Egy év végi partin sok feladat hárul a cég vezetőjére. Amellett, hogy tökéletes vendéglátónak kell bizonyulnia, ilyenkor gyakran elhangzik egy rövidebb-hosszabb beszéd is.  Sokan nem rajonganak a beszéd gondolatáért sem, mások annyira fontosnak tarják, hogy fél-, illetve negyedévente is összehívják a munkatársakat egy rövid helyzetértékelésre.

Októberre tartogatta a kormány az idei év egyik legmeglepőbb ötletét: kötelező alkalmazotti létszám bevezetését a kereskedelemben. Újraírták a korábban elfogadott adótörvények egy részét is, és ismét riogatni kezdett egy régi mumus: az ózonlyuk.

Szeptemberre végre tényleg elkezdtek csordogálni az uniós pályázati kiírások, de kaptunk hírt a népszerű NHP-finanszírozásról is. Jött egy újabb kötelezettségszegési eljárás, kötelezővé vált elmenni a békéltetésre, és új jogintézményként megjelent a magáncsőd.

Augusztusban leginkább az uniós források körül forogtak a gondolatok. A kormány bejelentette, hogy két év alatt minden pályázatot kiírnak majd az új ciklusban, és végre elindultak a felfüggesztett kifizetések a korábbi pályázatok esetén is.

A sorozatos hőségriadók emlékezetesek maradnak az idei nyárból, de nem csak a meleggel kellett megküzdenünk. Volt EKÁER-módosítás, hatályba lépett a reklámadó-törvény módosított változata, és elindultak végre a várva-várt uniós pályázatok.

Az EKAER, a vasárnapi nyitva tartás tilalma, az online kasszák kiterjesztésének tervei miatt már januárban látható volt, hogy 2015 nem a legkönnyebb évek egyike lesz, pedig a kormány sok ötlete került a süllyesztőbe, mint a netadó, vagy az online kasszák kiterjesztése.