Sok tekintetben izgalmasan indult a 2015-ös év januárja - és az Év Legrosszabb Napján is át kellett esnünk. Éppen túl voltunk az Orbán-kormány fennállása óta kirobbant legnagyobb botrányain, az adóhatóság vezetői elleni amerikai kiutasításon, illetve a netadó ötlete miatti tüntetéseken, és már akkor látszott, hogy az idei év bővelkedni fog eseményekben - pedig az olyan apokaliptikus előrejelzésekből, miszerint elmarad a nyár, szerencsére nem sok minden valósult meg.
Megkaptuk a szokásos adóváltozásokat, ezen belül a legnagyobb visszhangot a cafeteriát érintő változás kapta, amelynek keretében a béren kívüli juttatások éves értékhatára 500 ezer forintról 200 ezer forintra csökkent, kizárólag a SZÉP kártyára utalt munkáltatói támogatás esetén maradt ez a kedvezményes összeg továbbra is évi 450 ezer forint. (Jövő januárban sem fogunk unatkozni, ha az életbe lépő adóváltozásokat végig akarjuk olvasni.) Igaz viszont, hogy az első javaslat brutálisan megemelte volna a cafeteria adózását. A tiltakozások hatására azonban az adómérték emelését visszavonták, s a végleges adótörvényben már nem szerepelt a sokkolóan magas kulcs.
Nagy könnyebbséget hozott viszont, hogy a cafeteria-elemek közé bekerült az adómentesen nyújtható lakáshitel támogatás. Eszerint a munkáltató adó- és járulékmentesen akár 5 millió forint értékben nyújthat lakáscélú hiteltámogatást munkavállalóinak. A munkáltatók egy része ugyanakkor még tart a támogatástól, mivel meglehetősen bonyolult adminisztrációval jár, és komoly adókockázata van, ha a munkáltatók nem tudják alátámasztani megfelelő dokumentációval az adómentességet. A munkáltatónak ezért számos dokumentumot be kell kérnie a munkavállalóktól, és ellenőrizni azok tartalmát, a lakásukra vonatkozó adatoktól kezdve a hitelszerződésükig. (Hogy pontosan milyen adminisztrációval jár, arról részletesebben itt olvashat!)
Akkor még terv szinten létezett, hogy a szolgáltatások bizonyos területein is kiterjesztik az online kasszák rendszerét – ebből azonban az idén semmi sem lett, viszont jövőre a jelenlegi tervek szerint újabb vállalkozások, így a pénzváltók és a taxisok is számíthatnak arra, hogy minden tranzakciójukba belelát majd az adóhatóság. Adóköteles lett viszont januártól az otthoni pálinkafőzés - és a szabályozás jövőre is változik. Ennek keretében bevezetik a párlat-adójegyet. Egy adójegy 700 forintba kerül, és évente minimum 5, maximum 86 darab vásárolható belőle a vámhatóságtól. Egy párlat-adójegy egy liter párlat előállítására jogosítja a magánfőzőt.
Nem maradt el viszont az EKAER, azaz az elektronikus árukövetési rendszer elindítása, amelyet a szakemberek az elmúlt évek egyik legnagyobb kockázatának értékeltek céges szempontból. A rendszer lényege, hogy minden esetben kötelező az EKAER szám igénylése, ha Magyarországon belüli termékértékesítés esetén nem végfelhasználó részére történő első adóköteles belföldi értékesítéskor, ha a terméket útdíjköteles járművel közúton fuvarozzák. Illetve az EU-n belüli beszerzés, egyéb célú behozatal és az EU területre irányuló értékesítés, egyéb célú kivitel esetén. A kockázatos élelmiszerek – 200 kg súlyhatár vagy 250 ezer forintos értékhatár felett – és az egyéb kockázatos termékek – 500 kg vagy 1 millió forint értékhatár feletti – közúti szállítása bármilyen gépjárművel EKEAR-köteles tevékenységnek minősül. Azonban a bevezetés elhirtelenkedése és a jogszabályi háttér kidolgozatlansága miatt akkor januárban még nem állt fényesen az EKAER helyzete. A visszajelzések és a szemmel látható felkészületlenség miatt végül egy hónappal meghosszabbították a rendszer próbaüzemét.
Itt írtunk részletesebben az új rendszerről és a teendőkről.
Az EKAER mellett a reklámadót is meg kell tanulniuk a cégeknek. A brutális mértékű adóterhet ráadásul egy olyan pongyolán kivitelezett törvényben vezették be, ami számtalan kérdéses részletet, homályos megfogalmazást tartalmazott. A kidolgozatlanság abból is látszott, hogy az adó néhány hónapos pályafutása alatt többször módosították a jogszabályt, valamint több kiegészítő rendelkezés is megjelent a témában. Más téren is meggyűlt a vállalkozások baja a kormánnyal: a különadónak minősített élelmiszerlánc felügyeleti díj ügye például Brüsszelig jutott - igaz Brüsszel éppen akkor a trafiktörvény miatt csördített a kormány nyakába.
A kiskereskedelem másik nagy problémáját a vasárnapi zárvatartás ötlete okozta. A Semjén Zsolttól kiindult agyrém egyik első áldozata a magyarországi Baumax áruházlánc volt, amelyik vezetése meg sem várta a boltzár bevezetését és már januárban kivonult az országból. A szakemberek azonban sokkal szélesebb hatást jósoltak a rendelet következményeként - amelyel későbbi összefoglalóinkban részletesebben is foglalkozunk majd.
