Noha részletes tervezet nem ismert, Dr. Békés Balázs és dr. Horváth Balázs, az SQN Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagjai, nemzetközi adószakértők a hazai és nemzetközi vagyonos magánszemélyeknek nyújtott több évtizedes adószakmai tapasztalataik alapján, valamint nemzetközi példák mentén összegyűjtötték, hogy mit érdemes tudni a vagyonadóztatásról, milyen kihívásokkal szembesülne a jogalkotó egy általános vagyonadó bevezetésekor, illetve hogyan kezeli ezeket a nemzetközi gyakorlat.

Ugyan sokféle adó ismert világszerte, azt is mondhatnánk, hogy az adók tárháza kimeríthetetlen – csak Magyarországon 54 adófajta van hatályban –, az egyes adónemek azonban működésüket tekintve három, jól megkülönböztethető kategóriába sorolhatók: vannak, amelyek a jövedelmet adóztatják (pl. személyi jövedelemadó vagy társasági adó), mások a forgalmat (pl. áfa), illetve működnek vagyoni típusú adók is (pl. építményadó).

A Tisza Párt nemrég közzétett programja szerint egy, az utóbbi kategóriába tartozó adót terveznének bevezetni. A javaslatban azonban egy jelenleg szokatlan adózási megoldás szerepel: bevezetnék a milliárdosok általános vagyonadóját, amely az 1 milliárd forint feletti vagyonok új, évi 1 százalékos adója lenne.

Hatályos vagyoni típusú adók a magyar jogrendszerben

Mindenképpen érdemes előzetesen röviden kitérni arra, hogy vagyoni típusú adók a magyar jogrendszerben régóta léteznek: ezek vagy az ingatlant, vagy valamilyen értékesebb vagyontárgyat adóztatnak meg.

Hatályos adórendszerünkben a helyi önkormányzatok építmény- vagy telekadó kiszabásával adóztathatják az ingatlanvagyont, továbbá települési adót vezethetnek be olyan adótárgyakra, amelyekre nem terjed ki törvényben meghatározott más közteher hatálya. Az autótulajdonosok számára továbbá ismerős lehet a gépjárműadó, amely természeténél fogva szintén vagyoni típusú köztehernek tekinthető.