Az elmúlt hetekben több mint 100 zöld civil szervezet csatlakozott ahhoz a nyilatkozathoz, amely javaslatokat fogalmazott meg az új Alkotmánnyal kapcsolatban. A nyilatkozatot az Országgyűlésnek eljuttató Levegő Munkacsoport és Magyar Természetvédők Szövetsége, illetve a NIOK Alapítvány és a Közösségfejlesztők Egyesülete üdvözölték, hogy a Fidesz-KDNP frakciószövetség néhány javaslatot módosító indítvány formájában elfogadott, például az egészséges környezethez való jog belefoglalását az Alaptörvénybe.
A civil szervezetek újabb levelet írtak az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottságának, amelyben több más javaslatuk fontosságára is felhívták a figyelmet.
Függetlenséget az ombudsmannak
A szervezetek szerint lényeges, hogy az Alkotmány megfelelő függetlenséget garantáljon a jövő nemzedékek ombudsmanjának, aki az alapvető jogok biztosa helyetteseként fog majd működni. Azt kérik, hogy a helyetteseket is az Országgyűlés válassza és biztosítsák a szervezeti függetlenségüket, mert ez garantálja az alapjogi védelemmel kapcsolatos munkájuk hatékonyságát. A magyar gyakorlat szerint ez történt 1995 és 2007 között is, amikor az Országgyűlés választotta az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettesét. A módosítás biztosítaná, hogy a helyettes vizsgálatai körében elsődleges szempontként a környezeti értékek védelme játsszon szerepet, ez a jog ne rendelődjön alá más alapjogoknak.
A hírek szerint a nemzeti konzultációra visszaérkezett válaszok 86 százaléka támogatja, hogy az új magyar Alkotmány vállaljon kötelezettséget a jövő nemzedékek iránt.
Ne lehessen fellazítani a környezetvédelmi szabályozást
Emellett a zöld szervezetek kérik többek között a visszalépés tilalmának a beépítését az Alaptörvénybe, azaz, hogy a jogalkotó a környezet- és természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét csak nagyon kivételes esetekben csökkenthesse, és a csökkentés mértéke akkor se legyen aránytalan. Az Alkotmánybíróság mondta ki a visszalépés tilalmát 1994-ben, de az Alkotmányban nem szerepel.
Kötelezettségek a kormánynak
A civil szervezetek javasolják, hogy az új Alkotmány fogalmazzon meg kötelezettségeket a társadalmi egyeztetésre a Kormány és az önkormányzatok számára. A kötelezettséget a jelenlegi Alkotmány is tartalmazza, ezért súlyos visszalépésnek tartanák a kérdés mellőzését.