A számítás alapját egy tavalyi felmérés adta, amelyben a jegybank a főbb hazai fizetési módok társadalmi költségének becslésére tett kísérletet. A vizsgálat a 2009-es adatok alapján készült, amelyek szerint Magyarországon összesen (a nagy értékű VIBER-átutalásokat nem számítva) 3,7 milliárd darab (421 716 milliárd forint) fizetési műveletet bonyolítottak le. Ennek 84,4 százaléka kötődött készpénzhez. A készpénz nemcsak a lakossági vásárlásoknál és a bérfizetéseknél, hanem a számlabefizetéseknél, a vállalatok egymás közötti fizetéseinél és az állami fizetéseknél is megjelent. Minden harmadik (összesen 100 millió darab) állami befizetés vagy kifizetés készpénz igénybevételével zajlott.
A GDP 1,5 százalékát viszi el a pénzforgalom
A 3,7 milliárd darab fizetési művelet lebonyolítására a magyar társadalom (vállalatok, állam, háztartások összessége) 390 milliárd forintnak (a GDP 1,5 százalékának) megfelelő időt, energiát, anyagot, egyéb erőforrást fordított. Ebből a jegybank tanulmánya szerint évente 106 milliárd forintot lehetne megtakarítani, ha az észak-európai országokhoz hasonlóan a készpénzes és papíralapú fizetéseket elektronikus tranzakciókkal helyettesítenénk. A feltételezett megtakarításból mintegy 24 milliárd forint az állami fizetések racionalizálása jelentené.
A megtakarítás az MNB tanulmánya szerint abból ered, hogy az egyes fizetési módok költségszerkezete drasztikusan eltérő, lényegesen kisebb társadalmi költséggel lehet egy pótlólagos elektronikus fizetési műveletet lebonyolítani, mint egy készpénzes vagy papíralapú fizetést.
Akadályok
A hatékony elektronikus fizetések gyorsabb térnyerését a jegybank szakemberei szerint jelenleg két fő ok akadályozza. Egyrészt, az ország egyes régióiban, illetve a társadalom egyes rétegei számára nem megoldott az alapvető pénzforgalmi szolgáltatásokhoz való hozzáférés: nem rendelkeznek számlával, kártyával, illetve az általuk látogatott kiskereskedelmi egységekben nem lehet kártyával fizetni. Másrészt, a fizetési módok közötti választás során a döntés sokszor nem azok tényleges társadalmi költsége alapján születik meg, mert az a készpénzes fizetési módok esetén sokszor rejtve marad. A látszólag ingyenes, postai készpénzátutalási megbízás használata például társadalmi szinten sokkal többe kerül, mint a közüzemi és egyéb rendszeres fizetések teljesítésére alkalmas elektronikus megoldások (pl. a csoportos beszedés).
Lehetőségek
A hazai pénzforgalom hatékonysága a készpénzmentesítés érdekében tett intézkedésekkel lehetne javítható. Ehhez a jegybank egyebek mellett a kedvezményes alapszámla-konstrukció lehetőségének megteremtését, és egy kártyaelfogadó berendezés (POS terminál) telepítési program indítását tartaná indokoltnak. Emellett a fizetési szokások változásához a kötelező kártyaelfogadás lépcsőzetes bevezetésére, a készpénzhasználat fokozatos korlátozására, a fizetési módok transzparens, alapszolgáltatástól elkülönült árazására, illetve a bankközi jutalék hazai szintjének csökkentésére is szükség lenne álláspontjuk szerint.
