Mi a kisajátítás?
Kisajátítás során az állam jogszerűen vehet el magántulajdonban lévő ingatlant, akkor is, ha a tulajdonos azt egyébként nem akarja eladni. Mivel a kisajátítás egy kivételesen erős jogi eszköz, ezért az állam csak szigorú feltételek betartása mellett alkalmazhatja. Ilyen feltétel, hogy kisajátítani csak kivételesen és közérdekű cél érdekében lehet (például egy új autópálya vagy híd megépítése). Szintén fontos garancia, hogy az ingatlant csak „teljes, feltétlen és azonnali” kártalanítás mellett lehet elvenni.
Fotó: Depositphotos
Mekkora összeg jár a tulajdonosnak?
A gyakorlatban sokszor nem egyértelmű, hogy mennyi is pontosan az ingatlan valódi értéke, ami kisajátításkor kártalanításként jár a tulajdonosnak. A válasz elsőre nem tűnik bonyolultnak: a tulajdonos számára azt a vételárat kell megfizetni, amit piaci körülmények között az ingatlan eladásakor kapott volna. Így sem kár nem éri, sem hasznot nem húz a kisajátításból.
„Egy ingatlan esetében azonban nem olyan egyszerű meghatározni a piaci árat, mint mondjuk egy tőzsdén jegyzett részvény esetében, aminél mindig ismert az aktuális árfolyam. Ráadásul az ármeghatározás különösen nehéz feladat az elmúlt években tapasztalt inflációs környezetben, amikor az ingatlanárak napról napra dinamikusan növekedtek” – mondja Barta Péter, a Jalsovszky csoportvezető ügyévdje.
A kompenzáció összegének meghatározása a kisajátítási eljárásban
A kisajátítási eljárásban a kártalanítás összegét a hatóság – szakértő bevonásával – más, hasonló adottságú ingatlanok vételárának összehasonlításával állapítja meg. Ez a módszer azonban számos kérdést vet fel.