A megye kiválasztásánál figyelembe vették a térség adottságait a kiskereskedelmi, a települési és lakossági, valamint egyes makrogazdasági adatok alapján. Fontos szempont volt továbbá, hogy a választott megye fejlettsége ne térjen el jelentős mértékben az országos átlagtól, mert ezzel biztosítható, hogy az itt szerzett tapasztalatok egy későbbi, országos programban megfelelőképp felhasználhatók legyenek.

A jegybank az eredményeket összeveti majd egy kontrollmegye eredményeivel annak megállapítása érdekében, hogy mennyire lenne sikeres egy országos program. Az akcióhoz a forrást, 1 millió eurót a MasterCard biztosítja.

A teljes országra kiterjedő program (amely eredményeként a hazai kereskedők és vendéglátóhelyek túlnyomó többségében elérhetővé válna a kártyás fizetés) az MNB számításai szerint 6-8 milliárd forintba kerülne. A szükséges támogatás összege azonban nagymértékben függ az elvárt önerő arányától és a támogatott kereskedői körtől. Ezt az összeget állami és uniós forrásból lehetne biztosítani. A Bartha Lajos által elmondottak szerint a gazdaság fehérítésén (s az így növekvő adóbevételeken) keresztül mindenképp megtérülne.

Ki kapja a támogatást?

Az elmúlt évben az MNB számos alkalommal egyeztetett a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) egy országos támogatási program megvalósításáról. Az egyeztetések alapján két konstrukciót is kidolgozott az MNB, melyekben a kereskedők közvetlen vagy a pénzforgalmi szolgáltatókon keresztüli közvetett támogatása is megvalósítható lett volna.

A tavaly folytatott egyeztetések alapján megállapítható, hogy a kereskedők közvetlen támogatásának magas adminisztrációs költségei lehetnek. A költségek alacsonyan tartása érdekében ezért célszerűbbnek tűnik kevés számú szereplő támogatása.

Ez úgy valósítható meg a jegybank fizetési forgalomról szóló tanulmányában foglaltak szerint, ha a támogatást a pénzforgalmi szolgáltatók kapják, amelyek a kedvezményt a kereskedőknek továbbadva, a jelenleginél alacsonyabb költségek mellett telepíthetnének terminálokat.

A készpénzforgalom dominál

A program szükségességét a hazai pénzforgalom adatai egyértelműen alátámasztják. Tavaly év végén a kártyaelfogadást lehetővé tevő POS-terminálok száma meghaladta a 84 ezer darabot, ami 15,2 százalékkal magasabb az előző évinél. A kiskereskedelmi egységeknek még mindig csak harmadában van POS-terminál, s az uniós átlag mindössze 48 százalékát éri el az MNB jelentése szerint az egymillió főre jutó POS-terminálok száma.

Nőtt a fizetési kártyákkal bonyolított forgalom is: 245 millió belföldi vásárlási tranzakciót bonyolítottak le közel 1752 milliárd forint értékben. A vásárlási tranzakciók száma 13,1 százalékkal, értékük pedig 11,9 százalékkal magasabb volt az előző évinél. Mindezzel együtt a pénzforgalom döntően még mindig készpénzben zajlik. A készpénzfelvételek értéke tavaly 6049 milliárd forint volt, ami mindössze 0,9 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbi értéknél, többszöröse ugyanakkor a fizetési kártyákkal lebonyolított forgalomnak.