Thomas Melia, aki az amerikai külügyi tárca demokráciával és emberi jogokkal foglalkozó irodájának vezetője, hangsúlyozta, hogy Magyarország az EU és a NATO fontos tagja. Ugyanakkor rámutatott, hogy a jelenlegi "egypárti" magyar kormány arra használja fel példátlan kétharmados parlamenti többségét, hogy olyan változtatásokat foglaljon bele az alkotmányba, amelyek megszilárdíthatják hatalmát, korlátozzák a fékeket és ellensúlyokat, és megbénítják a jövő demokratikus kormányait az új politikai, gazdasági és társadalmi kihívások hatékony kezelésében.
A helyettes államtitkár példaként hozta fel, hogy a kormány a kormánypárthoz igazodó tagokra cserélte le a médiafelügyeleti testület tagjait, amelyet felruházott a rendeletalkotás és a súlyos bírságok kiszabásának jogával az általa "kiegyensúlyozatlannak" és "az emberi méltóságot sértőnek" minősített híradásokkal kapcsolatban. Idézte Hillary Clinton külügyminisztert, aki a június 30-i budapesti látogatása alkalmából kijelentette: "Magyarország barátaiként a bíróságok függetlensége, a sajtószabadság és a kormány átláthatósága melletti elkötelezettségre hívunk fel". Melia szorgalmazta, hogy a magyar kormány mérsékelje a változások ütemét, legyen befogadóbb, és korlátozza a csak kétharmados többséggel megváltoztatható sarkalatos törvények által szabályozandó kérdések körét.
A helyettes államtitkár külön kérte az egyházügyi törvény "gondos átgondolását", amely 14 kivételével előírja a vallási csoportok újbóli bejegyeztetését. Melia hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok az elkövetkező hónapokban folytatni fogja a széleskörű párbeszédet Magyarországgal, miközben a kormány az új alkotmány megvalósításán dolgozik.
A kormány szerint nem így van
A magyar kormány nem ért egyet Thomas Melia, amerikai helyettes külügyi államtitkár kedden közölt következtetéseivel, amelyek a kabinet szerint felületes információk és rosszindulatú torzítások eredményeként születtek - fogalmazott Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár. Közleményében leírja, hogy a magyar kormány csalódással értesült Thomas Melia nyilatkozatáról, amely Magyarország "egypárti" kormányának bemutatásával kezdi nyilatkozatát, holott a magyar kabinetet két pártból álló szövetség vezeti, amelynek tagjai a Fidesz Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt.
A kormány szerint az új magyar alkotmány tökéletesen illeszkedik az európai normákhoz és standardokhoz, az Európa Tanács Velencei Bizottsága szerint pedig "egy a demokrácián, a jog uralmán, és az alapvető jogok védelmén alapuló alkotmányos rendet hoz létre". Kovács Zoltán továbbá arra is emlékeztet, hogy az Európai Bizottság tüzetesen megvizsgálta a magyar médiatörvényt, majd néhány apró kiegészítés után megállapította, hogy összhangban áll az európai jog- és normarendszerrel. Az új magyar egyházi törvény - a magyar alkotmánnyal párhuzamosan - elismeri az egyén teljes és elidegeníthetetlen jogát a vallása megválasztására és hite szerinti gyakorlására, mind egyénileg, mind kollektíven - fejti ki az államtitkár. Az állam ugyanakkor elismer 14 egyházat, amelyek szerteágazó és társadalmilag jelentős oktatási és humanitárius tevékenységük miatt megkülönböztetett állami támogatásban részesülhetnek. A "vallásszabadság atmoszféráját" a legkevésbé sem érinti az egyházi szervezetekről szóló törvény, hiszen a vallásszabadság olyan alapvető emberi jog, amelyet a legmagasabb fokon élvez védettséget: az alkotmányban- fűzi hozzá. Kovács Zoltán emellett hangsúlyozza azt is, hogy a magyar kormány ahogyan eddig, úgy most is készen áll arra, hogy részletes információt szolgáltasson az Országgyűlés törvényalkotási tevékenységéről.
