Fürödtünk az adóban

Októberben benyújtották a 2015-ös adócsomagot, újabb és újabb adónemekről röppentek fel hírek. A nagy felháborodást kiváltó netadót végül vissza is vonták. De azért más is történ a hónapban!

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Kép:Regus

Október közepén kiírásra kerültek a GINOP program első, kkv-kat érintő pályázatai. Az új szabályok szerint a kiírás utáni harmincadik napon nyílnak meg a pályázatok - tehát novemberre vártuk a rohamot. A pályázati rendszer is jelentősen átalakult, a várakozás pedig hatalmas volt, mert már nagyon várták a fejlesztési forrásokat a vállalkozások.

Októberben derült ki, hogy az internetadó, az irodai papír és a mosószer megadóztatása, a befektetési alapkezelők különadója vagy épp a cafeteria terheinek jelentős emelése mellett az útdíjból is több bevételt szeretne a kormány 2015-re, ahogy az is, hogy a Parlament elé került 2015. évi költségvetésben egyharmadával több bevételt számolnak a használatarányos útdíj befizetésekből, mint az idei évben volt. Ez azt jelenti, hogy 150 milliárd forint helyett jövőre mintegy 200 milliárd forinttal kalkulált a tervezet. További információk itt olvashatók.

Aztán a netadóból társadalmi nyomás hatására visszatáncolt a kormány. Orbán Viktor bejelentette, hogy nem lesz internetadó. Legalábbis a jelenlegi formájában nem. A jövő év első negyedévében egyeztetnek erről a szolgáltatókkal, és ennek függvényében lépnek. Szerintünk ez bölcs döntés, hiszen hatalmas károkat okozott volna az adó, míg a költségvetési hatása (a tervezett bevételek szerint) marginális lett volna (0,1 százalék alatti a GDP arányában). További információk itt olvashatók.

Komoly fejtörést okozott viszont, a reklámszakma képviselőinek, az októberben közel három hónapja hatályos reklámtörvény  egyes rendelkezéseinek értelmezése és gyakorlati alkalmazása továbbra is és a pénzügyi szakembernek egyaránt.A reklámadó bevezetése – az értelmezési nehézségek mellett – az adókötelezettséghez vagy a mentesség bizonyításához szükséges dokumentációs terhek révén jelentős többletmunkát és többletkiadást eredményez a reklámpiacon működő társaságoknak, miközben legtöbbjük számára nem keletkezik fizetendő adó. (Az adóteher azonban még így is túlzott.) További információk itt olvashatók.

Számos nehezítés mellett volt legalább egy jó hír a cégekenek: meghosszabbította a jegybank által indított Növekedési Hitelprogramot az MNB. A keretet is megemelte és így 2015 év végéig lehet szerződést kötni, a többi feltétel pedig változatlan maradt. A Növekedési Hitelprogram egy 2,5 százalékon rögzített kamat mellett kínál forintalapú finanszírozást, akár 10 éves időtávra is. További információk itt olvashatók.

2014. október 1-től minden vállalkozásnak be kell jelentenie a NAV-nál, hogy milyen számlázóprogramot használ. Így a pénztárgép és a kézi-számlatömb után a számlázószoftverek is nyilvántartásba kerülnek. Míg az adóhivatal nagyjából két évtizede nyilvántartja a kézi számlatömb beszerzéseket (a szigorú számadású nyomtatványokkal kapcsolatos szabályokról itt olvashat), addig számlázóprogramot lényegében bárki vásárolhatott mostanáig. Október 1-től viszont már a telepített és az online használt számlázó-szoftvereket is be kell jelenteni a NAV-nak. Szemben a számlatömb vásárlással – amit az azt értékesítő bolt jelent be – a szoftver használatának kezdetét, illetve később annak esetleges befejezését is, maga az adózó köteles az erre a célra rendszeresített űrlapon az adóhivatallal közölni. Aki már most is használ valamilyen számlázó szoftvert, annak november 15-ig kell megtennie a bejelentést, aki pedig október 1. után kezd bele, annak a használatbavételtől számított 30 napja van, hogy ezt megtegye. Az új kötelezettség több százezer vállalkozást érint. További információk itt olvashatók.

Szintén előnyös változás volt, bár csak a vállalkozások egy részét érintette, hogy átlagosan 19,5 százalékkal csökkentik a vendéglátó üzletek által fizetett zenei jogdíjakat 2015-ben. Ráadásul megszűnik az eddigi közigazgatási alapú besorolás, és kisebb súllyal esik latba a meghosszabbított nyitvatartás is. A zenei szerzőket képviselő Artisjus benyújtotta jövő évi díjszabástervezetét a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához. A VIMOSZ (Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége) szerint ez fontos lépés a hazai vendéglátó ágazat számára a válság utáni talpra állásban. A szerzők, előadók és kiadók átlagosan 19,5 százalékkal csökkentik és egyben egyszerűsítik tarifarendszerüket a vendéglátóipar vonatkozásában. Az új tervezet a zeneszolgáltatást is folytató üzletek díjkalkulációja során a nekik otthont adó település lélekszámát veszi figyelembe, ezzel megszűnik az eddigi közigazgatási alapú besorolás, illetve a meghosszabbított nyitva tartási idő súlya is csökken. További információk itt olvashatók.

Véleményvezér

Kesztyűt dobott Orbán Viktornak Magyar Péter – frissült

Kesztyűt dobott Orbán Viktornak Magyar Péter – frissült 

Magyar Péter Paksra hívta a parlamenti pártok elnökeit.
Meghalt az ukrajnai háború humanista hőse, akit még az oroszok is tiszteltek

Meghalt az ukrajnai háború humanista hőse, akit még az oroszok is tiszteltek 

Tragikus véget ért egy ukrajnai hős sorsa.
Hatalmas fegyvercsomagot kap Ukrajna, de ami igazán meglepő, hogy honnan

Hatalmas fegyvercsomagot kap Ukrajna, de ami igazán meglepő, hogy honnan 

Törökország döntő fontosságú fegyvereket ad el Ukrajnának.
Átlagosan 7 millió forintot buktak a nyugdíjasok az Orbán-kormány idején

Átlagosan 7 millió forintot buktak a nyugdíjasok az Orbán-kormány idején 

Csak a propaganda szintjén jártak jobban a nyugdíjasok az elmúlt 15 évben.
Véget ért az oroszok különleges hadművelete Ukrajnában, immár igazi háborúra állnak át

Véget ért az oroszok különleges hadművelete Ukrajnában, immár igazi háborúra állnak át 

A civilek öldöklése háborús bűncselekmény.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo