"Az alkotmány közvetlenül semmit nem mond a cégek állami felügyelet alá helyezésének lehetőségéről, a tulajdonosok jogainak korlátozásáról. Vannak viszont környezetvédelmi és más jogszabályok, amelyek megengedik, hogy korlátozásokat vezessenek be - úgy tűnik, ezzel élt is a kormány" - nyilatkozta Szikinger István alkotmányjogász a MAL Zrt. állami felügyelet alá helyezése kapcsán a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában hétfő este. A veszélyhelyzet fogalmát viszont már meghatározza az alkotmány, és azt is kimondja az alaptörvény, hogy erre vonatkozóan - a kormány rendelkezése alapján - lehet különleges rendszabályokat bevezetni.
A veszélyhelyzeteket azonban - természetükből adódóan - nem lehet tételesen felsorolni az alaptörvényben. Viszont a fogalomban benne van az értelmezés: az a helyzet, amikor sokaknak a tulajdonát, személyét fenyegetés éri - szögezte le az alkotmányjogász. Kérdésre válaszolva hozzátette: bár a konkrét helyzetet nem akarja értékelni, mégis úgy látja az iszapömlés körül kialakult állapotok minden jel szerint kimerítik a vészhelyzet fogalmát.
Az állami felügyelet fogalma nincs jogilag rendezve; korlátozásokról van szó, nem pedig arról, hogy az állam esetleg átveszi az irányítást - közölte Szikinger István. A felügyelet pedig egy általános közigazgatási jogkör - ellenőrzéseket lehet végezni, és ha megállapítják, hogy felelősség merül fel, akkor szankciókat lehet alkalmazni - fejtette ki az alkotmányjogász, majd hozzátette, hogy a tulajdonviszonyokat nem lehet megváltoztatni, csakis kivételes helyzetben és teljes kártalanítás mellett kerülhet erre sor.
Lemondhatunk az uniós támogatásról?
Magyarország akkor igényelhetne támogatást az Európai Szolidaritási Alapból, ha a károk értéke eléri az ország GDP-jének a 0,6%-át, ami jelenleg 591 millió euró - közölte Ton Van Lierop, az Európai Bizottság (EB) illetékes szóvivője. A szervezet szerint a vörösiszap-katasztrófa által okozott károk nem érik el ezt az összeget, ráadásul további nehézséget okozhat, hogy a keret igénybevételének az is feltétele, hogy természeti és ne ipari katasztrófáról legyen szó - számol be a BruxInfo. Fontos tudnivaló az is, hogy a szolidaritási alap csak az állami szféra beavatkozásának a költségeit fedezheti, valamint azokat a költségeket, amelyekre nincs biztosítási fedezet.
A magyar kormánynak egyébként tíz hét áll rendelkezésére a források megigénylésére a szolidaritási alapból. Ezt követően a Bizottság javaslata alapján a Tanács és az Európai Parlament hivatott döntést hozni a támogatások kiutalásáról.
