Az MNB közleménye szerint a jegybank megállapította, hogy egy magánbefektető 2018 februárja és 2019 februárja között tiltott piaci manipulációt követett el három különböző tőzsdei részvénynél. A jegybank több olyan kereskedési napot azonosított, amelyen az ügyfél ügyletkötései révén két különböző részvény napi forgalmából való részesedése meghaladta az 50 százalékot, és a napi forgalomhoz mért önkötéses forgalmának aránya elérte a 15 százalékot. Az önmagával kötött ügyletei hamis, félrevezető jelzéseket közvetíthettek a tőkepiaci szereplők irányába az érintett részvények keresleti-kínálati viszonyai, illetve likviditása szempontjából.
Emellett a magánszemély egy prémium tőzsdei kategóriába tartozó részvényre vonatkozóan - beismerten valós ügyletkötési szándék nélkül, az ajánlati könyv "tesztelése" céljából - a kereskedési idő egyik referenciapontja közelében az indikatív árat nagymértékben negatívan befolyásoló ajánlatot tett, amelyet még az ármeghatározás és a tényleges ügyletkötés előtt visszavont. Ezen visszavont megbízása is félrevezető jelzéseket adhatott a befektetők számára az adott részvény keresleti-kínálati viszonyairól, különösen árfolyama alakulásáról - ismertette a jegybank.
Mindezek miatt az MNB a bírság mellett a jövőben megtiltotta a magánbefektetőnek, hogy a piaci manipuláció tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket ismételten megsértse, illetve tiltott piacbefolyásolás gyanújával feljelentést tett az ügyészségen.
Az MNB súlyosító körülményként vette figyelembe többek között, hogy az egyik részvény, amire nézve a jogsértést a magánszemély elkövette prémium tőzsdei kategóriába tartozott, amelyhez határidős termék is kapcsolódott a BÉT-en. További súlyosító körülményként értékelte az MNB, hogy az ügyfél által megvalósított egyes önkötéses ügyletek két részvényt érintően is a teljes tőzsdei kereskedés 70 százalékát haladták meg. Enyhítő körülménynek számított ugyanakkor, hogy a részvények többsége nem szerepelt a BUX és BUMIX indexkosarakban.
