Felére csökkenthetjük energia-költségeinket!

A magyar háztartások energiafelhasználását csupán energiahatékonysági korszerűsítések révén közel felével lehetne csökkenteni, áll az Energiaklub legfrissebb kutatásában. Miközben a magyar középületek fűtésre és melegvíz-előállításra ugyanannyi energiát használnak fel, mint a hazai nagyerőművek energiafogyasztása együttvéve, mindeddig mégis elenyésző volt az épület-felújítások mértéke. Túl sok a kályhás lakás Magyarországon.

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A NegaJoule 2020 című kutatás legfontosabb tanulsága, hogy az összes energiamegtakarítási lehetőség (152 PJ) döntő része (128 PJ) a családi házak esetében lenne elérhető, szemben a társasházak 19 PJ és a panelházak mindössze 5PJ mennyiségével.

Ennek oka, hogy a családi házak jellemzően jóval nagyobb alapterületűek, mint a társasházi lakások, és arányaiban sokkal nagyobb felületen veszítenek hőt. A magyar háztartások legnagyobb része (66 %) családi házakat jelent, ezek legjellemzőbb építőanyaga a tégla, de jelentős a vályog előfordulása is.

Régi épületek, elavult fűtési rendszerek

Lakóépületeinkben zömében régiek: 61 %-uk 1980 előtt épült és mindössze 10 %-uk az elmúlt 15 évben. A háztartásokban használt fűtési rendszerek is meglehetősen alavultnak, korszerűtlennek számítanak: kb. 37 % a konvektorral és/vagy kályhával fűtők aránya.

A konvektoros rendszerek átlagos kora 15, a kazános, cirkós rendszereké 12 év, a távfűtéses rendszereké pedig közel 30 év. A kutatás egyik érdekes adata, hogy bár a lakások kb. 80 %-ában be van vezetve a gáz, mindössze a háztartások fele fűt csak gázzal, egytizedük vegyesen fával és gázzal melegíti otthonát. Magas, több mint 20 % azok részaránya, akik csak fával fűtenek.

Miközben lakóépületeink energiafelhasználása teszi ki a teljes magyar energiafogyasztás egyharmadát, eddig csak igen kis arányban történtek energiahatékonysági korszerűsítések. A kutatásból kiderül, hogy a háztartásoknak mindössze 25  %-a szigetelte le épületét és cserélte le nyílászáróit, és csupán 16 %-uk újította fel fűtési rendszerét. Pedig az energiahatékonysági korszerűsítéseknek gazdaságélénkítő hatása és munkahelyteremtő ereje is jelentős lehetne.

Figyelemreméltó adat, hogy a családi házak esetében (a magas energia-megtakarítások miatt) jobb befektetésnek számít a nyílászáró-csere és a szigetelés, mintha a háztartás a bankba helyezné a pénzét!

Az Energiaklub célja az volt a kutasással, hogy felhívja a figyelmet az energiapolitika beavatkozást igénylő pontjaira, mivel a támogatási rendszer eddig a panelházakra koncentrált.

A kutatás 74 háztípusra terjedt ki, főbb adatait itt olvashatják.

 

Véleményvezér

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.
Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo