„Itt most verseny lesz” - íme a növekedési hitelprogram részletei

A jegybank monetáris tanácsa véglegesítette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) április 4-én bejelentett Növekedési Hitel Programjának mindhárom pillérét. – Megvannak a programok, a célok és a keretek, amelyek jó eséllyel sikeressé teszik a programot – mondta Matolcsy Györgyjegybankelnök és hozzátette: a program elfogadása a globális pénzgazdaság jelenlegi trendjeihez igazodva történt. A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank rendes éves közgyűlésén szerzett tapasztalatokra hivatkozva Matolcsy hangsúlyozta, a globális gazdaság növekedési üteme lassul, különösen az eurózóna országai vannak kifejezetten nehéz reálgazdasági és pénzügyi helyzetben.

Alig három hónap

Az április elején bejelentett program részletei három kérdésben módosultak a pénzintézetek javaslata alapján. A résztvevőkkel a jegybank kétoldalú megállapodásokat fog kötni május végén.

A program június elsején indul és az eredeti elképzeléseknek megfelelően augusztus 31-én zárul. Alig három hónap áll tehát a bankok rendelkezésére, hogy kihelyezzék a pénzt, a vállalkozások számára pedig, hogy megtalálják a megfelelő hitelcélt és felvegyék a hitelt.

2,5 százalékért akár hárommilliárd forint hitel

– Rendeztük a program kritikus pontját, mivel az olcsó hitel mellé is kell garancia – mondta Matolcsy György indoklásul, hogy az eredetileg két százalékosra tervezett kamatmarzsot miért emelték 2,5 százalékra. Ez a maximális felár, amelyet a bankok kérhetnek – olcsóbban folyósíthatják – a nulla százalékon refinanszírozott forrás kihelyezésekor. Ezen belül a pénzintézet alakíthatja ki – akár ügyfelenként eltérő módon–, hogy mekkora a kamat és a garancia aránya.

Szintén a bankok kérésére módosult a program felső korlátja a korábbi 400 millió forintról végül hárommilliárd forintra, míg a minimálisan folyósítható kölcsön az eredeti tervek szerint maradt hárommillió forint.

Alapvetően forgóeszköz hitelt és beruházási célokat finanszíroz, valamint az uniós forrásokhoz való hozzájutást segíti

A hitel futamideje legfeljebb tíz év az MNB keretfeltételei alapján, de a bankok maguk szabják meg, hogy az egyes ügyfelek számára a hitel cél és a kockázat alapján milyen időtávra nyújtják a kölcsönt. Az MNB elsődleges célja szerint a forrás alapvetően forgóeszköz hitelt és beruházási célokat finanszíroz, valamint az uniós forrásokhoz való hozzájutást segíti, de nem korlátozták adminisztratív módon azt sem, hogy az olcsó forrással a már meglévő hiteleket váltsák ki a pénzintézetek. – A bankok közötti versenyt engedni kell, mert az hatékony módja az allokációnak. Azt látnánk szívesebben, ha beruházásokat támogatna a forrás, mert annak a GDP-re gyakorolt hatása jelentősebb, ugyanakkor pozitív hatása van annak is, ha a forráselosztás hatékony – mutatott rá Balog Ádám a Nemzeti Bank alelnöke.

A harmadik pillér

A Magyar Bankszövetség elnökének kérésére a Magyar Nemzeti Bank felülvizsgálta a kéthetes kötvényprogramjának befogadási kritériumait is. Az indok szerint sem a program, sem a magyar pénzügyi érdekek szempontjából nincs ugyanolyan helyzetben egy Magyarországon pénzügyi tevékenységet folytató hitelintézet, vagy egy olyan külföldi befektető, aki a rendszerben kötvény formájában elhelyez pénzt.A kérdésben ugyan a mostani tanácskozáson nem született döntés, de Matolcsy György néhány héten belül ígér határozatot.

Az elképzelések szerint a jövőben a kéthetes letéti rendszerben csak azoktól a pénzintézetektől fogadnák el betétet, amelyek Magyarországon pénzügyi tevékenységet folytatnak. – Amennyiben a Monetáris Tanács így dönt a jövőben nem fogadjuk el a külföldi pénzintézetektől a pénzt, amelyek nem vesznek részt a programban, illetve nem hiteleznek Magyarországon – mutatott rá Matolcsy.

