A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint a nem pénzügyi vállalatok hitelállománya június végén 7132,8 milliárd forint volt. Ennél alacsonyabb értéket utoljára 2007. szeptember végén mutatott a jegybanki statisztika, amikor 6909 milliárd volt az összesített adat. (2007-2008 egy több mint 10 éves állománynövekedés utolsó két éve volt: 1995-ben a nem pénzügyi vállalatok teljes hitelállománya még épphogy elérte az ezermilliárd forintot.)
Az adatokat böngészve figyelemreméltó, hogy 2010 közepétől - a teljes hitelállományon belül egyébként viszonylag mérsékelt súlyt képviselő - szövetkezeti hitelintézetek aktivitása is erejét vesztette: 320-340 milliárd forint között mozot a 6 milliárd forint mérlegfőösszeg fölötti szövetkezeti hitelintézetek összes vállalati hitelállománya.
A bankok, szakosított hitelintézetek, és a külföldi hitelintézetek 100 milliárd forint mérlegfőösszeg fölötti fióktelepeiek összesített hitelállománya - amely egyébként a teljes volumen mintegy 95 százalékát adja - a 2008 végéig tartó meredek felívelés után egy évig zuhant, majd 2010. második negyedévtől nagyobb kilengésekkel, de trendjében folyamatosan csökken.
Az idén nem lesz javulás
A vállalati hitelpiacon az idén nem várható javulás. A feltételek tovább romlottak tavaly az utolsó negyedévben. A bankrendszer jelentős része további szigorítást tervezett szinte minden területen az MNB márciusban publikált - a piac mintegy 80 százalékát képviselő hét bank részvételével végzett - felmérésének megállapítása szerint. A szigorítás oka viszont már nem a bankok korábban tapasztalt csekély hitelezési hajlandósága, hanem hitelezési képességük romlása volt ekkor. A bankok ekkora hányada ilyenről utoljára a 2008-as válság kitörésekor számolt be.
Hasonló megállapításokat fogalmazott meg a KPMG 2012. tavaszi felmérése: bár a bankszektor szereplői továbbra is nyitottnak tekintették magukat a cégek finanszírozására, a vállalati hitelportfóliók nagyságának idei alakulásával kapcsolatban a várakozások negatívak voltak.
Nem hozott változást az esztendő első negyede sem: az MNB ebben az időszakban végzett felmérése szerint tovább szigorodtak a vállalati hitelezés feltételei, bár erre a vártnál szűkebb körben került sor. A helyzet jövőbeni enyhülésére a bankok többsége ekkor sem számított, s a jegybank rendszeres elemzésében felhívta a figyelmet arra is, hogy a drasztikus hitelszűke kockázata fennmaradt.
Nehéz helyzetben a kisvállalatok
A kialakult helyzet a mikro- és kisvállalatokat különösen érzékenyen érinti. A jegybank a 2012 első negyedévi felmérésben külön kérdőívvel fordult a bankokhoz e gazdálkodói kör finanszírozásával kapcsolatosan, amely eredményei egyértelműen rámutattak, hogy az e szegmenshez tartozó cégek jelentős felárral juthatnak csak hitelhez.
Nem kell a hitel a cégeknek?
Az adott feltételek között persze a vállalkozások is mérséklődő érdeklődést mutatnak: a GfK Hungária Corporate Banking Monitor felmérésének tanúsága szerint, bár a cégek finanszírozásában továbbra is előkelő helyet foglal el a bankhitel, ám a gazdasági válság kitörése óta eltelt három év során jelentősen zsugorodott azon társaságok köre, melyek e finanszírozási formát terveznék igénybe venni. A banki és pályázati finanszírozással szemben a tulajdonosi kölcsön és tőkeemelés szerepe ugyanakkor erősödött.
A vizsgálat a legalább 20 millió forint éves nettó árbevételű cégek pénzügyi szokásait, stratégiáit vizsgálva azt állapította meg a GFK összefoglalója, hogy míg 2007 utolsó negyedévében 7,5 százalékot tett ki azon vállalatvezetők aránya, akik úgy vélték, hogy cégük hitelkérelmét elutasítanák egy esetleges banki hitelbírálat során, hányaduk 2010-ben 17,1 százalékra, 2012-ben pedig 19 százalékra emelkedett.
