Szigorúbban, a környezetterheléssel arányosan büntetné a kormány az illegális hulladéklerakást és a közterületi szemetelést, állítja a Vidékfejlesztési Minisztérium.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 15 millió euró refinanszírozási hitelkeretet biztosít az Erste Bank Hungary számára önkormányzati energiahatékonysági projektek megvalósításához. Egy önkormányzat, vagy önkormányzati projektcég maximum 5 millió eurót vehet fel, a maximális futamidő 15 év lehet, forintban és euróban is lehet igényelni az energiaprojekthez a hitelt. A beruházás sikeres megvalósítása esetén az EBRD hitelkeretét 20 százalékos mértékig az EU vissza nem térítendő támogatása is kiegészíti.

A Kárpát-medence alatt húzódó termálvízkincs jobb kihasználásával zöldségtermesztési nagyhatalommá válhatunk, ehhez nagy lépés lehet az indulás előtt álló, Turán létesülő, szakmai körökben turai modell néven futó, paradicsomtermesztésre berendezkedő óriás üvegház megépítése - állítja a 7,4 milliárdos beruházást összefogó hazai befektető csoport, a Sugár Holding ügyvezetője, Miszori László.

Szabályozná a haszonbérletet, a családi gazdaság fogalmát és a pályázat nélküli földalapi földvásárlást is az a több földügyi törvényt módosító javaslat, amelyet az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága nyújtott be. A szöveg hozzáférhető a Parlament honlapján.

Komplex élőhely-rehabilitációs program kezdődött a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, amelyet 368 millió forinttal támogat az Európai Unió és a magyar állam. A Hanságban, a Fertő vidékén és a soproni hegyekben megvalósuló beruházásokkal a különböző fajok korábban megszűnt élőhelyeit rekonstruálják, s ezzel hozzájárulnak életesélyeik növeléséhez.

Rogán Antal szerint az elmúlt egy évet tekintve a legfontosabb előrelépés az, hogy kezdünk talpra állni; Magyarország fölzárkózott a startvonalra - mondta a fideszes politikus Kaposváron,lakossági fórumon.

A ritka és veszélyeztetett növények, valamint a mikroorganizmusok genetikai állományának megőrzésére július 1-től összesen 5,9 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre; ettől az időponttól lehet pályázni erre a célra az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) forrásaiból - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM).

150 millióról 210 millió euróra emelte az Európai Bizottság azt az európai uniós költségvetési keretet, amelyből a németországi hasmenésjárvány miatt kieső bevételért kompenzálhatják a zöldségtermesztő gazdákat. Az EU zöldségtermelői az utóbbi hetekben helyenként a termés kétharmadát sem tudták eladni a hasmenésjárvány miatt a vásárlókban kialakult aggodalmak miatt.

A Miskolci Hőszolgáltató Kft. nyerte a HBLF Üzleti Élet a Környezetért 2011-es pályázatát. Második helyezést ért el a Magyar Telekom Nyrt, dobogós lett a Kvadrát Kft. Az „Üzlet és Biodiverzitás" különdíjat az E.ON Hungária Csoport vihette haza. A díjakat Czakó Borbála, a HBLF elnöke és Dr. Bándi Gyula, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető tanára, a zsűri egyik tagja adta át.

Június elején indította útjára a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Zöld Beruházási Rendszert (ZBR) ismertető portált, a kormányzati honlap tematikus aloldalaként. A  www.zbr.kormany.hu  látogatói megismerkedhetnek a kvótaértékesítés gyakorlatával, olvashatnak az aktuális fejleményekről, és megtalálhatják a legfrissebb híreket, pályázati lehetőségeket.

A kiváló vetőmag-előállítás a minőségi növénytermesztés alapja, egyben a honi agrárium fejlődésének egyik elengedhetetlen feltétele - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerdán Karcagon egy tanácskozáson. Jó minősége miatt keresett a magyar dió a világpiacon, akárcsak a libamáj, de az export-lehetőségek tovább bővíthetők, s a termelés is.

"Eladják a jövőnket a nukleáris iparnak ". "A negyven éves szovjet atomtechnika üzemidő-hosszabbítása helyett megújulókat!" - így szólnak a Greenpeace tiltakozó szlogenjei. Az Országgyűlés június 14-i ülését 13 órakor megzavarták a zöld aktivisták:  egy "Nincs biztonságos atomenergia - Támogasd az energiaforradalmat!" feliratú, 7 x 4 méteres transzparenst eresztettek le az ülésterem karzatáról, arról nem szól a fáma, hogyan jutottak be vele. Mindenesetre így tiltakoztak az ellen, hogy a magyar kormány az atomtörvény módosításával és az új energiastratégiával fél évszázadra függővé tenné az egész országot a nukleáris ipartól, bebetonozva energiafüggőségünket és az atomenergiával járó halálos kockázatokat, véli a Greenpeace.

