"A globális primer energiaigény több mint 80 százalékát a fosszilis energiaforrások adják, melyek mellett a nukleáris energia, illetve megújuló energiaforrások részesedése elenyészőnek hat, holott éppen a karbon-kibocsátástól mentes erőforrások szolgálhatnának megoldással a jövő energetika igényeire - emlékeztetett az államtitkár", szól a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye.
Arról azonban nem beszélt, hogy ennek oka nem kis részben az állami támogatás. Azokkal még mindig túlnyomó részben a fosszilis energiákat dotálják, mintsem a megújulókat.
Kovács Pál szerint "elengedhetetlen a konvencionális technológiák alacsony karbonigény irányába történő fejlődésének ösztönzése, az életképes zöld innovációk mielőbbi alkalmazásának támogatása, valamint széleskörű szemléletformálási programok elindítása a környezettudatos társadalom létrejötte érdekében".
"Az energiapolitika kialakításakor az alapvető kérdés az, hogy miként lehet összeegyeztetni a biztonságos és megfizethető áron történő energiaellátást a környezetvédelem és a fenntarthatóság követelményeivel", tette hozzá Kovács. Konrkrét részletekre azonban nem tért ki.
Ön mit gondol, mit kellene garantálnia a nemzeti energia-stratégiának, milyen energiapolitikára lenne szüksége a lakosságnak és a kisvállalkozásoknak?
- a harmadik liberalizációs csomag mielőbbi tagállami átültetése az egységes energiapiac kiépítésének befejezése 2014-ig
- az energiaszigetek (Baltikum, Málta, Ciprus) felszámolása 2015-re
- az infrastruktúrakapcsolatok fejlesztése
- a tagállami engedélyezési eljárások egyszerűsítése
- a külkapcsolatok fejlesztése az energiaellátási útvonalak és források diverzifikációja