Történelmet írt a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris manácsa 25 bázisponttal 5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. A döntés megfelel a piaci várakozásoknak, mindazonáltal nagy érdeklődéssel várják a befektetők a délután nyilvánosságra kerülő indoklást.

2013. március 26.

Piac&Profit

A érvelés, amelyeket a testület figyelembe vett a döntés meghozatalakor, a korábban bejelentettek szerint már csak írásban lesz elérhető (a héten nyilvánosságra kerülő friss inflációs jelentés fő számaival együtt): Matolcsy György március elejével kinevezett új jegybankelnök a tegnapi bejelentés szerint szakított azzal az évtizedes hagyománnyal, hogy a kamatdöntést követően az elnök sajtótájékoztatót tart.

A Monetáris Tanács zsinórban nyolcadik alkalommal vágott 25 bázispontot. A március 27-étől érvényes 5 százaléknál alacsonyabban még nem állt a hazai mutató.

Milyen lesz a Matolcsy-féle jegybank?

Sötétben tapogatózott a befektetői közönség a Monetáris Tanács döntése előtt. Balog Ádám, frissen kinevezett alelnök nyilatkozata adott némi támpontot, amelyekben arról beszélt, hogy semmi sem indokolja, hogy a jegybank változtasson korábbi kamatpolitikáján. Így az elemzők többsége irányadó 25 bázispontos vágást várt.

Régi-új Monetáris Tanács

A Monetáris Tanács ma ülésezett először új összetételében. A régi új tagok a korábbi elnök Simor András által kinevezett két alelnök Karvalits Ferenc és Király Júlia alelnökök. Szintén a testület tapasztalt tagjainak számítanak a két éve kinevezett külső tagok: Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc és Kocziszky György. A grémiumba frissen kinevezett Matolcsy György jegybankelnök mellett Balogh Ádám és Pleschinger Gyula található még. Balogh Ádám alelnök, Pleschinger Gyula külső tag. Karvalits Ferencnek ebben a hónapban, Király Júliának nyáron jár le a mandátuma, újabb kinevezések várhatók tehát a közeljövőben.

A negyed százalékpontos mérték, s az esetleges tartás, érvekkel egyaránt alátámasztható lett volna: az infláció a cél alá csökkent, a gazdaság élénkítése miatt a kamatcsökkentés indokoltnak tűnt annak ellenére, hogy piaci oldalról már felfedezhetőek voltak figyelmeztető jelek is. A külföldiek kezében lévő forint-állampapírállomány – amely korábban szinte naponta döntött csúcsokat, június-december között 700 milliárddal 5000 milliárd fölé emelkedett – az elmúlt hetekben csökkent. A rövid és hosszú hozamok különbsége számottevően nőtt (a 3 hónapos és 10 éves referenciahozam közötti különbség a február közepi devizakötvény kibocsátást utáni 100 bázispont körüli értékről 170 bázispont fölé nőtt).

Hasonlóképp óvatosságra intettek a ciprusi események, bár a nemzetközi befektetői közönséget alapvetően megnyugtatta a tegnap hajnalban bejelentett megoldás. Tény ugyanakkor, hogy az eseményeknek hosszú távon lesznek hatásai, amelyek minden kockázatosabb (Magyarországot egyelőre ide sorolják) államot érinthet.

Mit szólt a forint?

A forint árfolyama nyugodtan vette tudomásul a jegybanki döntést, gyenge mozgással reagált. A hazai pénz az euróval szemben a reggeli 306 forint fölötti magasságból a délelőtt végére 304,5 forintig erősödött, majd 304,5-305,5 forint között várta jegybanki bejelentést. Az alapkamat vártnak megfelelő vágásáról szóló tájékoztatást követően a kurzus visszatért 304,5 forintra.