A kamat szinten tartását a tanács azzal indokolta, hogy az alapkamat 0,60 százalékos szintje fenntartható módon támogatja az árstabilitást, a pénzügyi stabilitás megőrzését és a gazdasági növekedés helyreállítását. A gyakorlatban ugyanakkor az egyhetes betéti kamatot már két nappal később elszakította az alapkamattól és 15 bázisponttal magasabban hirdette meg, amit azóta is fenntart.
Bejelentette a testület azt is, hogy a növekedési kötvényprogram keretét 750 milliárd forintra emelik. Leszögezték, hogy a járvány második hulláma miatt a gazdasági kilábalás a korábban vártnál jobban elhúzódik, a magyar gazdaság teljesítménye 2022 fordulóján érheti el a járvány előtti szintet.
A monetáris tanács szeptemberi ülésén tárgyalta a negyedévenként esedékes Inflációs jelentést, amelyben a korábbi 0,3-2,0 százalékos idei GDP-növekedési előrejelzését 5,1-6,8 százalékos csökkenésre rontotta, az inflációs előrejelzését pedig 3,2-3,3 százalékról 3,5-3,6 százalékosra emelte.
Csütörtökön közli a Pénzügyminisztérium az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének szeptember végi részletes pénzforgalmi adatait. A három hete publikált előzetes tájékoztatás szerint a központi alrendszer hiánya szeptemberben mindössze 9 milliárd forint volt, és ezzel a kilenchavi deficit 2270,3 milliárd forintra emelkedett.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) idei második módosított finanszírozási tervében a májusban becsült 1890 milliárd forintról 3600 milliárd forintra emelte idei pénzforgalmi deficit előrejelzését.
Az előzetes adatok szerint az első kilenc hónapban a központi költségvetés 1841,8 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 441,8 milliárd forintos hiánnyal zártak, az elkülönített állami pénzalapok 13,3 milliárd forintos többletet mutattak. Szeptemberben a központi költségvetés 31,2 milliárd forint, az elkülönített alapok pedig 15,6 milliárd forint többlettel, a társadalombiztosítási alapok viszont 55,9 milliárd forint hiánnyal zártak.
