Az alacsony kamatkörnyezet mellett javuló gazdasági kilátások jellemezték a hazai folyamatokat, elérkezhetett tehát az idő a piaci hitelezés felélénkülésére is – indokolta az MNB döntését Oláh Zsolt vezető elemző. Az MNB az NHP kivezetési szakaszával és a Piaci Hitelprogram (PHP) elindításával piaci alapon kívánja ösztönözni a bankok hitelezési aktivitását a kkv-szektorban. A program keretében a jegybank a kereskedelmi bankokkal hosszú futamidejű, piaci alapú hitelezésre irányuló ösztönzési rendszert alakított ki.
A Piaci Hitelprogram egészen 2019-ig nyújt pozitív ösztönzőt a kkv-hitelezés bővítésére. Az kkv-k hitelezését segítő egyéb intézmények (pl. állami bankok és garanciaszervezetek) bővülő aktivitása szintén hozzájárul a kkv-hitelezés megfelelő mederben tartásához. A fenntartható kkv-finanszírozás mennyiségi kritériumai tehát teljesülhetnek a jövőben is, ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy a megvalósuló finanszírozás a piaci igényekhez igazodó termékkínálattal teljesítse a megfelelő minőségi kritériumokat is.
Az elemző szerint a 2016-tól 2019-ig tartó program első éve sikeres volt, a pénzintézetek jelentősen túlteljesítették eredeti vállalásukat. Ezért a Monetáris Tanács további emelésre adott lehetőséget, így most ott tartunk, hogy az új, júliusi tenderen a bankok 30 százalékkal növelték az eredetileg vállalt hitelezési kötelezettségüket. Az idei évtől a 190 milliárd helyett már 230 milliárdra nőtt az éves vállalás. Különösen élénk, sőt egyre erősebb a bankok elmondása szerint a vállalati ügyfelekért folytatott árverseny, miközben a kihelyezett hitelek kockázata továbbra is alacsony.
Oláh Zsolt fontosnak tartja az MNB eddigi hitelösztönző programjainak növekedési hatását. A program keretében nyújtott hitelek csökkentették a vállalatok finanszírozási költségét, növelték ezzel a megvalósítható beruházások volumenét, továbbá csökkentették az eladósodott vállalatok sérülékenységét is. A vállalatok körében végzett felmérések alapján jelentős lehet azon hitelfelvételek volumene, amelyek az NHP hiányában meg sem valósultak volna. A Piaci Hitelprogram pedig hozzájárult ahhoz, hogy a banki hitelezés a piaci keretek között is bővülhessen – véli a jegybank vezető elemzője. Ugyanakkor – teszi hozzá – a kkv-k jelentős része nem is vesz részt a banki hitelezésben, felméréseik szerint mindössze egyharmaduknak van hitelezéssel összefüggő banki kapcsolata.
Kérdésünkre, hogy ez összefügg-e az uniós támogatások túlsúlyával, Oláh Zsolt árnyalja a képet:
„Az EU-s támogatások igénybevételekor is kialakulhatnak banki kapcsolatok. Támogatás előtt előfinanszírozás vagy kiegészítő finanszírozás okán, amit aktívan kínálnak a bankok, sőt egyre több intézménytől hallottuk, többek között a hitelezési felmérés személyes interjúin keresztül is, hogy ők már nemcsak dobozos hiteltermékeket kínálnak az ügyfeleknek, hanem egyfajta tanácsadási szolgáltatással is kiegészítik azt. Próbálják a kkv-kat ebbe bevonni azért, hogy a különböző típusú és felhasználási célú forrásokat össze tudják kombinálni a kkv-k által meghatározott célok szerint.”
Az mindenesetre tény, hogy
a kkv-k sikeresebbek, eredményesebbek, piacképesebbek lesznek, ha nem egy lábon állnak, és nem egyoldalúan, csak az uniótól várják a támogatást– teszi hozzá a szakértő. Például ha egy kkv úgy dönt, hogy két év múlva szeretne beruházást indítani, és csak akkor tudja a támogatást
Nem egyértelmű a helyzet a startupok hitelezését illetően – válaszol az elemző az új, feltörekvő cégekkel, innovatív vállalkozásokkal kapcsolatos kérdésre. Nagyon sok startup alakul Magyarországon jelen pillanatban, és a tapasztalat az, hogy mivel ezek a vállalkozások nagyon fiatalok, és nincs valós gazdasági tevékenységük, gyakran csak egy koncepciójuk (ami akár még sikeres is lehet), ez nem annyira vonzó a bankok számára. Nem hitelképesek, de vannak más finanszírozási formák, például kockázati tőkealapok, amelyeken keresztül tőkéhez juthatnak. Sőt ha valaki eléri azt, hogy „tőzsdeérett” legyen, akkor arra is van lehetősége, hogy a tőzsdén keresztül vonjon be tőkét.
