Benyújtották az Alaptörvény 15. módosítását.

Szabotálja a kormány az uniónak beígért nyugdíjreformot.

A svájciak háromnegyede népszavazáson úgy döntött, hogy vegyék fel a kerékpározást és annak infrastruktúráját az ország alkotmányába.

A felelős vállalkozó családok egyedi alapelvek és szabályrendszerek felállításával gondoskodnak arról, hogy a változások forgatagában a családi vagyon biztonsága garantált legyen. Ennek leginkább rendezett formája a családi alkotmány. Szakértőnk mintával segít, hogy elkészíthessünk a sajátunkat.

Nem felel meg az európai uniós jognak a januártól hatályos új Alkotmány azon rendelkezése, amely genetikailag módosított élőlényektől (GMO) mentes mezőgazdasággal kívánja biztosítani a testi és a lelki egészséget - állapítja meg a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda jogi tanulmánya, amely a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület (BZBE) számára készült.

Aggodalmát fejezte ki kedden a magyar alkotmányozással, a média helyzetével és az egyházügyi törvénnyel kapcsolatban Thomas Melia amerikai helyettes külügyi államtitkár a képviselőház külügyi bizottságának európai és eurázsiai ügyekkel foglalkozó meghallgatásán.

Aláírta Magyarország új, 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvényét a köztársasági elnök hétfőn, a déli harangszót követően. Schmitt Pál szerint egy mindenki számára érthető, egyszerre magyar, nemzeti, korszerű és európai alaptörvény született, amelyre a magyarok nemzedékek múlva is büszkék lesznek.

Elfogadta Magyarország új, 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvényét hétfőn az Országgyűlés. Az új alkotmányra 262-en szavaztak igennel, 44-en nemmel, egy képviselő pedig tartózkodott. Igennel voksoltak a Fidesz és a KDNP képviselői, valamint a független Pősze Lajos. Nemmel szavazott a Jobbik-frakció és két független képviselő, Ivády Gábor és Szili Katalin. Tartózkodott a szintén független Molnár Oszkár. Az alkotmányozásban nem, így a szavazáson sem vett részt az MSZP és az LMP. A szavazás eredményét vastaps fogadta a kormánypárti padsorokból.

Schmitt Pál köztársasági elnök április 25-én délben, a televízió nyilvánossága előtt a Sándor-palotában írja alá Magyarország, hét elején elfogadott új alaptörvényét.

Zöld és csatlakozó szervezetek levelet intéztek az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottságához, amelyben azt javasolták, garantálják jobban a jövő nemzedékek érdekeiért felelős jogi biztos munkájának feltételeit, és fogalmazzanak meg kötelezettségeket a Kormánynak a társadalommal való együttműködésre.

Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő botránynak tartja, hogy jelen pillanatban nem egyenlő a választójog, és így a gyermekek, a magyar lakosság húsz százaléka "jogfosztott". A politikus ezt a gyermekek után járó szavazati jog témájában szervezett budapesti konferencián mondta, ahol egy társadalmi tanács létrehozását szorgalmazta a kérdés megvitatására.

Nem tesznek esküt a szocialista parlamenti képviselők az új alkotmányra; a következő választásoknak akkora tétje lesz, mint a rendszerváltás óta egyiknek sem - nyilatkozta a Népszava szombati számában Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke. Az elnök úgy fogalmaz: "mi esküt tettünk már az alkotmányra - a jelenleg érvényben lévőre -, ennek alapján kaptuk a mandátumunkat. Nincs szükség új eskütételre."

Sólyom László egyetért a Velencei Bizottságnak azzal a véleményével, hogy Magyarországon az Alkotmánybíróság kapja vissza teljes hatáskörét,  és szerinte kár lenne, ha megszüntetnék az ombudsmani tisztségeket. A volt köztársasági elnök szombat reggel egy kolozsvári rendezvényen értesült arról, hogy a Velencei Bizottság megküldte szakvéleményét a magyarországi alkotmányozás témájáról. Ezzel kapcsolatosan az MTI bukaresti tudósítójának adott telefonos nyilatkozatában úgy vélte: ez az utolsó alkalom, hogy el lehessen kerülni, hogy az új alkotmány súlyos visszalépés legyen a jelenlegi alkotmányos helyzethez képest.

Száznégy magyar környezet- és természetvédő civil szervezet fordult a magyar parlamenthez, mert véleményük szerint az új Alkotmány tervezete komoly visszalépéseket tartalmaz a környezet- és egészségvédelem terén a jelenleg hatályos alaptörvényhez képest.

A Magyar Országgyűlés Alkotmány-előkészítő eseti bizottsága felkérte a Magyar Természetvédők Szövetségét, hogy tegyen javaslatot a készülő Alkotmány koncepciójához. A hetekben zajlik az alkotmányozással kapcsolatos konzultáció.

Nem kényszer, hanem közösségi elvárás, hogy új alkotmánya legyen az országnak - mondta Schmitt Pál köztársasági elnök csütörtökön. Szerinte az új alkotmánykoncepció kapcsán a vita elsősorban arról folyik, hogy van-e alkotmányozási kényszer.

Eddig 190 beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó jogszabályok megváltoztatása miatt. Az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke a Mathias Corvinus Collegium szerdai budapesti konferenciáján azt mondta: továbbra sem tudja megmondani, hogy ez a téma mikor kerül a testület napirendjére.

Szájer József szerint a vitaindítás egyik eszköze, ha a nemzeti konzultáció keretein belül vizsgálják, hogy kapjanak-e kiskorú gyermekeik után szavazati jogot a szülők - a fideszes európai parlamenti képviselő erről pénteken beszélt az MTI-nek.

Szájer József fideszes EP-képviselő szerint az alkotmányozás tervezett menetrendje, így a húsvéthétfői alaptörvény-elfogadás sincs "kőbe vésve". A politikus siófoki sajtótájékoztatóján a húsvéthétfőre tervezett parlamenti alkotmány-elfogadást firtató újságírói kérdésre azt mondta: "rugalmasak vagyunk".

Magyarország új alkotmánya 2012 január elsején lép hatályba, az új alaptörvényt jövő év április 25-én, húsvéthétfőn fogadja el az Országgyűlés - nyilatkozta Orbán Viktor a Magyar Nemzetben.

Csak egyes alapjogok sérelme esetén semmisítheti meg az Alkotmánybíróság a költségvetésről, az adókról, illetékekről és járulékokról szóló törvényeket ezután - így döntött az Országgyűlés kétharmados többsége kedden.

Az alkotmányjogász szakma vitatja, hogy fel lehetne függeszteni az Alkotmánybíróság jogköreinek "egy kis szeletét". Ritkán és nem szívesen élnek ilyesmivel a kormányzatok, hiszen azt, a felfüggesztést alkotmányossági szempontból nagyon meg kell okolni - hangzott el Kukorelli István alkotmányjogász, egyetemi tanár, volt alkotmánybíró Duna Televízióban tett szerda esti nyilatkozatában.

A jövő heti, kétnapos parlamenti ülésen a vezető kormánypárt kezdeményezésére elkezdődik annak a három törvényjavaslatnak a tárgyalása, amelyet Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője nyújtott be a Háznak azután, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót.

A kormány hiába helyezi állami felügyelet alá a MAL Zrt.-t, a tulajdonviszonyokon csak kivételes helyzetben változtathat. Kártérítést viszont követelhet a cégtől, amire szükség is lehet, hiszen elképzelhető, hogy nem tudunk uniós támogatást kérni a katasztrófa kárainak helyrehozatalához.