A reklámadó, az EKÁER, az uniós források és a Növekedési Hitelprogram kiterjesztése körül forgott az életünk februárban. Rögtön a hónap elején mindenkiben megállt az ütő, amikor a reklámadó csökkentését és a jelenlegi sávos helyett egykulcsos rendszer bevezetését javasolta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki az egykulcsos adónem lehetséges mértékét akkor még nem kívánta megnevezni, de az öt százalékos osztrák reklámadóra hivatkozott. A szakértők hiába érveltek azzal a kormánynak, hogy ezzel nehéz helyzetbe kerülnének a korábban még adómentes sávban lévő kisebb vállalkozások. Az adómentesség eltörlése hasonlóan nehéz helyzetbe hozta azokat a kereskedelmi és szolgáltató cégeket is, akik reklámok megrendelőiként, vagy akár saját felületükön hirdetve a szabályozás szerint akkor még adómentességet élveznek a reklámköltéseik után.
A 2015-ös év eseményeit összefoglaló sorozatunk első részét itt olvashatja!
Már februárban látszott, hogy az elektronikus árukövetési rendszer (EKAER) elkapkodott bevezetését komoly zűrzavar fogja kísérni. Ugyan az élesben indulást március elejére halasztották, de még ezzel is a legjobb esetben is csak pár munkanapjuk maradt a vállalkozásoknak és az adóhatóságnak arra, hogy felkészüljenek az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) változásaira, amelyeket február 20-án fogadott el végül a kormány.
Közben nemzetközi téren is egyre fokozódott a helyzet: februárban még úgy tűnt, hogy Görögországnak az lenne a legjobb, ha kilépne az eurózónából. Alan Greenspan, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve volt elnöke: az euróövezeti válságot nem látja megoldhatónak úgy, hogy Görögország továbbra is a valutaunió tagja marad. Greenspan szerint csak idő kérdése, hogy mindenki felismerje: a válás a legjobb stratégia.
Az adóköteles pálinka is facsarta Brüsszel orrát
Itthon a politikát azonban jobban lefoglalta a pálinkafőzés körüli hercehurca. Hiába tette ugyanis a kormány újra adókötelessé a házi pálinkafőzést, még ez a megoldás sem tetszett Brüsszelnek, ezért ismét kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben az Európai Bizottság, mert úgy vélekedett, hogy a házi pálinkafőzés jövedéki adójának szabályozása uniós jogot sért. A második Orbán-kormány egyik legfontosabb választási ígérete volt, hogy adómentessé tegye az otthoni élelmiszer-termelésből, illetve pálinkafőzésből származó jövedelmeket. A 2010-ben hivatalba lépett Orbán-kormány első intézkedései között volt, hogy a gyümölcspárlatok készítését ötvenliteres mennyiségig kivonta az illetékfizetés hatálya alól. A döntés hatására igazi fellendülést élt meg a házi főzés. Azonban sok esetben nem házi fogyasztásra ment az így készült pálinka, hanem értékesítették – feketén. A becslések szerint így készült 12 millió liter pálinkából a jóhiszemű törvényi szabályozás mellett feketén került kereskedelmi forgalomba több millió liter pálinka hazánkban. Mindez pedig nemcsak az államháztartásnak jelent veszteséget az állam elmaradt adóbevételei miatt, de a legális szeszipari szereplőknek is olyan konkurenciát állít, amellyel nehéz versenyezni, így több cégnél is fennállt a csőd veszélye.
Jó hírek is érkeztek azonban az Unió háza tájáról. Február közepén öt magyar operatív program (OP) támogatását hagyta jóvá az Európai Bizottság. Az uniós tagállamok az operatív programokon keresztül hívhatják le az uniós támogatásokat a közösségi pénzalapokból a 2014 és 2020 közötti időszakra az EU állam- illetve kormányfői által lefektetett hétéves keretköltségvetésből. Ebben a periódusban a gazdaságfejlesztési és innovációs OP (GINOP) 8,8 milliárd eurós keretéből 7,73 milliárdot állnak majd az EU különféle alapjai. A terület- és településfejlesztési OP-ből (TOP) 3,97 milliárd euró, a Versenyképes Közép-Magyarország OP-ből (VEKOP) 927 millió euró, az integrált közlekedésfejlesztési és a környezeti és energiahatékonysági programokból (IKOP és KEHOP) összesen 7,7 milliárd euró értékben valósulhatnak meg fejlesztések, amiből 6,5 milliárdot biztosítanak az uniós alapok. A programok közül a Ginop forrásait várták a legjobban a cégek, az első, akkor még saját forrásokra kiírt pályázatokra kilencszeres volt az igény.
.... és jókorát nőtt Matolcsy csodafegyvere is
A jegybank februárban jelentette be, hogy tovább folytatja a Növekedési Hitelprogram kiterjesztését, ennek keretében alkották meg az NHP+ konstrukciót, amely szerint a kedvezményes hitel további nyújtása mellett a kkv szektor szereplőinek kockázatát is kis részben átvállalja az MNB, így azok a főként mikrovállalkozások is részt tudnak venni a programban, amelyek a magasabb fizetési kockázatuk miatt eddig nem tudtak élni a lehetőséggel. Az NHP+ keretében megkötött hitelszerződéseknél az MNB a hitelezési veszteségek 50 százalékát átvállalja a hitelintézetektől, de legfeljebb 5 évig és évente legfeljebb az egyes hitelintézetek által az ezen konstrukció keretében fennálló hitelportfólió 2,5 százalékának erejéig.
