Génvizsgálat: előre megjósolják betegségeinket?

A személyre szabott orvoslásé a jövő - hangzott el a Semmelweis Egyetem (SE) Molekuláris Neurológiai Klinikai és Kutatási Központ "Keressük a rizikót" elnevezésű rendezvényén. Mint Molnár Mária Judit igazgató kifejtette, a jelenlegi gyógyászat a már meglévő betegségekkel foglalkozik, de a hangsúly egyre jobban az örökletes, valamint epigenetikai (környezeti) rizikók felderítésére és a megelőzésre tevődik át. A másik irányvonal a farmakogenomikai kutatások, amelyek révén kideríthető, hogy melyik betegnél hatásos valamilyen gyógyszer.

"Megtalálni azokat, akiknél biztosan hatásos a gyógymód, azokat, akiknél várható mellékhatás, kideríteni, kik és miért hajlamosak egyes betegségekre - a Központ kutatói ezekre a kérdésekre keresik a választ.

Gének és környezeti hatások

Vannak olyan öröklődő neurológiai betegségek, amelyek hátterében egy azonosítható genetikai hiba áll (például a Huntington-kór, a Parkinson-kór), de sok olyan betegség is létezik, amelyet a gének és az azokra ható környezeti tényezők együtt alakítanak ki. Az Egyetem kutatói ezek közül a stroke-ra, az időskori elbutulásra, az Alzheimer-kórra és a depresszióra hajlamosító genetikai rizikófaktorokat vizsgálják" - fogalmazott Molnár Mária Judit.

Példaként a depresszió kialakulásában kulcsszerepet játszó szerotonin-transzporter gén hosszú és rövid alléljét említette. (Allél valamely génnek mutációval kialakuló alternatív formája).  "Rövidebb a génszakasz a szabályozó régióban, ami meghatározza, hogy mennyi fehérje termelődjön. A fehérje hordozza a funkciót, a rövidebb változat esetében kevesebb fehérje termelődik". Az emberek többsége egy hosszú és egy rövid alléllel rendelkezik. Azok, akik két hosszú alléllel rendelkeznek, stabilabb személyiségek, viszont akik két rövid allélt örököltek, az átlagnál sokkal érzékenyebbek a környezeti hatásokra. "Nem biztos, hogy kialakul náluk a depresszió, ez csupán egy tényező".

"A clopidogril hatóanyagú véralvadásgátló (aszpirin) bizonyos génmutációnál nemhogy hatástalan, de akár kártékony is lehet. Az európai, ezen belül a magyar népességen belül 12,8 százalék e gén hordozóinak száma, ázsiai populációban viszont 30 százaléknál magasabb. A szklerózis multiplexnél alkalmazott béta-interferon a betegek felénél hatástalan, de ez általában készítmény másfél éves alkalmazása után derül ki".

"Csak" a hajlam öröklődik

Falus András akadémikus munkacsoportja a gyermekkori asztmával, az akut leukémiával és a kóros elhízással foglalkozik és több új génvariációt figyelt meg. "Fontos kiemelni, hogy nem az asztma öröklődik, hanem az arra való hajlam, amely epigenetikai, azaz környezeti tényezők révén manifesztálódik. Ilyen a levegő szennyezettsége, a dohányzás, vagy pszichoszociális tényezők, például a stressz. Amennyiben időben felfedezik a hajlamot, akkor a kór megelőzhetővé válhat, késleltethető a kialakulása, vagy enyhíthetők a tünetei" - hangsúlyozta Falus András.

Bagdy György professzor a hangulatzavarokkal és a depresszióval kapcsolatos kutatásokról elmondta, hogy sikerült az önemésztés, a múlton való rágódás genetikai alapjait kimutatni. Végeznek farmakogenomikai vizsgálatokat is. "Nagyon ígéretesnek mutatkozott endokannabinoid-receptoron ható antagonista vegyület alkalmazása az elhízás és annak szövődményei ellen. Ám hamarosan a szert ki kellett vonni a forgalomból, mivel viszonylag gyakran okozott mellékhatásként szorongást és depressziót. Munkacsoportunk azt vizsgálja, hogy hogyan lehetne a mellékhatásokat kiküszöbölni. Az egyik lehetőség, hogy genetikailag kiválasszuk azokat a személyeket, akiknél a készítmény szorongást okoz. Így vissza lehet majd hozni a készítményt" - magyarázta Bagdy György.

 



 

Véleményvezér

Kísértetbölcsődét talált Hadházy Ákos

Kísértetbölcsődét talált Hadházy Ákos 

Semmi nincs biztonságban, ami mozdítható.
Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos

Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos 

Jól megy a NER körüli hölgyeknek. Méghogy nem szeretik a gyengébb nemet a fideszesek.
Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet

Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet  

A két ország újabb listán ver minket. 
A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban

A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban  

Még Bulgáriában és Romániában is tovább élnek az idősek. 
Nem lehetünk büszkék: ezen a listán is utolsó helyen szerepel Magyarország

Nem lehetünk büszkék: ezen a listán is utolsó helyen szerepel Magyarország  

Ukrajna és Románia is jobban teljesített. 
Hadházy Ákos megmutatta, hogyan szépül a hatvanpusztai Orbán-birtok

Hadházy Ákos megmutatta, hogyan szépül a hatvanpusztai Orbán-birtok 

Épül, szépül a körbezárt uradalom környéke is. 


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo