Az utóbbi években az energiapolitika az egyik legfontosabb jövőbeli kérdéssé vált Magyarországon. Ez talán annak is köszönhető, hogy Magyarország ma az egyik leginkább földgázfüggő gazdaság az Unióban. Az elsődleges energiafelhasználáson belül a földgáz aránya 44% hazánkban, szemben az EU-átlag 24%-kal. Magyarországot csak a nettó földgáz exportőr Hollandia előzi meg ebben a tekintetben. Míg a magyar háztartások 75%-a földgázt használ fűtésre, addig a magyar fogyasztás 80%-a Oroszországból érkezik egyetlen, az Ukrajnán áthaladó Testvériség vezetéken keresztül.
Tavaly tél óta egyedül a gáztározók feltöltése történt meg, azonban olyan stratégiai kérdésekben, amelyek valódi diverzifikációt jelentenének, nem történt lényegi elmozdulás - véli Orbán Anita, a budapesti székhelyű Constellation Energy Institute (CEI) nonprofit szervezet igazgatója. Ilyen például az úgynevezett összekötő vezetékek kiépítése. Az Adriára tervezett LNG (cseppfolyósított földgáz) projekt állapotáról keveset tudunk, miközben a Nabucco életképessége továbbra is sokak által vitatott. Szintén nem láthatóak központi, stratégiai lépések az energiahatékonyság javítása terén a közüzemek és a fogyasztók esetében, mellyel drámaian csökkenthető lenne földgázfelhasználásunk vagy a hazai hagyományos földgázkészletek kiaknázásának előmozdítására, amely becslések szerint az éves magyar fogyasztás másfélszeresét teszi ki. Hazánk energiaellátása túlnyomó részben továbbra is az egyetlen vezetéken, egyetlen forrásból érkező földgáztól függ - áll a szervezet értékelésében, mely szerint hazánk az egyik legkiszolgáltatottabb ország a régióban.
Nem szabad ennyire függeni
Hazánk jellemzője, hogy a politikai diskurzus legtöbbször leragad a gázvezeték építések kapcsán a mellett, hogy az ország a Nabucco vagy a Déli Áramlat elnevezésű vezetékek mellé álljon támogatóként. Orbán Anita szerint a hazai energiapolitikának felül kellene emelkednie ezen és előbb három alapvető kérdésre kell választ találnia: Hogyan biztosítható a folyamatos ellátás az energiahordozók terén? Hogyan biztosítható a gazdasági növekedéshez szükséges olcsó energia? És hogyan lesz elérhető a klímaváltozás elleni harc során az ország számára is kitűzött célszámok teljesítése a megújuló energia felhasználásában?
„Az elmúlt évek januári gázválságai rámutattak arra a jelentős veszélyre, amit az alternatív szállítási útvonalak hiánya és az egyetlen forrástól való függés jelent. Mindeközben 2010 januárjában nem kizárt, hogy újabb gázválság elébe nézünk: az ukrán gázközvetítő cég és az orosz politikai vezetés már meg is tette ellentétes értelmű nyilatkozatait, amivel újabb várható csapelzárásra készítik fel az európai közvéleményt" - teszi hozzá Orbán Anita.
Sok-sok milliárd kellene
A megfizethető energia elengedhetetlenül fontos egy ország versenyképességéhez és gazdasági növekedéséhez. A mára jelentősen leamortizált infrastruktúra miatt és az egyre növekvő energiaigények kielégítése érdekében a közeljövőben jelentős beruházásokra lesz szükség az energiaszektorban a CEI értékelése szerint. A nagy, stratégiai beruházások állami befektetést vagy garanciavállalást igényelnek: a paksi atomerőmű korszerűsítésének és bővítésének költsége teljesen bizonytalan, körülbelül 3 és 6 milliárd euró (800 és 1600 milliárd forint) közötti értékre teszik a szakértők, míg a Nabucco vezeték - becslések szerint - 8 milliárd euróba kerül, amelyen a konzorcium vállalatai, köztük a MOL, osztoznak. A gazdasági válság azonban jelentősen beszűkítette a magyar állam pénzügyi mozgásterét.
Míg Magyarország a fenti alapvető problémákkal küzd az energiabiztonság és -ellátás terén, közben a globális felmelegedés elleni küzdelem jegyében is lépéseket kellene tennie annak érdekében, hogy teljesítse az Európai Unió által kitűzött célszámokat. Magyarország 2020-ra a teljes energiafelhasználáson belül a megújuló energia részarányának 13%-ra történő növelését tűzte ki célul, ami az egyik legalacsonyabb vállalás az Unióban. Jelenleg az ország az 5.1%-os aránynál tart, ami elmarad a tervezettől. A magyar lehetőségek limitáltak a napenergia, a szél és a víz területén, a potenciál leginkább a geotermikus energiában, a biomasszában és a kommunális hulladékban rejlik. Ahhoz, hogy Magyarország teljesítse az Európai Unió által kitűzött célszámokat, szakértői becslések szerint több mint 6 milliárd eurónyi beruházásra van szükség a megújuló energiára épülő infrastruktúra terén.
„Mindezen igények ellenére az államadósság szintjét - ami jelenleg is már a GDP közel 75%-ára rúg - rövidtávon tovább emelő tételek megvalósulása nem reális. Ez megkérdőjelezi, hogy a magyar állam be tud-e egyáltalán fektetni a jövő szempontjából stratégiai fontosságú energetikai beruházásokba" - teszi hozzá Orbán Anita, a CEI igazgatója.
