a GDP-hez viszonyítva történelmi csúcs. A jegybank ezt a nyugdíjpénztári reálhozam el nem költött részével és lakossági euró-eladásokkal magyarázza, mások a lakossági bizalom megingásának jelét látják benne.

Ötven bázisponttal -  a várakozásoknak megfelelő mértékben - emelte a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács. Amennyiben az inflációs kilátások és a kockázati megítélés tartósan kedvezőtlen maradnak, a következő hónapokban további kamatemelésekre kerülhet sor, közölte a kamatdöntő ülés után kiadott közleményében az Magyar Nemzeti Bank. A monetáris tanács megítélése szerint a következő két évben csak visszafogott ütemben folytatódhat a gazdaság növekedése

A kockázatvállalási hajlandóság csökkenése hosszabb ideje, újabban pedig a hitelezési képesség - a tőke- és likviditási helyzet - romlása is okozza, hogy a vállalati szegmensben a bankok által hitelezni kívánt ügyfélkör egyre szűkül. A Magyar Nemzeti Bank csütörtökön közzétett legújabb, 2011 októberében lefolytatott hitelezési felmérése azt is megállapítja, hogy a kereskedelmi ingatlan-, valamint a kis- és mikrovállalati hitelezés nem árjellegű feltételei tovább szigorodtak. A vállalati hitelezésben a bankok 16-20 százaléka szigorított a harmadik negyedévben, és az év végéig további szigorítást tervez a hitelezési feltételekben. A bankok azt is jelezték, hogy 2011 utolsó és 2012 első negyedévét lefedő időszakban a lakossági jelzáloghitelek kamatai emelkednek.

A vállalati hitelezés területén meghatározó kereskedelmi bankok, a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Nemzeti Bank is úgy látja, kiszáradhat a vállalati hitelezés, bár az okokról megoszlanak a vélemények. A hitelkínálat szűkülése elsősorban a kkv-knak fáj. 

A devizahitelesek hosszútávú megsegítésének érdekében 10 pontból álló jegybanki javaslatcsomagot kapott Simor Andrástól Matolcsy György. A javalatok részleteit sem az MNB, sem a szaktárca nem közölte.

A devizahitelesek érdekében személyes tanácskozást kért Simor András jegybankelnök Orbán Viktortól, aki azonban inkább Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert küldené.

A lakosság nem rendelkezik megfelelő pénzügyi jártassággal, és ez jelentős kockázatokat jelent.  A magyarok pénzügyi műveltségének, tájékozottságának javítását szolgálja a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére 2008-ban létrejött Pénziránytű Alapítvány. A hazai pénzügyi kultúra állapotáról, az alapítvány jelenleg futó programjairól és a közeljövő kihívásairól kérdezte az MTI munkatársa Szalay Györgyöt, az MNB Pénzügyi Kultúra Központjának vezetőjét.

Olyan válságokat, mint a jelenlegi euroövezeti krízis - s azt nem lehet kizárni, hogy egyszer ismét bekövetkezik még egy ilyen válság - csak egy erős, döntéshozatali hatáskörrel és pénzeszközökkel rendelkező központi intézmény tud kezelni - számolt be az MTI tudósítója Simor Andrásnak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének az alpbachi Európa Fórumon szeptember 1-jén elhangzott előadásának egyik megállapításáról. A beszámoló szerint a magyar jegybankelnök úgy vélekedett: az euroövezet számára „nincs visszaút, csak előre lehet haladni".

Az elemzői várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa nem változtatott a jegybanki alapkamat 6 százalékos szintjén hétfői ülésén. Az elemzői konszenzus szerint 2011 végén is 6,00 százalék lehet az alapkamat, a jövő év végére 5,5 százalékos jegybanki alapkamatot várnak az elemzők.

A jelenlegi magyarországi inflációs folyamatok mellett nagyobb a valószínűsége az MNB-kamatemelésnek, mint a kamatcsökkentésnek - jósolták londoni felzárkózó piaci elemzők az áprilisi inflációs adatok szerdai ismertetése után.

A szezonálisan nem igazított adatok szerint a háztartások februárban az előző hónaphoz hasonlóan forintban több hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek, azaz nettó hitelfelvevők voltak, míg devizában többet törlesztettek, mint amennyit felvettek, nettó törlesztők voltak; a hónap végére a háztartások hitelállománya a tranzakcióból eredően 29,7 milliárddal csökkent - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön.

