A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 25 bázisponttal 4,50 százalékra csökkentette a kéthetes jegybanki kötvényre érvényes jegybanki alapkamatot keddi kamatdöntő ülésén. A grémium zsinórban tizedszer vágta negyed százalékkal az irányadó rátát: tavaly augusztusban 7 százalékról indult a lazítás.
Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!
A döntés megfelel a várakozásoknak. A piaci szereplők a folyamat folytatódását várják, amelyet a magyar gazdaságról megjelenő adatok is alátámasztanak, s megerősítette azt Matolcsy György, hónap közepén tett nyilatkozata is. A jegybankelnök egy konferencián arról beszélt, hogy a kamatcsökkentések fokozatossága, kiszámíthatósága és folyamatossága bevált, jó stratégia.
Tartható az inflációs cél
Az MNB döntés után kiadott közleménye szerint az irányadó kamat akkor csökkenhet tovább, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok.
Az MNB épülete Fotó: MTI
Az elmúlt hónapban beérkezett adatok a dokumentumban foglaltak alapján megerősítik, hogy a gyenge kereslet dezinflációs hatása erőteljesen érvényesül, ezért a vállalatok termelési költségeik emelkedését csak korlátozottan tudják árazásukban érvényesíteni, miközben erősebb munkapiaci alkalmazkodást hajtanak végre.
Ezen kívül, a tanács szerint javult az ország kockázati megítélése. "Az inflációs és reálgazdasági kilátások egyaránt a kamatcsökkentés irányába mutatnak" - fogalmazott közleményében a tanács.
Csak az a kérdés meddig tarthat a lazítás
Az elemzők elsősorban azt találgatják meddig süllyedhet az irányadó ráta. Egyes külföldi elemzők 3,25-3,5 százalékig folytatódhat a lazítás. A hazai elemzőházak ennél konzervatívabbak. Az Equilor a döntést követően is fenntartotta 4,00 százalékos előrejelzését. Az Erste ezt a szintet júliusra várja.
Közel a 285 forintos euró
Nap közben folyamatosan erősödött a forint a bankközi devizapiacon. Kora reggel az eurót 289,22 forinton, a svájci frankot 232,03 forinton, a dollárt 223,88 forinton, a japán jent pedig 2,1955 forinton jegyezték, majd a közös európai fizetőeszköz 286, az alpesi deviza 228,20, a zöldhasú 221,15, a felkelő nap országának pénze pedig 2,1670 forintig erősödött. A döntés utáni percekben érdemi elmozdulás nem volt. A forint euróval szemben ma délelőtt beállított 285,67 forintos kurzusa, az idei legerősebb szint, utoljára tavaly decemberben járt ilyen magasságban a jegyzés.
A Takarékbank azt emelte ki, hogy a piacok a következő három hónapra további összesen 75 bázispontos, hat hónapra 100 bázispontos kamatvágást áraznak. Mindezzel együtt álláspontjuk az, hogy az év közepén, 4 százalékos szintnél szünetet tarthat a monetáris tanács, ám az év végére 3,75 százalékra csökkenthet az alapkamat. Növelheti a monetáris politika mozgásterét, amennyiben a túlzottdeficit- eljárás várható megszüntetése a kockázati felárak további eséséhez vezet. Ez utóbbi kérdésről holnap várható döntés.
