Már nincs szükség a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi támogatására - ezt pénzügyminiszter mondta a Financial Times internetes kiadásában hétfőn megjelent interjújában. Oszkó Péter szerint Magyarország kizárólag a piacról is fedezni tudja külső finanszírozási igényeit. "Már nincs szükségünk az IMF-pénzre, és arra számítok, hogy miután Magyarország a jövőre nézve is ugyanezt a pályát célozza, nem is lesz szükségünk pénzügyi segítségre" - idézte a lap Oszkót.

Nehéz év lesz 2010 Magyarország számára, 2011-ben viszont előnyt jelenthetnek a közelmúltbeli megszorítások - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerdán egy bécsi konferencián.

A több mint 200 tagot számláló Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara (MFKI) a válság idején is arra törekszik, hogy a francia-magyar üzleti közösséget mobilizálja az eredményes üzleti lehetőségek kiaknázása érdekében. A magyar gazdaságban a francia jelenlét meghatározó: Franciaország a negyedik legnagyobb befektető Magyarországon, az Európai Unió országai között hatodik legnagyobb export- és negyedik importpiacunk.

Csütörtök éjfélkor lejárt az Európai Unió soros svéd elnökségének hivatali ideje, és hat hónapra Spanyolország vette át a stafétabotot. Spanyolország után ez év második felében Belgium, jövő év első felében pedig Magyarország látja el a soros elnökségi teendőket.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatósága megállapította, hogy Magyarország teljesítette a feltételeket, és az IMF hitelkeretéből a 725,1 millió SDR (jelenlegi árfolyamon 796,217 millió euró) összegű ötödik hitelrészlet lehívható, ám Magyarország az újabb részletet nem veszi igénybe - közölte a Pénzügyminisztérium.

Magyarország nemcsak korábbi önmagához képest halad jobb pályán, hanem a versenytársakhoz képest is; a növekedést tekintve 2010-ben és 2011-ben a legjobb helyzetben lehet - mondta Oszkó Péter hétfőn, az APEH és az MKIK TOP 100 kiadványának bemutatásakor.

Kifejezetten jónak tartja Magyarország középtávú kilátásait Oszkó Péter, aki szerint a válság után a magyar gazdaság versenyképesebb lehet régiós társainál.

2010 január és 2011 június között Spanyolország, Belgium és Magyarország egymást követően látja majd el az Európai Unió elnökségi feladatait. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a spanyol (CEOE) és belga (FEB) gyáriparosok szövetségével közösen kidolgozta az európai munkaadók erre az időszakra vonatkozó prioritásait tartalmazó programot. Ennek középpontjában a lisszaboni szerződés hatálybalépésének elősegítése, a szerkezeti reformok végrehajtása, a biztonságos energiaellátás biztosítása és az EU nemzetközi kapcsolatok terén való erősítése áll.

Az Európai Unió gazdasága már növekedésnek indult a harmadik negyedévben, Magyarországon azonban még tart a csökkenés, és hasonló helyzetben van több más ország is a térségből, köztük Romániában és Bulgária is. Magyarországon bár lassult a csökkenés a harmadik negyedévben az előzőhöz képest, de jóval nagyobb lett a visszaesés a várakozásokhoz viszonyítva.

Míg egyre inkább nyilvánvalóvá válik Magyarország kiszolgáltatott helyzete az energiafelhasználás terén, egy rövid kitekintés a régió országai körében hasonlóan riasztó képet mutat. A tíz közép-kelet-európai új EU tagország közül öt energiafogyasztásának több mint felét importból fedezi. A közös problémák ellenére a régió országai alig tudnak valamit szomszédjaik energiastratégiájáról és tervezett lépéseiről.

Magyarország a "stabilitás oázisa" lett, miután egy évvel ezelőtt az országot a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mentette meg a csődtől - írta kedden a Ziarul Financiar című román napilap honlapja.

A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint idén összességében 6-7%-os visszaesés, jövőre stagnálás körüli állapot várható. A külső egyensúly látványosan javul, a belső pedig megfelel a nemzetközi követelményeknek.

A válság legsúlyosabb kockázatain már túljutottunk - nyilatkozta a CNBC "Squawk Box" című üzleti hírműsorának Bajnai Gordon magyar kormányfő szerdán, aki kérdésekre válaszolva ugyanakkor úgy vélte, hogy a globális, az európai vagy a magyar válságnak addig nincs vége, amíg a munkanélküliség nem kezd csökkenni. Mint mondta, Magyarországon legalább fél évbe telik még mire fordulat érhető el ezen a téren.