"A mai MNB kamatdöntés elsősorban nem az alapkamat változtatása szempontjából volt figyelemre méltó, hiszen már a döntés előtt elég egyértelmű volt a szakemberek számára, hogy maradhat a január óta érvényben lévő 6%-os szint. Sokkal inkább érdekes az a pozitív nemzetközi befektetői hangulat, amely az elmúlt hetekben az országgal szemben érzékelhető volt, és amely a jegybank mai döntésében is szerepet játszhatott" - nyilatkozta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

A hat százalékos alapkamat változatlanul hagyását várják az MNB monetáris tanácsának hétfői ülésétől az MTI által kérdezett londoni felzárkózó piaci elemzők. Legtöbbjük az év végéig sem valószínűsít kamatmódosítást, bár vannak, akik a kedvező kockázati árazások fennmaradása esetén nem zárják ki teljesen az idei pénzügypolitikai enyhítés lehetőségét.

Jelenleg a hamis bankjegyek elleni védekezés egyik leghatékonyabb eszköze az UV-A és UV-C fénycsővel egyaránt rendelkező bankjegyvizsgáló segédeszközök használata, ezért az MNB 2011-ben programot indít a kiskereskedelmi szektorban UV-A/C-készülékek beszerzésének támogatására.

Nagyon magas a magyar gazdaság készpénzigénye, a forgalomban lévő készpénz állománya meghaladja a GDP 8 százalékát, ez jelentős társadalmi költséget okoz, a lakosság a GDP mintegy 1,5 százalékát fordítja az egymás közötti fizetési műveletekre - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke egy csütörtöki szakmai konferencián.

Rogán Antal szerint Simor András kitöltheti 2013-ig szóló jegybankelnöki mandátumát, és az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke egy szerda reggeli televíziós műsorban arra szólította fel a jegybankelnököt, hogy nevezze meg "fenyegetőjét". A Magyar Nemzeti Bank szerdai rövid reagálása szerint Simor András számára nem a konkrét személy, hanem a jelenség volt a fontos.

Lefele vették az irányt az amerikai részvénypiacok pénteken, az újabb olajár csúcs nyomán - Új csúcsra emelkedett az olaj árfolyama, az arany is drágult - Mínuszok Ázsiában a magas olajár és a japán politikai változások nyomán - A forint és a dollár is oldalazott pénteken - OTP: A gyorsjelentés utáni konferenciahívás összefoglalója - Az Állami Nyomda cégelemzésünk összefoglalója - Ma árfolyamesésre számítunk.

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága Gerhardt Ferencet és Bártfai-Mager Andreát jelölte tagnak a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsába. Négy tagnak járt le márciusban a mandátuma, a módosított jegybanktörvény szerint a parlament jelöli a külső tagokat.

Van esélye az MNB-kamatcsökkentésnek a parlament által kinevezendő új monetáris tanácsi tagok belépésével, bár a magyar jegybank álláspontja szerint az MNB mandátuma mindenkire kötelező erejű - írták budapesti látogatásukat összegző szerdai helyzetértékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők.

Ugyan a januári adatok az infláció rövid távú emelkedő trendjének megtörését vetítenék előre, egyetlen hónap adataiból még talán korai lenne messzemenő következtetéseket levonni. Az élelmiszer- és üzemanyagárak további inflációgerjesztő hatása a kedvezőbb januári adatok ellenére továbbra sem zárható ki.

A magyar gazdaság megítélése és a pénzügyi folyamatok alakulása szempontjából döntő jelentősége lesz annak, hogy mennyire lesz hiteles a 3 százalék alatti államháztartási hiány középtávú fenntarthatósága, amely nagymértékben függ a kormány februárban meghirdetendő 600-800 milliárd forintos intézkedési csomagjától - áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzésében.

Szakmailag semmi sem indokolja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) újabb kamatemelését. A kormány szerint a 2010-es 4,9 százalékos helyett 2011-ben 3-3,5 százalékos infláció várható, tehát a pénzromlás csökkenő trendpályán mozog. - állítja a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal, 6 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot hétfőn, ami egybecseng az elemzők többségének várakozásával. A forint a kamatemelésre átmenetileg erősödni kezdett, majd korrigált.

A kormány módosítani kívánja a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt, a monetáris tanács négy külső tagjáról a parlament gazdasági bizottságának ajánlása alapján a plenáris ülés feles többséggel fog dönteni - jelentette be a kormány szerdai döntését Nagy Anna kormányszóvivő csütörtökön, a kormányszóvivői tájékoztatón.

Magyarország "egyre kockázatosabbnak tűnik" a kormány és a jegybank között feszülő ellentétek és "a rövid távú populista gazdasági intézkedések" miatt - vélekedtek szerdai helyzetértékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők.

A magyar jegybank és a kormány közötti, máris jelentős feszültség további éleződését eredményezheti az MNB hétfői újabb kamatemelése - vélekedtek a negyed százalékpontos szigorítás bejelentése után londoni felzárkózó piaci elemzők.

Az elmúlt időszakban a forint teljesített a legjobban a felzárkózó európai térségben a piac által várt kamatfolyamatok miatt, ám a piaci szereplők a jelek szerint nem veszik figyelembe a magyar jegybank monetáris tanácsi tagjainak kinevezésében várható változásokat - vélekedtek hétfői helyzetértékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők, akik szerint a lengyel zloty a legvonzóbb deviza a térségben.

A monetáris tanács 25 bázisponttal 5,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén. Az elemzők megosztottak voltak a kamatdöntő ülés előtt, fele-fele arányban számítottak emelésre, illetve tartásra.

A kormány felé leadott "figyelmeztető lövésként" értékelték és az általuk "egyre kiszámíthatatlanabbnak" nevezett magyar gazdaságpolitikával magyarázták londoni felzárkózó piaci elemzők a magyar jegybank (MNB) negyed százalékpontos hétfői kamatemelését, amely egyébként nem érte teljesen váratlanul a City elemzői közösségét.

A monetáris tanács 25 bázisponttal, 5,50 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot hétfőn - közölte a Magyar Nemzeti Bank. Az 5,25 százalékos alapkamat 2010. április 27. óta volt érvényben, az alapkamat 5,50 százalékon 2010. március 30. és április 27. között állt. A budapesti elemzők döntő többsége változatlan kamatszintet várt, a londoni Cityben viszont egyre szélesebb körű volt az az elemzői vélemény, hogy nem kizárt a kamatemelés.

A jegybanktörvény módosítása után a monetáris tanács tagjait a jövőben a parlament gazdasági és informatikai bizottsága jelöli, így a monetáris tanács négy külső tagja február végi mandátumának lejárta után már a parlament dönt az új tagokról - felelte egy kérdésre Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón.

A monetáris tanács nem változtatott a jegybanki alapkamat 5,25 százalékos szintjén hétfőn. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak. A jelenlegi alapkamat május óta van érvényben.

Mind Budapesten, mind Londonban arra számítanak az elemzők, hogy változatlan marad a jelenlegi 5,25 százalékos alapkamat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának hétfői kamatdöntő ülésén, és az év végéig sem mozdul el erről a szintről az alapkamat.

Megtette észrevételeit az Európai Unió Pénzügyi és Gazdasági főigazgatójának levelére a nemzetgazdasági miniszter. A Marco Buti úrnak szóló levélben Matolcsy György újra megerősíti: a Nemzeti Ügyek Kormánya a takarékosság, az államháztartási egyensúly, de pusztán az emberi tisztesség elve miatt is fontosnak tartja, hogy az közszféra vezetőinek és tisztségviselőinek, így a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének havi díjazása kétmillió forintnál ne legyen több.

Emelni vagy nem emelni - ez a két lehetőség maradt az MNB kamatdöntő testülete számára a londoni City elemzői közösségének legfrissebb helyzetértékelései szerint, miután a jelenlegi külső kockázatvállalási környezet, és hazai hatások közül mindenekelőtt az IMF-tárgyalások jövőjével kapcsolatos piaci bizonytalanság nem teszi lehetővé a kamatcsökkentést,  a gyenge belső kereslet és az elenyészőben lévő inflációs nyomás ellenére sem.

