Ezen adók azonban összegszerűen nem mérhetők össze egy, a milliárdos magánszemélyek egymilliárd forint feletti vagyonát terhelő általános vagyonadóval. Példa kedvéért: egy kétmilliárd forintos magánvagyont évente tízmillió forint direkt adófizetési kötelezettség terhelne a javaslat értelmében – összehasonlításképpen Budapest I. kerületében körülbelül 4500 négyzetméternyi ingatlanra (avagy 45 darab 100 négyzetméteres lakásra) jut hasonló mértékű építményadó.
Szabályozási kísérletek a hazai vagyonadóztatás bevezetésére
Adórendszerünkben több alkalommal is bevezetésre kerültek a vagyonos magánszemélyeket célzó különleges adófajták, amelyek a „luxusingatlanokat” és egyéb vagyontárgyakat (repülő, hajó, nagy értékű autó) adóztatták meg.
„Ugyan ezen adótörvényeket a jogalkotó elfogadta, és rövid ideig alkalmazták is azokat, az Alkotmánybíróság határozataiban megsemmisítésükről döntött. Az AB által a vagyonadóztatás körében kimunkált elvekre azonban érdemes figyelemmel lenni, az abban megfogalmazott alkotmányossági korlátok ugyanis általános jelleggel kötik a törvényhozást” – hívja fel a figyelmet Békés Balázs nemzetközi adószakértő.
Az adóalap meghatározása körében problémásnak találta például az Alkotmánybíróság, hogy az ingatlan fekvése szerinti illetékes önkormányzat a tényleges piaci áraktól elszakadva, minimum és maximum értékek között határozhatta meg az adóalapnak tekintett forgalmi értéket, az adózóknak ugyanakkor a jogorvoslati lehetőség nem volt biztosított. Fontos tehát elkerülni, hogy az adóalap meghatározása önkényesen történjen, illetve az adózóknak lehetőségük legyen ellenbizonyításra.