Balsai István Parlamentnek benyújtott törvényjavaslata szerint a Magyar Villamos Művek (MVM) csoportnak kell létrehoznia a gáztőzsdét, az áram árába pedig be kell építenie kilowattóránként 1,20 forintot, a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díjat. Megvonnák a támogatást a budapesti távfűtéses háztartásoktól.

Egy új, Fideszes törvényjavaslat értelmében a "környezetvédelmi termékdíj rendszerének teljes átalakításáról" és az "iparág tevékenységének teljes megújítása" várható. Hogyan képzeli el ezt az átalakítást egymagában, önállóan kezdeményező kormánypárti képviselő, Sebestyén László? A koordináló szervezetek megszüntetésével. De miért nem karolta fel a javaslatot maga a Fidesz-frakció?

A játszóterek biztonsági ellenőrzésébe kezdett a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a szakemberek munkájuk során elsősorban a gyermekeket fenyegető rejtett veszélyeket próbálják kiszűrni.

Védett földrajzi jelzésű terméknek minősítette az Európai Unió a gönci kajszibarackot. A helybéli termelők és a térség országgyűlési képviselője üdvözölte a döntést, és bíznak benne, hogy a gyümölcs és az abból készült termékek, lekvár, pálinka ettől még inkább keresettebb lesz Európában. Mintegy ezer kiváltságos elit-termék közé jutott be ezzel a magyar kajszibarack.

Eddig Izland, az USA, és a Fülöp-szigetek jártak élen a megújuló energiafajta kiaknázásában, újabban Kelet-Afrikában gyarapodnak az ilyen jellegű beruházások. A magyar gazdaságpolitika is előtérbe helyezné a Kárpát-medence mélyén rejlő geotermikus potenciál kiaknázását.

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Közép-magyarországi Zöld Kör (KMZK) a budapesti Füvészkertben rendezte meg Klímaőrjárat című 4 fordulós, országos vetélkedőjének záró megmérettetését és díjkiosztóját. Az elmúlt év decemberében indított programban 163, 10-14 éves diákokból álló csapat vett részt, melyből most 12 csoport versenghet az első helyért. 

Svájcban, Németországban és az USA-ban pánikot keltettek az elmúlt 2-3 évben azok a földrengések, melyek geotermikus erőművek környékén történtek. A magyar kormány mégis jelentős szerepet szán ennek a megújuló energiafajtának. Biztonságosnak tartja-e a tudomány képviselői az új technológiát, mely a föld hőjét hasznosítja, vagy olyan kockázatos kimenetelű, hatású módszernek, amely megbolydítja a tektonikus lemezek dinamikáját?

"Megalázó különbséget erőszakolt ránk az újonnan csatlakozó országokra az EU" - mondta Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke. Az uniós belépési feltételek része volt 2004-ben, hogy a régi tagok 100 százalékos agrártámogatást kapnak, míg a kelet-európai blokk államai 25 százalékost, továbbá 30 százaléknyi kiegészítő támogatást. Ez a rendszer változik meg 2013-tól. De vajon mi lesz helyette? Többek közt erről is szó esett a Parlamentben rendezett konferencián, melyen a készülő vidékfejlesztési stratégiáról tanácskoztak az illetékesek és a civil szervezetek képviselői.

A kormány agrárpolitikájának központi elemét, a készülőben lévő és társadalmi egyeztetésre bocsátott magyar vidékstratégiát körvonalazták a Parlamentben tartott konferencián, melyen Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kijelentette, az állam vissza fogja venni azokat a földeket, melyeket "lezsugázás" jegyében a piaci árnál jóval alacsonyabban adtak bérbe külföldi cégeknek. A szóban forgó területeket egy központi földalapba helyezik, és családi gazdaságok nyerhetnek bérleti jogot rá, mely örökölhető is lesz a családon belül.

A magyar állam IMF-hitelből 1,88 milliárd euróért vásárolta meg a 21,2 százalékos Mol-tulajdonrészt az orosz Surgutneftegastól (Szurgutnyeftyegaz) - mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Az ügylet kapcsán módosítani kell a költségvetési törvényt .  Az orosz cég a 2009-es részvényvásárlás óta nem tudott részt venni a MOL-közgyűléseken, mivel a vételt nem rögzítették a részvénykönyvben - ehhez a Magyar Energia Hivatal kellett volna. Az orosz fél jó ideig peres úton kívánta érvényesíteni érdekeit, mindhiába.