Orbán Viktor szerint a 2002-ben hatalomra került kormány "politikai bűnt" követett el, amikor külföldről felvett hitelekből jóléti kiadásokat finanszírozott, s ezzel megkezdte az ország újabb kori eladósítását. Orbán szerint "büszkék lehetünk arra", hogy milyen gyorsan és milyen széles egyetértéssel szakítottak az emberek az utópiák korszakával, és tették le az alapjait a nemzeti együttműködés rendszerének. A miniszterelnök kormánya első száz napját értékelve a Professzorok Batthyány Köre keddi rendezvényén, a budapesti Szent Imre Gimnáziumban tartott beszédet.

Magyarországnak szüksége lehet az IMF és az EU biztosította védőhálóra, főleg ha a nemzetközi hangulat negatívra fordul - közölte a Reutersnek adott nyilatkozatában Simor András, a jegybank vezetője.

Korábban a kormány, vagy ahhoz közelálló felelős, vagy annak tűnő politikusok borzolták a kedélyeket pesszimista nyilatkozataikkal időről időre. Úgy tűnik, hogy most a jegybank vette át ezt a szerepkört. Bár hozzá kell tenni, hogy a pesszimista megnyilatkozásnak valós alapja van.

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 5,25 százalékos mértékén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hétfőn; a jegybank úgy látja, amennyiben az inflációs kockázatok fennmaradnak, vagy tartósan romlik az ország kockázati megítélése, szükségessé válhat az alapkamat emelése.

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 5,25 százalékos mértékén a monetáris tanács. Nagy az esélye, hogy az idei évet a jelenlegi kamatszinttel búcsúztatjuk, legfeljebb egy minimális, 25 bázispontos kamatcsökkentés képzelhető el.

Magyarország problémái nem újak, ám az elmúlt napok kormányzati nyilatkozatai nyomán e problémák ismét a piac figyelmének középpontjába kerültek, ami tartósan magasabb kockázati felárakat és a magyarországi jegybanki kamatcsökkentési ciklus leállását okozhatja - áll vezető londoni befektetési és elemző házak hétfői értékeléseiben. - áll vezető londoni befektetési és elemző házak hétfői értékeléseiben.

Az idei év harmadik negyedévében 3,8, a negyedikben 4,1 százalékos infláció várható, amely 2011. első negyedévében 3,4 százalékra, a másodikban pedig 3,0 százalékra csökken, majd a harmadik negyedévben éri el a 2,8 százalékos mélypontot - áll a Magyar Nemzeti Bank szerdán kiadott inflációs jelentésében.

A várakozásoknak megfelelően 5,25 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács hétfői kamatdöntő ülésén. A forint árfolyamát nem befolyásolta a hír.

Megoszlanak a citybeli előrejelzések arról, hogy a magyar jegybank (MNB) pénzügypolitikai testülete  ebben a hónapban rászánja-e magát egy újabb kamatcsökkentésre. A citybeli konszenzus az, hogy az idén van még mód egy kamatcsökkentésre, de több elemző azzal számol, hogy az elmúlt időszak piaci megingása miatt a monetáris tanács jövő hétfőn esedékes legközelebbi kamatdöntő ülésén inkább kivár.

A monetáris tanács hétfői ülésén 25 bázisponttal csökkentette a jegybanki alapkamatot, amivel az újabb történelmi mélységbe csökkent. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.

Továbbra is a régiós átlagnál több a kockázatos cég a magyarok között, de a legfrissebb adatok némi javulást mutatnak. A tegnapi kamatdöntést viszont a londoni elemzők derűlátónak nevezik, azt sem titkolva, hogy a piac "túlárazza" a Fideszhez kötött politikai és költségvetési kockázatokat.

A monetáris tanács 25 bázisponttal, 5,5 százalékra, rekord mélységbe csökkentette a jegybanki alapkamat szintjét. A döntés nem meglepő, ám van, aki szerint akár 50 bázispontos lazításra is lett volna lehetőség.

Egyöntetűen negyed százalékpontos kamatcsökkentést vár a magyar jegybank hétfői monetáris tanácsi ülésétől a londoni elemzői közösség. Jórészt abban is konszenzus alakult ki a Cityben, hogy az MNB a hétfői csökkentés után sem áll le a pénzügypolitikai enyhítéssel; ennek a prognózisnak az alapja - az utóbbi időszak piaci folyamatai mellett - az a széleskörű elemzői meggyőződés, hogy a következő kormány fenntartja a költségvetési szigort.