Az év vége sem telt unalmasan 2015-ben. Az év utolsó hónapjában sorra jöttek az uniós pályázatok, de a gazdaság számára hasonlóan fontos hír volt, hogy döntöttek a lakásáfa csökkentéséről. Kiderült, többet kaphatnak a háromgyerekes családok is. Decemberben zárult a párizsi klímacsúcs is, nem is akármilyen eredménnyel.

Októberre tartogatta a kormány az idei év egyik legmeglepőbb ötletét: kötelező alkalmazotti létszám bevezetését a kereskedelemben. Újraírták a korábban elfogadott adótörvények egy részét is, és ismét riogatni kezdett egy régi mumus: az ózonlyuk.

Szeptemberre végre tényleg elkezdtek csordogálni az uniós pályázati kiírások, de kaptunk hírt a népszerű NHP-finanszírozásról is. Jött egy újabb kötelezettségszegési eljárás, kötelezővé vált elmenni a békéltetésre, és új jogintézményként megjelent a magáncsőd.

Augusztusban leginkább az uniós források körül forogtak a gondolatok. A kormány bejelentette, hogy két év alatt minden pályázatot kiírnak majd az új ciklusban, és végre elindultak a felfüggesztett kifizetések a korábbi pályázatok esetén is.

A sorozatos hőségriadók emlékezetesek maradnak az idei nyárból, de nem csak a meleggel kellett megküzdenünk. Volt EKÁER-módosítás, hatályba lépett a reklámadó-törvény módosított változata, és elindultak végre a várva-várt uniós pályázatok.

Februárban kinyílt a pénzeszsák a vállalkozásoknak: ekkor hagyta jóvá az Európai Bizottság az új uniós fejlesztési időszak első magyar Operatív Programjait, és a jegybank is ekkor jelentette be a Növekedési Hitelprogram kiterjesztését, az NHP+-t. Ugyanakkor mindenkiben meghűlt a vér, amikor közölték, hogy az addigi sávos helyett egykulcsos lesz a reklámadó. Az év eseményeit összefoglaló írásunk második része.

Az EKAER, a vasárnapi nyitva tartás tilalma, az online kasszák kiterjesztésének tervei miatt már januárban látható volt, hogy 2015 nem a legkönnyebb évek egyike lesz, pedig a kormány sok ötlete került a süllyesztőbe, mint a netadó, vagy az online kasszák kiterjesztése.

Keményen dolgoztak a honatyák decemberben, a költségvetés elfogadása mellett a kiskereskedők számára több fájó változást is bevezettek. Változott a dohánykereskedelem szabályozása, és döntöttek a vasárnapi zárva tartásról. De legalább a Google változtatásainak örülhettünk.

Novemberben elfogadták a 2015-ös adótörvényeket, hivatalba lépett az új Európai Bizottság és döntöttek a devizahitelek automatikus forintosításáról is.

Októberben benyújtották a 2015-ös adócsomagot, újabb és újabb adónemekről röppentek fel hírek. A nagy felháborodást kiváltó netadót végül vissza is vonták. De azért más is történ a hónapban!

Szeptemberben zárult le a pénztárgépek online bekötése, kiderült, hogy mennyi pénz jut nekünk az eu-s kalapból, de újabb hitellehetőségek is várták a vállalkozásokat.

Kiderült, közösségi jogba ütközik a vissza nem igényelhető áfa után felszámított kamat, az oroszok embargót vezettek be egyebek között az unióból érkező élelmiszerekre és megúszhatják az e-útdíj miatti bírságot a fuvarozók. Mi történt még augusztusban? Összefoglaltuk.

Megszavazott reklámadó, milliárdok zárolása és jó néhány Magyarország ellen indított és időközben lezárt brüsszeli eljárás - így sommázhatóak a júliusi gazdasági események.

Egyéves az útdíj, az elektronikus kézbesítésnek köszönhetően a cég tudta nélkül is ellenőrizhet a NAV – ezekkel a hírekkel kezdődött a nyár.

Döntés az operatív programokról, a dohányboltokról és a kötelező kamarai tagságról. EU-csatlakozás értékelése és egy kkv-kat támogató együttműködés – mi minden történt májusban?

Áprilisban kiderült, uniós adatszolgáltatási kötelezettségük is van a magyar cégeknek. Októberre vártuk az Operatív programok véglegesítését. Kétszer annyi pénzt költöttek a SZÉP-kártyabirtokosok és másfélszer annyi fát használtunk fel a választások miatt, mint 2010-ben. Ez történt 2014 áprilisában.

Márciusban lépett hatályba az új Ptk., ami sok ponton változtatta meg az életünket. De ebben a hónapban derült ki az is, megúsztuk az elmarasztalást a kiskereskedelmi különadó miatt.

Az Európai Bizottság bizakodott Magyarország 2014-es évével kapcsolatban, miközben Ausztria a földtörvény miatt kért segítséget az uniós fórumtól. De az év elején az is kiderült, hogy a közép- és kelet-európai térségben Kína számára Magyarország az első számú befektetési célpont.

Módosult az szja és számviteli törvény és megszűnt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Mi történt még januárban? Összeszedtük.