Ahhoz, hogy hazánk teljesítse az Európai Unió által kitűzött célszámokat, szakértői becslések szerint több mint hatmilliárd eurónyi beruházásra van szükség a megújuló energiára épülő infrastruktúra terén. A paksi atomerőmű szükséges munkálatai  3 és 6 milliárd eurót tesznek ki, de a Nabuccóra is milliárdokat kellene költeni. A lépésekre szükség van, mivel Magyarország kiszolgáltatott helyzetben van energiafelhasználása tekintetében: energiafüggősége magas, gazdasági mozgástere kicsi, zöldenergia potenciálja lényegesen alacsonyabb a többi kelet-közép-európai régiós országénál.

A megoldatlan problémáink megmaradtak, mondja Bod Péter Ákos, de 2008-2009-ben nem annyira nyilvánvalóak a bajaink, a gondokat a válság akut problémái eltakarják. A közgazdászprofesszor tart attól, hogy a legrosszabb elmúlván minden visszazökken a régi kerékvágásba, s ezzel egy stagnáló, ütemvesztett szakaszba kerülünk ismét. A volt miniszter, ex-jegybankelnök úgy véli, 2010 várhatóan sok problémát kiélez, de ez talán rákényszerít bennünket arra, hogy szembenézzünk a valósággal.

Jól halad Magyarországon az Európai Unió programja, amelynek keretében az EU más szervezetekkel együtt a nemzetközi válság miatt nehézségekkel küzdő tagállamainak nyújtott középtávú pénzügyi támogatást, állapította meg az uniós tagországok pénzügyminisztereinek keddi találkozóján Joaquín Almunia, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse.

Egy magyar közvélemény-kutatás szerint az emberek 12 százaléka költözne hosszabb vagy rövidebb időre egy másik európai uniós tagállamba. Az ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet kutatását az idén májusban és júniusban végezték, nyolcezer ember megkérdezésével.

Az idei évre és 2010-re is a korábban jelzettnél nagyobb gazdasági visszaesést jósol Magyarországnak a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A globális gazdasági kilátásokat elemző tanulmányában az IMF az áprilisban valószínűsített 3,3 százalékról 6,7 százalékra módosította a bruttó hazai össztermék (GDP) idei évi visszaesésére vonatkozó előrejelzését, 2010-re pedig 0,4 százalék helyett 0,9 százalékos csökkenést tart valószínűnek.

A régió legstabilabb országa lesz Magyarország 2011-re, a magyar uniós elnökség évére; az államháztartási hiány akkorra - a szakértők szerint is - 3 százalék alá esik - mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter " A gazdasági válság és az Európai Unió" című konferencián, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia rendezett Budapesten.

A világgazdasági válság csak a katalizátora volt a magyar visszaesésnek, nem az okozója - véli Csaba László közgazdász professzor, aki szerint a legfőbb problémát a szerkezeti gondok és a működésképtelen állam jelenti.

Magyarország lehet az első euróövezeti tagállam a közép-európai hármak közül, mert itt van a legjobb esély arra, hogy az államháztartási hiány belátható időn belül a tűréshatár alá süllyed, áll az egyik vezető londoni befektetési bankcsoport csütörtökön közölt elemzésében.

Magyarország és Németország is a gazdasági válság legnagyobb európai vesztesei közé tartozik, a német Deka Bank összehasonlító tanulmánya szerint.  A globális, 31 fejlett és meghatározó országot tartalmazó lista élén Törökország. Kína az "utolsó".

A magyar gazdaságban már a jövő év első negyedében megkezdődik a növekedés, és - főleg a magára találó feldolgozó szektor által hajtva - 2010 egészében is nőni fog a magyar hazai össztermékérték (GDP), az egyik vezető londoni befektetési csoport pénteken megjelent legújabb előrejelzésében. Ez a cég szerint is jóval kedvezőbb az eddigi általános citybeli konszenzusnál.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége megérkezett Budapestre, és szerdán megkezdődött a Magyarország következő hitelrészletének lehívását megelőző szokásos konzultáció, közölte Irina Ivascsenko, az IMF budapesti állandó irodájának a vezetője.

