Lassan már egy éve az uniós pályázatokra várakozva éltek a hazai vállalkozók, de szeptemberben végre úgy tűnt, előbb-utóbb tényleg elindul a pályázati dömping. Szűkítik az elkövetkező időszakban az uniós források elosztását – közölte Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, aki szerint szerint elsősorban az olyan vállalkozások számíthatnak támogatásra, amelyek exportorientáltak, és munkahelyeket teremtenek. Kiemelt szerepet élveznek a szabad vállalkozási zónák, a külföldi turistákat kiszolgáló létesítmények, illetve az autóipari, elektronikai gyártó cégek – hangzott el a Piac&Profit konferenciáján.
Pénz, pénz, pénz
A kormány elfogadta a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) éves fejlesztési keretének módosítását, így 74 milliárd forinttal, 902,48 milliárd forintra emelkedett az év végéig pályázható fejlesztési támogatás keretösszege.
Szeptemberre már tényleg elkezdtek beindulni az új uniós ciklus pályázatai. Megjelent a K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések pályázati felhívása a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében. A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 50 milliárd forint.
Több mint 1,3 milliárd forintos keretösszeggel írt ki pályázatot a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a Horizon2020 Program kezdeményezéseiben vennének részt.
A pályázati eljárásrendről is érkeztek hírek. Kiderült, hogy a jelenlegi árfolyamon közel 710 milliárd forintnyi visszatérítendő EU-támogatásból 445 milliárd forintot hitel formájában fognak kihelyezni, közvetlen MFB-hitelként jut el a forrás a cégekhez, a hitelintézetek infrastruktúrájának igénybevételével.
2015. szeptember 1-én lépett hatályba a magáncsőd intézményét bevezető törvény, amely a jelenleg alkalmazható bírósági végrehajtáshoz képest méltányolható feltételeket támaszt az adóssal szemben.
Az új jogintézmény valójában azoknak segít, akiknek van pénze. Ha rendesen törleszt a rendszer kemény feltételeit elfogadó adós, a végén valamennyit elengednek a hitelből. A törvény két lépcsőben lép hatályba. Szeptembertől azok kérhetnek csődvédelmet, akiknek az otthonuk van veszélyben (vagyis akinek a jelzáloghitel-szerződését felmondta a bank, vagy már végrehajtás alatt áll az ingatlana, és kényszerértékesíthetik azt), a második ütemben, 2016 őszétől pedig minden eladósodott magánszemély, aki megfelel a jogszabályi feltételeknek.
Újabb kötelezettségszegés
A bizottság szerint az Erzsébet-utalvány kibocsátása tekintetében létesített monopólium indokolatlanul korlátozza az unió belső piacán a letelepedésnek és a szolgáltatásnyújtásnak az Európai Unió működéséről szóló szerződésben megállapított szabadságát. Mindezek miatt a bizottság úgy döntött, hogy kötelezettségszegési eljárást indít hazánk ellen. (A földtörvénnyel kapcsolatban tavasszal jelentették be ugyanezt.)
A nyugdíjról nem lesz népszavazás
Alkotmányellenes a Kúria azon döntése, amely lehetővé tette a férfiak – nőkhöz hasonlóan – 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló népszavazási kezdeményezést – így döntött az Alkotmánybíróság. Így nem lehetett megtartani az erről szóló népszavazást.
Ha menni kell, hát menni kell
Szeptember 11-től bírsággal számolhatnak azok a cégek, amelyek nem jelennek meg személyesen a békéltető testületi meghallgatáson. Nincs kivétel, nincs mérlegelés – így rendelkezik szeptembertől a fogyasztóvédelmi törvény. A változtatástól azt várták, hogy jelentősen megnő az amúgy is nagy számban előforduló egyezségek aránya, és az eljáró tanácsok segítségével a felek ingyenesen és gyorsan, a bíróságot kihagyva rendezik vitás ügyüket.
Szeptemberben javában zajlott itthon is látható módon a menekültválság. A kormány menekültügyi válságkezelése pedig a cégekre is hatással volt: a turisták megijedtek, és sorra mondták le az utakat.
