Fellegi Tamás kifejtette, piaci megállapodás született áprilisban a Szurgutnyeftyegazzal a MOL tulajdonrész megvásárlásáról, aminek a szövegezése most zárult le. A részvénycsomagért semmi mást nem adtak az oroszoknak, csak a vételárat.

Nem tudni, melyik állami vállalathoz kerül a részvénycsomag

Az állam a korábban felvett IMF-hitelből finanszírozza a pakett megvásárlását, a tranzakciót augusztus 31-ig kell lebonyolítani, s a részvénycsomag egy később kijelölendő állami vállalathoz kerül majd. Az ügylet kapcsán módosítani kell a költségvetési törvényt a forrás átcsoportosítás miatt, illetve a Surguttal aláírt megállapodást az Országgyűlésnek is jóvá kell hagynia.

Fellegi állítása szerint a vételár nem növeli sem az államadósságot, sem pedig a költségvetési hiány mértékét, mert lehívott IMF-hitelből fizetik. További Mol-részvények is kerülhetnek az állam tulajdonába, mert a magánnyugdíj-pénztári vagyonnak része legalább 2,4 százaléknyi MOL-papír. Lehet azonban, hogy a 2,4 százalékot az állam eladja, bár erről még nincs kormánydöntés, magyarázta Fellegi.

Az európai energiaellátásban fontos szerepet játszó észak-afrikai országok elhúzódó politikai instabilitása világossá tette az energiapiacok és a hazánkhoz hasonló, energiaimportra szoruló országok sebezhetőségét. A miniszter ezért az állami szerepvállalás súlyát erősítő kormányzati stratégia megvalósításának első, nemzetközi jelentőségű lépéseként értékelte a Mol 21,2 százalékának állam általi megvásárlását.

A kormány a rendelkezésére álló eszközökkel a jövőben is igyekszik ésszerű keretek közé szorítani a külföldi kormányok és vállalatok befolyását, tulajdonszerzését a stratégiai nemzeti vállalatokban. 

Magyar multi

Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója örömét fejezte ki, hogy vége lett a bizonytalanságnak. Mint mondta, a MOL nemzetközi céggé vált, negyven országban folytat tevékenységet, árbevételének kétharmada nemzetközi tevékenységből származik. Három ország ellátásáért felelős, s a menedzsment biztos abban, hogy a magyar állam, mint stratégiai befektető hosszabb távú, energiabiztonságot növelő megállapodásokat köt az érdekelt országokkal. 

A Szurgutnyeftyegaz sajtóosztályán május 24-én kedden nem kommentálták a részvényvásárlás hírét.

A Kremlin nyomására?

A Szurgutnyeftyegaz 2009 elején vásárolta meg az osztrák OMV-től a MOL 21,2 százaléknyi részvényét 1,4 milliárd euróért. A március 30-án bejelentett ügylet meglepetést keltett ipari és politikai körökben is (Veres János akkori pénüzgyminiszter a kormány meglepetését tolmácsolta a sajtónak), több elemző szerint a Szurgutnyeftyegaz a Kreml tanácsára vagy nyomására vett MOL-részvényeket.  A magyar és orosz kormány közötti párbeszédben még csak informálisan sem merült fel az orosz fél MOL-ba történő bevásárlása - márpedig a MOL vezérigazgatója szerint ez a megszokott gyakorlat.

Mindenesetre sokat sejtető adalék, hogy az általában többségi tulajdonra törekvő oroszok kétszer annyit fizettek a részvényekért, mint a tőzsdei áruk indokolta volna.

A magyarok is bekeményítettek

Az eset folyományaként született meg a "lex Mol"'-nak nevezett törvény, mely korlátozza a külföldi tulajdonszerzést a magyar stratégiai, energetikai cégekben. A Szurgutnyeftyegaz részvénykönyvi bejegyzése a vétel óta nem történt meg, s ezért az orosz energetikai cég egyetlen MOL-közgyűlésen sem vehetett részt szavazati joggal. Az orosz cég több pert is indított azért, hogy részvényesként megjelenhessen a MOL közgyűlésein, ám ezeket rendre elvesztette.

A törvényi előírások szerint ugyanis a részvénykönyvi bejegyzéshez a Magyar Energia Hivatal jóváhagyása szükséges. A hivatal azonban a Szurgutnyeftyegaz erre irányuló kérelmének eljárását 2010-ben hozott végzéssel megszüntette, mert az orosz cég nem nyújtotta be a hivatal által kért, főként a tulajdonosi körére vonatkozó információkat a megadott határidőig. A Szurgutnyeftyegaz nem élt a felülvizsgálati lehetőséggel, amiből az következik, hogy a részvénykönyvi bejegyzésnek nem volt meg a törvényi feltétele.

Az OMV az eladáskor emlékeztetette az orosz felet: 2008 augusztusában visszavonta a MOL megszerzésére irányuló szándékát azután, hogy ez ellen kifogásokat emelt az Európai Unió és a MOL vezetése is. Logikus lépés volt ezek után a MOL papírok eladása - fejtette ki az osztrák cég.

A leggazdagabb orosz olajipari konszernnek tartott Szurgutnyeftyegaz befektetései és pénzeszközei mintegy 22 milliárd dollárt tettek ki akkoriban, így a MOL-részvények felvásárlása nem jelentett számára nagy megterhelést.

A MOL visszavásárlása többször felvetődött.  2010 novembere végén az orosz kormányfő sajtótitkára már azt közölte: az orosz és a magyar kormányfő tárgyalt a Szurgutnyeftyegaz MOL-pakettjének kérdéséről.