Pozitív fordulatot várnak a második negyedév után a magyar bruttó hazai termék alakulását illetően az elemzők, akik szerint már a következő negyedévben is kisebb lesz a visszaesés. Növekedés azonban csak 2010-ben várható.

Júliusban harmadik hónapja emelkedett a GKI konjunktúraindexének szezonális hatásoktól megtisztított értéke, amely így már megközelíti a tavaly novemberi értéket. A javulás markáns, de összességében továbbra is nagyon pesszimista vélekedést tükröz - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. által - az Európai Unió támogatásával - készített felmérésből.

A kormány eddig 23 nagyprojektet és több mint 300 kiemelt projektet hagyott jóvá, miközben - tekintettel a válságra - átcsoportosította a forrásokat is. Noha közösségi beruházásra kevesebbet, gazdaságfejlesztésre többet kellene költeni, ám ez utóbbi most nemigen megy: a gazdaság egyelőre kénytelen szembenézni azzal, hogy nincs piaca.

Hazánk a szükségből akkor tudna erényt kovácsolni, ha megalkotná a kormányzati ciklusokon átívelő nemzeti stratégiáját - fogalmazza meg 11. üzleti jelentésében a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC).

A nemzeti és a budapesti turisztikai marketingszervezetekkel közös kampányt indított a Budapest Airport (BA), amelynek célja Magyarország és Budapest, mint turisztikai célpont, valamint a Ferihegyi repülőtér népszerűsítése - közölték a szervezők.

A magyar gazdaság teljesítménye az idén 6,5 százalék körüli mértékben esik, a külső egyensúly látványosan javul, a belső pedig megfelel a nemzetközi követelményeknek, a recesszió mélypontja a harmadik negyedévben várható, gyors kilábalás azonban sehol sem valószínű. Amerikai közgazdászok szerint a recesszió neheze már elmúlt, ősztől lassú növekedés várható.

Jövőre lassú fellendülés indulhat a magyar gazdaságban, amely idén mély recesszión megy keresztül, a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán megjelent elemzése szerint.

A Külügyminisztérium közleményben tudatta, hogy megfelelnek a valóságnak azok a hírek, miszerint a pakisztáni hatóságok meghiúsítottak egy támadást több külképviselet, köztük a magyar nagykövetség ellen. Mint írták, "az ismert pakisztáni helyzetre tekintettel" a Külügyminisztérium és az iszlámábádi  magyar nagykövetség már korábban intézkedett a külképviselet objektumainak megerősítésére.

A világgazdaság, s ezzel Magyarország 2008. III. negyedévében pénzügyi-gazdasági-bizalmi válságba került. A 2009. I. negyedévi adatok világszerte rosszabbak a korábbi prognózisoknál, ami májusban a nemzetközi intézményeket is idei előrejelzéseik negatívabbá tételére késztette. Ugyanakkor a világot jellemző mély pesszimizmus és piaci pánik április-májusban enyhült. A bizalmi indexek az EU-ban és Magyarországon továbbra is nagyon kedvezőtlen kilátásokat tükröznek, de kissé javulnak. Miközben a magyar gazdaság teljesítménye idén 6,5% körüli mértékben esik, a külső egyensúly látványosan javul, a belső pedig megfelel a nemzetközi követelményeknek. A recesszió mélypontja a III. negyedévben várható, gyors kilábalás azonban sehol sem valószínű.

Az idei új GDP előrejelzését a márciusi 4-5 százalékos visszaesés után 6,0 százalékra rontotta a Kopint-Tárki Zrt, miközben inflációs prognózisát 5,2 százalékra emelte a márciusi 3,7 százalékról - jelentette be Palócz Éva vezérigazgató.

A magyar felnőtt lakosság mindössze egyharmadát érdekli a környezetvédelem, mint téma. Hasonló arányban vannak azok, akik azt vallják magukról, hogy hajlandóak is tenni környezetünk védelméért. A GfK Hungária és a TÁRKI közös fogyasztói szegmentációs modelljét alapul véve a GfK megvizsgálta a lakosság környezetvédelemhez, környezettudatos életmódhoz való viszonyát.

Mind rosszabbnak érzik saját kilátásaikat és az ország helyzetét a magyar fiatalok az Ifjúság 2008 gyorsjelentés szerint, amelyet a Népszabadság keddi számában ismertet. 

Létrejött a megállapodás az Európai Unióval (EU), június 11-én aláírták a Kiegészítő Egyetértési Megállapodást, amelynek alapján Magyarország lehívhatja nemzetközi finanszírozási csomag európai uniós részének harmadik részletét. A hitelrészlet folyósítására a hónap végéig sor kerül. 