A kisebb bankoknak jut több

Május 8-án küldi ki az MNB a keretszerződés-tervezetet a bankoknak, május 15-én kerülnek fel a részletek a jegybank oldalára. Balog Ádám tájékoztatása szerint az MNB május 28-án köti meg a kétoldalú megállapodásokat a bankokkal. Ezt megelőzően egy-egy bank megadja, hogy a program keretében mekkora összeg kihelyezését vállalja, a kkv hitelállományának öt százaléka a „belépési minimum”. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a pénzintézet ténylegesen megkapja az általa igényelt összeget.

A rendelkezésre álló refinanszírozási forrást ugyanis a jegybank úgy osztja el a kereskedelmi bankok között, hogy a kisebb hitelintézeteknek jusson több. – Miután pályázott az első és második pillér alatt a pénzintézet, kártyaleosztásos technikával osztjuk szét a forrást. A beérkezett ajánlatokat sorrendbe állítjuk és az alacsonyabb összegtől felfelé haladva osztjuk szét a keretet. Ez előnyben részesíti a kis bankokat, számukra a technika a piaci részesedésüknél magasabb összeget fog eredményezni. Stratégiai célunk, hogy ne a jelenleg rendelkezésre álló struktúrát betonozzuk be, hanem versenyt generáljunk – tette hozzá Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója, aki szerint a program lehetőséget teremt a kis bankoknak arra, hogy növeljék piaci részarányukat.

Az elosztási modellből következik az is, hogy az MNB programjában lehetőség van bankváltásra is, azaz nem feltétlenül a korábbi hitelt nyújtó pénzintézetnél kell azt becserélni az olcsóbb forrásra sem a forinthitelek sem a devizahitelek kiváltása esetében. A jegybank vezetősége szerint ez a lehetőség szintén a pénzintézeti versenyt serkenti: sok bank ugyanis elveszítheti meglévő ügyfeleit, ha nem tud számukra olcsó hitelt adni. Értelemszerűen a nagybankok lesznek nehéz helyzetben, hiszen a kkv hitelállományuk arányában ők kevesebb forráshoz jutnak, mint például a takarékszövetkezetek. –Tudjuk jól, hogy a verseny és az árverseny élesedésével nő a jólét, hiszen a kamatok ezáltal is csökkenhetnek – tette hozzá az ügyvezető igazgató.

Biztos versenyt ígér

A bankoktól az ajánlatuk benyújtásakor felelős döntést vár a jegybank, ami arról szól, hogy a következő három hónapban milyen új piacot és ügyfeleket akarnak szerezni a pénzintézetek. Az a bank, amely „túl sokat kér” és végül az összeget nem helyezi ki, büntetésre számíthat.

Az a bank, amely „túl sokat kér” és végül az összeget nem helyezi ki, büntetésre számíthat.

Matolcsy György úgy véli, a hárompilléres növekedési program összességében 0,7 százalékos többletnövekedést jelenthet a magyar gazdaság számára áthúzódva 2014 első feléig. Ha a beruházások felé húznak a hiteligények, ennél jelentősebb is lehet a növekedési hatás.

A Magyar Nemzeti Bank befogadja a mérlegébe a hitelszerződéseket és elemzi azokat, hogy valóban a pénzintézeti szereplőkkel megállapodott hitelcélokra folyósították-e az összegeket. Az is cél, hogy a mikro-, kis- és középvállalatok megfelelő arányban részesüljenek a forrásból. Ennek érdekében az MNB egy adatbankot épít ki, amelyen keresztül következtetéseket vonnak le, és tesznek a monetáris tanácsank újabb javaslatokat, hangzott el a sajtótájékoztatón.

Matolcsy György szerint a program pillérei megteremtik az alapot arra, hogy a magyarországi pénzintézetek – kicsik és nagyok egyaránt – egyenlő versenyhelyzetbe kerüljenek. Az eddigi tárgyalások alapján nem vár az MNB negatív hozzáállást a bankok részéről.

A Bank of England a közelmúltban 2015-ig meghosszabbította hasonló programját. Kérdés, hogy Magyarországon a három nyári hónap elegendő lesz-e a várva-várt hitelboomhoz.