Májusban Magyarország vezető vállalatai közül is többen csatlakoztak a Károly walesi herceg által életre hívott, környezettudatos üzleti tömörüléshez, a brüsszeli székhelyű és ott lobbizó EU Corporate Leaders Group on Climate Change-hez (EU CLG). De míg az EU soros elnöki tisztjét betöltő Magyarország és az Orbán-kormány szívesen felkarolná az újabban zöldek által propagált 30 százalékos uniós kibocsátás-csökkentést, a vállalatok ellenzik ezt, és a korábban megállapított 20 százalékos mértéknél maradnának, derült ki a budapesti brit nagykövet, Greg Dorey rezidenciáján tartott sajtóbeszélgetésen.

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) elengedhetetlennek tartja, hogy a Vidékstratégia még kiemeltebb szempontként kezelje a vidék népességmegtartó képességének növelését, a természeti erőforrások megőrzését és az azok feletti helyi rendelkezést, valamint számolja fel a zsebszerződéseket.

Japán és az USA vállalataihoz képest az európai autógyártók lépéshátrányban vannak az elektromos autók fejlesztésében. A hazai villanyautó gyártás jövőjéről eközben biztató és lelombozó hírek egyaránt napvilágot láttak, írja az OHG Hírügynökség.

Ennek az első lépése az IMF "kipaterolása" volt, a második a Széll Kálmán Terv, amellyel az ország méltósága állhat helyre a világban - véli Matolcsy György.

A legnagyobb hazai koordináló szervezet, az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. szerződéses partnerei 2011. első negyedévében mintegy 120 ezer tonna csomagolást hoztak forgalomba, amelyből több mint 60 százalék szelektív begyűjtését és hasznosítását szervezte meg a cég. A sikeres teljesítésben szerepe van A hulladék érték címmel tavaly megvalósított szemléletformáló kampánynak is, amelyet immár az Új Széchenyi Terv keretében és jelentős KEOP támogatással folytathat a koordináló szervezet.

Nyolc évvel a súlyos paksi üzemzavar után több mint 120 civil szervezet közös energiapolitikai állásfoglalást juttatott el Dr. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszternek.

A közelmúltban nagy vihart kavart Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke levele a vidékfejlesztési miniszterhez, amely szerint tegyen vadászhatóvá több védett madár és emlős fajt. Történik ez akkor, amikor az Európai Unió értékelése szerint az elmúlt 10 évben -számos intézkedés ellenében- nem sikerült megállítani a biológiai sokféleség hanyatlását, természeti értékeink pusztulását. Az értékelés kapcsán az Unió világossá tette, hogy a természeti értékek megóvása az Unió prioritásai közé tartozik. Úgy tűnik, Semjén nem tartja ehhez magát.

Magyarországon 1,2 millió embert érint a lakhatási szegénység valamilyen formája. A témáról Budapesten rendezték meg azt a konferenciát, mely a régió döntéshozóinak figyelmét kívánta ráirányítani a fenntartható és megfizethető lakhatás megteremtésének fontosságára.

Zöld és csatlakozó szervezetek levelet intéztek az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottságához, amelyben azt javasolták, garantálják jobban a jövő nemzedékek érdekeiért felelős jogi biztos munkájának feltételeit, és fogalmazzanak meg kötelezettségeket a Kormánynak a társadalommal való együttműködésre.

"Magyarország energiapolitikai koncepciója -párhuzamosan az Európai Unió törekvéseivel- hármas célrendszerre épül, ezek az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság", hangsúlyozta Kovács Pál energetikai helyettes államtitkár 2011. április 1-jén, Budapesten, az Energia Dialógus című konferencián.

A 2008-2009-es válságot követően a magyar gazdaság fokozatosan magára talál. Az export és az ipari termelés növekszik, a belső fogyasztás azonban a csökkenő hitelezés és a tartósan magas munkanélküliség miatt továbbra is gyenge; összességében, idén és jövőre egyaránt 2,5 százalékos gazdasági növekedés várható - olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) honlapján közzétett dokumentumban.

A Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős államtitkára szerint minden esély megvan arra, hogy a gazdasági növekedés 2013-ra, 2014-re elérje a 4-6 százalékot.

A magyar háztartások energiafelhasználását csupán energiahatékonysági korszerűsítések révén közel felével lehetne csökkenteni, áll az Energiaklub legfrissebb kutatásában. Miközben a magyar középületek fűtésre és melegvíz-előállításra ugyanannyi energiát használnak fel, mint a hazai nagyerőművek energiafogyasztása együttvéve, mindeddig mégis elenyésző volt az épület-felújítások mértéke. Túl sok a kályhás lakás Magyarországon.