A világgazdasági válság nyomán kialakult recesszió sokáig eltarthat, legkorábban 2011-ben növekedhet újra a magyar gazdaság. A Pénzügyminisztérium konvergenciajelentése idén közel 7 százalékos, de jövőre is majdnem egy százalékos visszaeséssel számol. 2011-ben viszont 3,6 százalékkal is bővülhet a gazdaság. Jó hír viszont, hogy Magyaroszág a 27. legbékésebb hely a világ 144 országa közül.

Magyarországon és Lengyelországban 2050-re annyi lesz a 30 Celsius foknál melegebb napok száma, mint jelenleg Spanyolországban és Szicíliában - tartalmazza a Világbank legújabb tanulmánya.

A konvergenciajelentés 2009-ben 6,7, 2010-ben 0,9 százalékos bruttó hazai termék (GDP) csökkenéssel számol, míg 2011-re 3,6 százalékos növekedést prognosztizál - közölte a Pénzügyminisztérium kedden a honlapján. A kormány 2009. május 27-i ülésén hagyta jóvá a jelentést, és május 29-én nyújtotta be az Európai Bizottság és a Tanács részére. A 2008. decemberében aktualizált konvergenciaprogram 2009-re a GDP 0,9 százalékos csökkenésével számolt, 2010-re és 2011-re viszont a gazdaság 1,6, illetve 2,5 százalékos bővülését jelezte előre.

Még egyetlen komoly külföldi befektető sem állt el tervezett magyarországi beruházásától, s bár az idén igazán nagy projekt nem lesz, élénk marad a száznál több munkahelyet teremtő beruházások, különösen a regionális szolgáltató központok létesítése - véli Garamhegyi Ábel, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára a Világgazdaság cikke szerint.

Romlott a versenyképesség és az üzleti környezet is tavaly a negyedik negyedévben.  Az állami magatartást leginkább a kisvállalatok ítélik meg szigorúan, a nagyvállalatokat csak alig-alig zavarja a nehezen kiszámítható gazdaságpolitika - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt-nek a Microsoft Magyarország Kft. támogatásával készített felméréséből. 

Nyolc magyarországi bank osztályzatát rontotta a Moody's Investors Service, annak nyomán, hogy aznap a magyar szuverén adósosztályzatot is átsorolta az addigi elsőrendű "A3"-ról a közepes befektetői "Baa1" szintre. 

A befektetésre ajánlott sáv alsó szélére csökkentette hétfőn Magyarország hosszú futamú szuverén forint- és devizaadósi besorolását az amerikai Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő, arra a véleményére hivatkozva, hogy romlanak a fő költségvetési és gazdasági mutatók, és az IMF és az EU pénzügyi védőprogramja is "véges".

Romlott valamelyest Magyarország általános országkockázati besorolása a londoni Euromoney gazdasági folyóirat által összeállított legújabb globális sorrendben, de a magyar gazdaság továbbra is a 186 országot soroló lista legkevésbé kockázatos felső harmadában van.

A magyar kormányfő kedden José Manuel Barrosóval találkozott, ahol személyesen számolt be Magyarország aktuális gazdaságpolitikájáról és a tervezett lépésekről. Az Európai Bizottság elnöke szerint Budapest jó úton halad, így hazánk hamarosan megkaphatja az unió által biztosított támogatás második részletét is.

Miközben a régió gazdaságait a gazdasági válságból és a befektetői kockázatkerülésből fakadó "közös sors" sújtja, az egyes országok politikai-gazdasági mozgástere nagyon különböző ennek kezelésére - olvasható a Political Capital "Válságkezelési technikák az újonnan csatlakozott EU-tagállamokban" című elemzésében. Az EU szerint a vártnál nagyobb lehet a magyar visszaesés, ugyanakkor méltatták a kormány pótlólagos intézkedéscsomagját.

Magyarország példáját hozta az amerikai pénzügyi ösztönző csomag és a bankmentő program kapcsán a The New York Times csütörtökön: mint a lap írta, ezek költségeit alapul véve az Egyesült Államokban a GDP-arányos államadósság egyre duzzadni fog, és 2011-re elérheti a jelenlegi magyar mutatót, amely a tékozló költekezés és a "központilag tervezett pazarlás" maradványai miatt az egekbe szökött.