Az európai uniós választások előtt hangosabbá vált a politika, többen azt kifogásolták, nem megfelelő módon és nem elég brüsszeli pénzt használtunk fel a lehetségesből. Megint mások úgy számolnak: a 2007 és 2013 közötti időre Magyarországnak szánt ezermilliárdok időarányos költését félidőben ellenőrzi az EU, s amennyivel kevesebb a felhasznált pénz az összes felénél, annyit elvesznek tőlünk... Szakmai lapnak nem dolga politikai minősítésekre reagálni, hát még politizálni, de azt azért regisztráljuk, hogy szótlanabbá vált például az a szakmai alapon kritizáló közszereplő, aki hosszú időn át nógatta a kormányzatot: sürgősen lépjen, és érje el Brüsszelben, hogy át lehessen csoportosítani az onnan származó forrásokat. Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökét ezért is kérdeztük: látva az újabban elindított, pályára állított uniós hátterű nagyprojekteket, fenntartja-e kritikáját?

- A válasz egyszerű: a magyar gazdaságnak jelenleg nincsenek forrásai a növekedéshez, a belső fogyasztás csökken, az export ugyancsak, illetve remélhetőleg hamarosan már talán stagnálni fog. A növekedéshez természetesen forrásokat kell találni, s ehhez van egy egyszeri, vélhetően megismételhetetlen, nagyon szerencsés elem, az európai uniós forrásoknak a köre - fejtette ki Parragh László. - Ha ezt a pénzt elköltjük, már-már szinte mindegy is, hogy mire, az GDP-növekedést tud produkálni. A kérdés az, hogy egy-egy nagyprojekt milyen multiplikátor hatású. Ha a termelőszférába megy az ilyen pénz, a hatás sokkal erősebb, ezért szorgalmazta eddig is az MKIK, hogy az uniós forrást a vállalkozásokba kell tenni. Hangsúlyozandó: ha „csak" a Zeneakadémiát rekonstruálják, az is fontos, mert építőipari megrendelés van mögötte, gazdasági növekedés generálódik. Most az a legfontosabb - szögezte le a kamara elnöke -, hogy minél több projekt valósulhasson meg, bár közösségi beruházásra kevesebbet, gazdaságfejlesztésre többet kellene költeni. Csakhogy ez utóbbi éppen most roppant nehéz, mivel a gazdaságnak jelenleg nincs piaca. A baj az, hogy e nagyprojektek eddig csúsztak, s így a kisebbik rosszra - a közösségi beruházásokra - is késlekedve került sor.

A közlekedéstől a környezetvédelemig

A legutóbbi időkben nyilvánosságra hozott adatok szerint a kormányzat is - eszközt látva a gazdasági visszaesés csökkentéséhez, a foglalkoztatási feltételek javításához - felgyorsítani igyekezett az uniós hátterű nagyobb beruházásokat. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) „nevesítette" is e beruházásokat, a legismertebbek közé Debrecen, Miskolc és Szeged villamoshálózatának fejlesztése tartozik, s ide könyvelendő több nemzetközi jelentőségű vasútvonal fejlesztése, a budapesti 4-es metró megépítése, valamint számos nagyszabású környezetvédelmi projekt is. Ez utóbbiak csoportját alkotja a Mecsek-Dráva hulladékgazdálkodási projekt vagy éppen Békéscsaba szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése. Hét projektre már az Európai Bizottság támogatását is magunkénak tudhatjuk. A három város villamosközlekedésének beruházása mellett brüsszeli igennel büszkélkedhet a Közép-Duna vidéke hulladékgazdálkodási rendszer, a hany-tiszasülyi és a nagykunsági árvízvédelmi program, s a békéscsabai szennyvízprojekt is.

Az Európai Unió segítségével egyébiránt 2007 és 2013 között több mint húsz nagyprojekt valósulhat meg. Az NFÜ szóvivője, Oravecz Péter a Piac & Profittal közölte is, a legnagyobbakhoz - az uniós szabályozás szerint az 50 millió, környezetvédelmi beruházásoknál pedig a 25 millió eurót meghaladó nagyprojektekhez - a magyar kormány támogató döntésén túl szükség van Brüsszel jóváhagyására is. A kabinet eddig 23 nagyprojektet hagyott jóvá, melyek összértéke meghaladja az 1156 milliárd forintot. A kormánydöntést követően eddig 21 nagyprojekt került a brüsszeli döntéshozók asztalára. Egyébiránt az uniós tagországok közül Magyarország nyújtotta be a legtöbb nagyprojektet. Ezek összes támogatási értéke meghaladja a 828 milliárdot, teljes beruházási értékük pedig 1093 milliárd forintot tesz ki.

Populáris kiemeltek

A kormányzati fogalomrendszer szerint önálló kategória a kiemelt projekt, ilyenekből május közepéig 329 támogatásáról döntött az állam. A felhasználandó pénz ugyancsak tekintélyes mennyiségű, 1860 milliárd forint. Az NFÜ „könyveléséből" tudjuk, 169 tervet már mint szerződött projektet tartanak nyilván. Ezek támogatási összege több mint 1183 milliárd forint, a megvalósuló beruházások összértéke pedig meghaladja az 1260 milliárdot.

E kiemelt projektek között néhányról okkal mondható el, hogy roppant populáris „állami beruházás". Ilyen a Zeneakadémia rekonstrukciója, a Szépművészeti Múzeum bővítése, Balatonfüred rehabilitációja, a hajdúszoboszlói gyógyfürdő fejlesztése. Jellegéből fakadóan nem a lakosság szeme előtt zajlik, ám jelentős értékű projekt lesz az Esztergomi Bazilika pincerendszerének felújítása. Az NFÜ-nél azt is közölték lapunkkal, hogy itt a pályázó előleget igényelt, 300 millió forintot, a megítélt támogatás 38,82 százalékát. Szintén nem látványos, de a térség építőiparának számottevő munkát, jövedelmet jelentő beruházás lehet a Tatai (Öreg)-tónak és az Által-ér vízgyűjtőnek a rehabilitációja, s mivel az úgynevezett támogatási szerződés megkötésének ideje is esedékes, a kivitelezők hamarosan felvonulhatnak, hogy eleget tegyenek ennek az állami megbízásnak.

A kormányzat - talán a kamara szorgalmazására is - az elmúlt hónapokban valóban átcsoportosította a forrásokat. A hangsúlyt arra helyezték, hogy a válság enyhítését, a munkahelyek megőrzését, a válság utáni időszakra a felkészülést segítsék elő. Az NFÜ szóvivője részletezte is: megteremtettek egy 1400 milliárdos csomagot, amely közvetlen válságkezelő eszközökkel igyekszik megerősíteni a hazai kis- és középvállalkozásokat, különös tekintettel arra, hogy ez a kör adja a magyarországi munkahelyek több mint kétharmadát. A csomagban olyan intézkedések találhatók, mint az Új Magyarország Mikrohitel, a megemelt előleg fizetésének a lehetősége vagy a legújabb konstrukció, a 4+1 napos program, amely a rövidített munkahét és az - uniós forrásból finanszírozott - képzési nap kombinációjával menthet meg veszélyeztetett munkahelyeket. A kkv-szektor számára, amelyet különösen fenyeget a megrendelések visszaesése és a likviditáshiány, kamattámogatási programot is indított a kormányzat, s működik már az új refinanszírozási hitel- és kockázatitőke-program is.

A fejlesztéspolitikai program másik pillére az az 1800 milliárdos csomag, amely alapvetően a nagy munkaigényű építőiparon keresztül fejti ki hatását a válsággal szemben. Pénzt - akár nagyon sok pénzt - érő „beavatkozásnak" ígérkezik az a tavaly óta tartó program, amelyik rendet tesz, nagytakarít a jogszabályok között: felgyorsulhatnak a beruházások előkészületei, engedélyeztetési munkái és maga az építés is. Várhatóan 2009 végéig további egyszerűsítések kezdődnek meg az építésügyben. Már adatokat is tud a fejlesztési ügynökség: mintegy 30 százalékkal csökkent az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkák köre, s 20 százalékkal azon munkálatok aránya, amelyek esetében sem engedély, sem bejelentés nem szükséges.

Megjelent a Piac és Profit magazinban.