A Magyar Országgyűlés Alkotmány-előkészítő eseti bizottsága felkérte a Magyar Természetvédők Szövetségét, hogy tegyen javaslatot a készülő Alkotmány koncepciójához. A hetekben zajlik az alkotmányozással kapcsolatos konzultáció.

Az előzetes adatok szerint 2010-ben 90 350 gyermek született, 6,3%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A halálozások száma 130 450 volt, ami nagyságrendben megegyezett a 2009. évivel. A természetes fogyás 40 100 fő volt, 6128 fővel több, mint az előző évben. A nemzetközi vándorlás figyelembevételével becsült népességszám az időszak végén 9 millió 986 ezer fő volt.

Természeti veszélyekkel, többek között a jégtakarók olvadásával, környezeti katasztrófákkal és szélsőséges időjárási viszonyokkal azonosítja a klímaváltozást a lakosság többsége. Ennek közvetett, ám mindennapi életünket meghatározó társadalmi és gazdasági hatásaival azonban szinte nem is számolnak az emberek. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Cognative Piac- és Közvéleménykutató Kft. új kutatásából az is kiderül, hogy a lakosság hajlandó áldozni energiatakarékossági beruházásokra, ha a megfelelő kereteket a döntéshozók biztosítják.  

"A csillagok jelenlegi állása szerint 2020 előtt nem lehet elképzelni" Magyarország csatlakozását az eurózónához - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.

Az USA-ban 2020-ban tetőzik a nagy létszámú generáció nyugdíjba vonulása, Európát öt, ezen belül Magyarországot 10 évvel később éri el a válság, de a kontinens már használni tudja azokat az eszközöket, amelyeket az USA addig kidolgoz a probléma kezelésére - vélik az Allianz csoport kutatásának készítői.

Összesen legalább 100 milliárd forint forrást mozgat meg a nemrég nyilvánosságra hozott Digitális Megújulás Cselekvési Terv, melynek többek között az a célja, hogy három éven belül teljes körű szélessávú lefedettség legyen Magyarországon - így mutatta be Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkára a 4 akciótervet és 83 konkrét intézkedést tartalmazó tervet.      

Bár a 2011 első félévében esedékes magyar uniós elnökség legfontosabb céljait már júliusban megnevezte a kormány, vezető tisztségviselők hangsúlyozták, a program - az aktuális politikai és gazdasági eseményektől függően - folyamatosan változhat. Befolyásolja a menetrendet az is, milyen feladatok húzódnak át a jelenlegi belga elnökség idejéről.

A magyarok háromnegyede panaszkodott pénzügyeinek, anyagi helyzetének alakulására, s többségben vannak a magánéletüket negatívan értékelők is. Ezzel szemben, az emberek hattizede úgy érzi, hogy a 2010-es esztendő egészségi állapotuk szempontjából inkább jónak nevezhető. Hazánk helyzetére gondolva négyből hárman úgy vélik, hogy Magyarország számára 2010 rossz év volt - ezek a legfontosabb megállapításai annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet december első felében készített az Ipsos, az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő személyes módon történő megkérdezésével.

Egyszerre két fokozattal lerontotta hétfőn a magyar államkötvények besorolását a Moody's Investor Service. A nemzetközi hitelminősítő intézet a "Baa1" kategóriából a "Baa3" kategóriába sorolta át a magyar kormánykötvény minősítését.

Magyarország az első félévben az Európai Unióban a legutolsó helyen állt a 15-64 évesekre jellemző 55,3 százalékos foglalkoztatási rátával, amely 9 százalékponttal maradt el a 27 tagország átlagától - közölte a legutóbbi  Statisztikai Tükör című kiadványában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a nemzetközi összehasonlítás céljaira rendelkezésre álló legutolsó, 2010. második negyedévi adatok alapján.

A Policy Solutions és a Medián közös kutatása szerint egy hónappal Magyarország uniós elnökségének kezdete előtt többségben vannak azok, akik nem tudják, hogy január 1-től az ország lesz az EU soros elnöke.

A kormány ismertette a Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervet. A "szakmai és civil egyeztetéseken megvitatott és elfogadott" program irányvonalai "segítséget kívánnak nyújtani", hogy a megújuló energiaforrások 14,65 százalékos részarányát érhesse el Magyarország 2020-ra. Az uniós középmezőny alsó részébe ugrana ezzel hazánk.

A Világgazdaság és az Ecostat közös mutatószáma, a gyorsulási irányadó (GYIA) novemberben 0,06 százalékkal csökkent, ez május óta a leggyengébb havi mutató a felülvizsgált adatok szerint, és azt jelzi, hogy a magyar gazdaság nem tudott kitörni a stagnálás közeli helyzetből.