Májusban az is kiderült, mire szánnak pénzt a döntéshozók. A kormány véglegesítette a nyolc operatív programot. Az új fejlesztéspolitika vezérelve a közvetlen gazdaságfejlesztés súlyának növelése. A kormány korábbi ígéretének megfelelően a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programra (GINOP), a Területfejlesztési Operatív Programra (TOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programra (VEKOP) a rendelkezésre álló mintegy 7500 milliárd forintos forrás 60 százaléka jut. Az említett 2 program mellett még a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP), az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), a Vidékfejlesztési Program (VP), az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) és a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) kap pénzt.

Magyarország nyolc operatív programot benyújtott az Európai Bizottságnak az előzetes terveknek megfelelően, 2014. november 17-én, a két fennmaradó programot később juttatják el a testületnek. A kormány bízott abban, hogy még idén megkapjuk a brüsszeli jóváhagyást, és így a jövő év elején valamennyi operatív programban megjelenhetnek nagyobb számban uniós pályázatok – áll a Miniszterelnökség közleményében. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára a hónap elején elmondta: Magyarország 2014. október 31-ig 1364 milliárd forint európai uniós forrást fizetett ki, ami az idei időarányos terv 93 százaléka. Tavaly összesen 1708 milliárd forint uniós forrást fizettek ki – emlékeztetett a helyettes államtitkár.

Nemcsak az operatív programokról született döntés májusban. Ebben a hónapban már nem nyithattak ki a nemzeti dohányboltok a benzinkutakon és azokban a bevásárlóközpontokban, amelyekben 2500 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzlethelyiség működik egy tavaly novemberi kormányrendelet módosítása értelmében.A kormányrendelet szerint nem működhet dohánybolt olyan építményben, illetve nem választható le olyan építményből, amelyben 2500 négyzetméternél nagyobb alapterületű eladótérrel rendelkező üzlet működik. Ez azt jelenti, hogy ha például egy plázában csak kisebb üzletek vannak, akkor dohányboltot is lehet ott nyitni, illetve a meglévőnek nem kell onnan költöznie. A nagy alapterületű üzletekhez kapcsolódó (azt kiegészítő) üzletsoron akkor sem lehet dohányboltot nyitni, ha az egyébként fizikailag elkülönül az üzlettől, mint ahogy parkolóban sem, „ideértve különösen annak járművel vagy gyalogosan használható közlekedési útvonalait, határoló területeit, továbbá az ahhoz kapcsolódó fásított vagy füvesített területeit is”. A rendeletmódosítás indoklásában az szerepelt, hogy a bevásárlóközpontokban, benzinkutakon működő dohányboltok aránytalanul nagy haszonra tehetnek szert a többiekhez képest a nagyobb forgalom miatt. A további részletek itt olvashatók. Így értékeljük Magyarország EU-s tagságát

Sokéves mesterséges megosztás után Európát egyesítette újra az Európai Unió (EU) tíz évvel ezelőtti bővítése, amelynek során tíz új tagállammal (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Lettország, Litvánia, Észtország, Ciprus, Málta) gyarapodott a szervezet – emlékeztetett a május elsejei bővítés évfordulója alkalmából Brüsszelben közzétett videoüzenetében José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Bár lehetett volna jobb is Magyarország EU-tagságának elmúlt tíz éve, nem lehet állítani, hogy az ország ne járt volna jól a csatlakozással – mondta Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője az évforduló kapcsán. Hozzátette akkor azt is, hogy Magyarország az egyik legnagyobb haszonélvezője az uniós támogatásoknak, mindenképpen az első három tagállam között van ebben a tekintetben. A közcélú fejlesztések 90-95 százalékát támogatta az EU, mintegy 80 ezer projekt valósult meg uniós forrásokból.

Ehhez képest Kövér László házelnök október végén már, a Tavares-jelentés kapcsán, arról is beszélt, hogy ilyenkor Brüsszel Moszkvára emlékezteti, és meg kell fontolni az óvatos kihátrálást, ha ilyen irányba tart az EU. Hozzátette, hogy Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő (akinek a nevéhez köthető az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló, az EP által tavaly júliusban elfogadott jelentés) és az európai baloldal jelentős része a Kádár-rendszer baloldali ellenzéke lett volna, és azt gondolják, hogy diktálhatják a magatartási mintákat.

Közös fellépés a kkv-k érdekében

Az előzetes egyeztetés után együtt lép fel a döntéshozóknál a közös érdekek képviseletében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK)  és az Ipartestületek Országos Szövetségével (IPOSZ) – mondta Győrffy Balázs, a NAK elnöke, miután a két szervezet együttműködési megállapodást írt alá májusban. Azt mondták akkor: a megállapodás járási és települési szinten is segíti a kisebb vállalkozásokat. A megállapodás értelmében a két szervezet minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni kívánja, hogy a pályázatokat kiíró szervezetek lehetőség szerint prioritásként vegyék figyelembe az egyéni, családi és mikrovállalkozások gazdálkodási feltételrendszerének javítását. A megállapodás kiterjed az export, valamint a külföldi tőke beáramlásának a támogatására.Mindkét aláíró hangsúlyozta, hogy az együttműködés fontos területe a szakképzés, a felnőttképzés és a szakmai továbbképzés is. További részletek itt olvashatóak.